Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-14 / 213. szám

RÉGIÓ Naszvadi könyvbemutató, ahol a villanyégőket is megszámolták SZÁZ ILDIKÓ Falutól a városig címmel jelent meg a napokban Haris József, Naszvad egykori polgármesterónek rendkívül átfogó kötete, melyben a nagyközsóg fejlődésének történéseit mutatja be 1976-tól 2018-ig. Pontosság, tárgyilagosság jellemzi a kötetet, másrészt számos derűt fakasztó történet is akad benne. NASZVAD Haris Józsefnek, Naszvad díszpol­gárának könyvbemutatóján Molnár Zoltán, a város jelenlegi polgármeste­re hangsúlyozta, az idei Naszvadi Na­pok programsorozatának kiemelkedő eseményének tekintik a könyvbemu­tatót. A könyv szerzőjét idén polgár­­mesteri díjban részesítette. Rendkívüli esemény „A könyvbemutató méltó esemény arra, hogy az összes lámpa égjen” - hangsúlyozta találóan Molnár Zol­tán. Az előtte felszólaló Bugár Béla, a parlament egykori alelnöke ugyanis röpke megjegyzést tett az energiavál­ság kapcsán a kultúrház nagytermé­nek ünnepi megvilágítására. „Több szempontból lehet értékelni a köny­vet, egy helyi lakosnak óriási jelen­tőséggel bír, amikor látja, hogy ötven évig hogyan fejlődött a község, meny­nyi energiát kellett belefektetni, hogy a faluból város legyen. Nem szabadna elfeledni az utókornak, hogy ehhez olyan polgármesterre volt szükség, és olyan csapatra, mint amilyen Nasz­­vadon volt. El nem felejtem egykori parlamenti alelnökként, amikor ná­lunk jártak a letelepedni kívánó Fer­­plast ügyében. Csodálkoztam, mi kö­zünk egy letelepedni kívánó céghez. Igenis, a politikusok feladata segíte­ni, a polgármester az országos politi­ka meghosszabbított keze kell, hogy legyen, ezt az egyet a jelenlegi kor­mány nem tartja be. Valószínűleg a jelenlegi polgármester folytatja ezt az utat, megszámoltam, 64 égő ég, abban az időben, amikor jó drága lesz az áram. Valószínűleg ő már tudja, honnan fogja ezt a pénzt előteremte­ni” - mondta Bugár Béla. Csorba és Naszvad A vendégek egyike volt Michal Sykora, Csorba polgármestere, a Szlovákiai Városok és Falvak Tár­sulásának (ZMOS) egykori elnö­ke, aki 1981-ben találkozott először Haris Józseffel. A társulás létrejöt­tét követően az 1990-es évektől sű­rűbben találkoztak, szorosabbá vált a kapcsolatuk a társuláson belül, és többéves pályafutásuk során is utalt némi párhuzamokra. Michal Sykora elmondta, nem könnyű a fejleszté­sekhez szükséges támogatás meg­szerzése az önkormányzatok szá­mára. „Hiteles, erős csapatra van szükség a munkavégzéshez, ajánla­tos megfontolni a választóknak, kit tartanak megfelelőnek arra, hogy a községüket, városukat vezesse, mert aki néhány év után távozik, az nem jó vezető. A mai időben a háborús helyzet, az energiaválság idején megfontolt és kitartó vezetőkre van szükség mindenütt” - mondta Sy­kora. A könyv előszavában Bugár Béla, Michal Sykora és Tóth Imre, Gúta volt polgármestere is megszó­lal. Sykora szerint a könyv legfőbb érdeme, hogy részletesen, időrendi sorrendben írja le az egyes beruhá­zási intézkedések lebonyolítását, fel­tünteti az összeget és a megvalósítás folyamatát. Tóth Imre az előszóban kiemelte, Haris Józsefnek komoly érdeme van abban, hogy Naszvadot végül városi rangra emelték. Idő és energia Molnár Zoltán köszönetét mon­dott az elődjének, aki időt és energiát szánt a könyv megírására. „Úgy gon­dolom, a város élén a jövőben nem lesz olyan, aki ilyen hosszú évekig Naszvad élén állna. Fél évszázados történelme van leírva városunknak, értékes könyv az utókor számára, amely bizonyára nagyra fogja érté­kelni. A városházán is lesz egy ki­advány, amit a vendégeinknek, is­merőseinknek odaajándékozhatunk” - egészítette ki az elmondottakat Molnár Zoltán. Haris József életútja rendkívül vi­szontagságos volt és eseményekkel teli, egy részével a könyv fülszövegé­ben ismerkedhet meg az olvasó. „Ke­vés embernek adatik meg olyan sors, hogy 42 éven át megszakítás nélkül a szülőfalujában vezetői pozíciót tölt­sön be, ebből 38 évet az önkormány­zat élén. Már hároméves koromban, 1947 januárjában szüleimmel egy te­hervagon a Köln melletti csehorszá­gi Velim városába vitt bennünket... Szerencsére ez a száműzetés 1950. augusztus 20-án véget ért, mikor az egész család visszatért Naszvadra. Az iskoláskorom első két évét Nasz­­vadon, a magyar tannyelvű általános iskolában végeztem”. Ezt követően ismét egy fordulat következett be az életében, amikor édesapja a jáchy­­movi uránbányában kapott munkát, így ott töltötte diákéveit és csak 1957-ben tért vissza a nagyszülőkhöz. Jo­got tanult a a prágai Károly Egyete­men, majd Pozsonyban kapott állást a minisztériumban, később hasonló állásajánlatot kapott Prágában, még­is visszatért szülőfalujába és azóta is itt él a családjával. „2018-ban befeje­ződött aktív tevékenységem Naszvad önkormányzati munkájában, új kor­szak kezdődött az életemben, amikor a naptáramban nem volt semmi hiva­talos bejegyzés. Egyszeriben szabad embernek éreztem magam, nem köt­ve különböző időpontokhoz. Különle­ges érzés volt ez számomra, úgymond kiesni a mindennapi polgármesteri dolgokból, kötelességekből. Csaknem egy évig élveztem ezt az állapotot, amikor elkezdett hiányozni az aktív tevékenység. Ekkor jött a gondolat, hogy írjak egy könyvet, amelyben megörökíteném azokat az eseménye­ket, melyek akkor történtek, amikor Naszvad község érdekében dolgoz­tam. Sok időt és munkát igényelt az adatgyűjtés és azoknak a feldolgozá­sa. Szerencsémre Holop Ferenc érté­kes fotóarchívuma is a segítségemre volt” - hangsúlyozta Haris József, aki kögzönetet mondott Naszvad önkor­mányzatának, amely anyagilag támo­gatta a könyv kiadását. A Naszvad község rövid története fejezetből ki­derül, miért volt oly népszerű a viza­halászat, és hogy a halból még Má­tyás király lakomájára is jutott, mi több, a naszvadi vizák Regensburgba, a püspöki udvarba is eljutottak és hal­szállítmányt vittek rendszeresen az érsekújvári katonai helyőrségre. Sok szó esik a „Z” akció keretében vég­zett brigádmunkákról. Volt egy olyan eset is, amikor a helyiek a szükséges nyersanyagért cserébe a pozsonyi vár alatt vállaltak munkát. Egy baleset folytán kialudtak a fények a várban, de annyira lelkesek voltak a munká­sok, hogy máshová is szívesen vitték volna őket dolgozni. Kiváló humorér­zéke van a szerzőnek, amikor említést tesz arról, hogy a friss, ropogós nasz­vadi paprika és paradicsom milyen hatással volt azokra, akiktől szíves­séget kértek, amikor nagy-nagy se­gítségre szorultak a község fejlesztése során. „Nem tartom magam írónak, inkább az események krónikása pró­báltam lenni, hogy megörökítsem egy közösség fejlődését...” - jegyzi meg olvasóinak a szerző a fülszövegben. Az idei Naszvadi Napok jelentős eseményének nevezték Haris József egykori polgármester könyvbemutatóját és visszaemlékezését (A szerző felvétele) I 5 Három polgármester- és 74 kép­viselőjelölt indul Galántán (A szerző felvétele) Két kihívó Galántán GALÁNTA Két kihívója van a város polgár­­mesterének, aki újra indul a hely­­hatósági választáson. A 19 képvi­selői helyre 74-en pályáznak. Hárman indulnak a város pol­gármesteri posztjáért Galántán, mindnyájan független jelöltként. Egyikük a 49 éves Peter Kolek, a városi művelődési központ igaz­gatója, másikuk a 62 éves Tibor Szalay nyugdíjas. A harmadik jelölt a jelenleg második hiva­tali idejét töltő Peter Paska pol­gármester. A legutóbbi választá­si programjának címe a Tovább a változások útján - együtt-szak­­szerűen-megfontoltan volt. Az el­ső hivatali ciklusát a képviselők­kel gyakori nézeteltérések jelle­mezték. Annak ellenére, hogy az előző választási programban az első helyen állt a hatékony kom­munikáció kialakítása a polgár­­mester és a képviselők között, a második időszakban sem volt zökkenőmentes a közös munka. Az elmúlt időszakban számos ügyben tettek ellene feljelentést a városatyák. Peter Kolek első­sorban erre a problémára hivat­kozva döntött az indulás mellett. Közösségi oldalán kifejtette, az őt támogató képviselőjelöltekkel tisztességes, tiszta és nyílt kom­munikációt szeretnének folytatni a lakosság felé. Galántán három választási kör­zet van. Az elsőben négy képvi­selőt kell a lakosoknak választa­niuk a 16 jelöltből. A másodikban a 12 képviselői helyre 49-en pá­lyáznak. A harmadikban 9 jelölt­ből kell hármat választani a kö­zelgő helyhatósági választáson. Az összesen 74 jelölt közül 35 a független, 39-et a pártok delegál­tak. A Szövetség színeiben 10 je­lölt indul. (tb) Vajon sikerül visszahozni a hokicsapatot a kassai Steel Arénába? NÉMETI RÓBERT Kassa városa tárgyalásokat folytat a szabad áramkapacitá­sok átirányításáról a Steel Arénába, miután a kassai HC Koéice jégkorongklub bejelen­tette, hogy a jégpálya üzemel­tetésének költségei gazdasági­lag elviselhetetlenek. KASSA A kassai Steel Arena többségi tu­lajdonosa és üzemeltetője a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság (SOSC) és Kassa városa. Ahogy azt az aréna honlapján közzétett nyilatkozatban is feltüntették, a partnerekkel, szpon­zorokkal és a klubbal együtt az év eleje óta próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre, de mindhiába. A kassai jégkorongcsapat képviselő­ivel arról is tárgyaltak, hogy a klub hozzájárulásának növelésével fedezni lehetne a jégfelület hűtésével kapcso­latos, soha nem látott mértékű villa­­mosenergia-költségeket. „Kassa városa, mint a Steel Arena egyharmados részvényese, aktívan részt vesz a helyzet megoldásában. A további finanszírozás felkutatása mellett tárgyalásokat folytat az áram­­szolgáltatóval a szabad áramkapaci­tás átirányításának lehetőségéről a Steel Arénába, Kassa városának vé­telárán” - olvasható a Kassai Aré­na Polgári Társulás nyilatkozatában, melyben többek között arra is felhív­ják az emberek figyelmét, hogy az előző év azonos időszakához képest több mint nyolcszorosára emelkedett a villamos energia ára, miközben a fűtéshez szükséges hő, a gáz és a víz ára is folyamatosan emelkedik. „Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt két évben szin­tén több százezer eurós kárt okoztak a koronavírus-világjárványból eredő megszorítások, és a közelgő energia­­válság hasonló, de lehet, hogy még annál is nagyobb kockázatot jelent. Meggyőződésünk, hogy ha az ener­giapiaci helyzet nem javul radikáli­san, a villamosenergia- és gázellá­tás árának korlátozása nélkül, vagy az állam jelentős segítsége nélkül, akkor legkésőbb az évfordulón ha­sonló problémák várnak a többi szlo­vák jégkorongklubra (nem beszélve a gyártó cégekről, állami és magán­­vállalatokról), a szolgáltatókra, az ön­­kormányzatokra és magára a szlovák : lakosságra is” - olvasható a polgári támlás felhívásában. Amint az már köztudott, a kassai HC Koäice jégkorongklub minden csapata, beleértve az A csapatot is, ; az olcsóbb Crow Arénába költözött, mivel a Steel Arena bérleti díja jelen­tősen megemelkedett. A 2021/2022- es szezonban a kassai klub közel 500 ezer eurót fizetett a Steel Arénának bérleti díjért. A 2022/2023-as sze­zonban 650 ezer euróra emelik a költségeket. A jelenlegi áremelés után azonban a jégterület egész sze­zonra szóló bérleti díja elérheti a két­­! millió eurót. A kassai Steel Aréna a jégkorongmérkőzéseken kívül eddig számtalan ren­dezvénynek adott otthont (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents