Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-14 / 213. szám

6 I KÜLFÖLD 2022. szeptember 14. | www.ujszo.com Az orosz elit erők is meghátráltak A Harkiv környékén előretörő ukrán harckocsizók nem leplezik az örömüket. A mostani lett Moszkva eddigi legsúlyosabb veresége február óta. (TASR/AP) r Arsapka nélküli lesz az orosz gáz? Brüsszel. Úgy tűnik, még­sem szab ki hatósági árat az orosz gázra az EU, derült ki a Guardi­an birtokába jutott tervezetből. A „villamosenergetikai vészhely­zet” kezeléséről szóló tervezetben nyoma sincs sem az orosz, sem a máshonnan importált gázra vo­natkozó ársapkának, valószínűleg azért, mert a tagállamok nem tud­tak megállapodni a korlátozások­ról - az EU miniszterei rendkívüli tanácskozáson vettek részt múlt pénteken. Viszont szó esik benne a nyereséges fosszilis tüzelőanya­got forgalmazó vállalatokra kisza­bandó rendkívüli adóról, és egy további alacsonyabb adóról, amely a villamosenergia-termelőket sújt­hatja. A kész tervezetet ma hoz­hatják nyilvánosságra, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen éves beszéde napján. Addig még változtathatnak a tervezeten, az Oroszországból nagy meny­­nyiségű gázt importáló EU-tag­­államok, például Magyarország, Szlovákia és Ausztria felszólaltak az ársapka ellen, mert attól tarta­nak, hogy a Kreml leállítana min­den gázszállítást, recessziót idézve ezzel elő. Az árplafon bevezetését körülbelül egy tucat ország - pél­dául Franciaország és Lengyelor­szág - támogatta, velük szemben Hollandia és Dánia mindenféle árstop ellen, Németország pedig attól tartott, hogy az orosz gáz ár­plafonja megosztó lenne. Az ársapka tehát elmarad­hat, azonban várhatóan rend­kívüli adót vetnek ki a fosz­­szilistüzelőanyag-vállalatok magas nyereségére, külön fel­ső határt szabva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villa­mosenergia-termelők bevéte­lére. A kiszivárgott dokumen­tumok szerint az Európai Bi­zottság 2022-re nézve mintegy ötszörösére becsüli az olaj-, gáz- és széntársaságok nyereségét. Az EB szerint ezek a nyereségek nem gazdasági vagy befekteté­si döntésekből fakadnak. Az adó mértéke egyelőre nem tisztázott. Az olaj- és gázipari társaságokra kivetett rendkívüli adót egyfajta „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezik. (Npsz, 444) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A Moszkva védelmére létrehozott orosz elit alakula­tok is súlyos veszteségeket szenvedtek a keleti hadszín­téren. Szeptember eleje óta 6000 négyzetkilométernyi ukrán területet szabadítottak fel katonáink - mondta Volo­­dimir Zelenszkij ukrán elnök. Az utóbbi napok ukrajnai ellentá­madásában olyan orosz alakulatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek eredeti feladata Moszkva védelme és a NATO-val szembeni hadviselés volt - áll a brit katonai hírszerzés friss helyzetértékelésében. A londoni védelmi minisztérium ál­tal közzétett elemzés szerint a Har­kiv megyéből az elmúlt egy hétben visszavonult orosz egységek az első harckocsizó gárdahadsereghez tar­toznak, amely az orosz nyugati ka­tonai körzet parancsnoksága alatt áll. Ez az egység már az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában is súlyos veszteségeket szenvedett, és a Harkivban indított ukrán ellentáma­dás kezdetéig sem pótolták teljesen ezeket a veszteségeket. A brit védel­mi tárca beszámolója szerint az első harckocsizó gárdahadsereg az orosz fegyveres erők egyik legtekintélye­sebb alakulata. Mivel a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általá­nosságban is jelentősen meggyengül­tek, ezért valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja épí­teni ezt a katonai kapacitást - állítja a brit katonai hírszerzés. Herszonnál is előretörés Az orosz erők teljesen kivonultak a luhanszki régióbeli Kreminna te­lepülésről - közölte tegnap Szerhij Hajdaj, a megye kormányzója. Az ukrán csapatok még nem vonultak be a településre, mert a Donyeck megyei Liman körül súlyos harcok dúlnak. „Kreminnában harmadik napja leng az ukrán zászló az ad­minisztráció épületén. Ez azt jelzi, hogy az összes megszálló és a ve­lük együttműködők mindannyian el­menekültek” - magyarázta Hajdaj. Hozzátette: az oroszok gyakorlati­lag Sztarobilszk várost is kiürítet­ték, amely számukra afféle „átrako­dó terület” volt eddig. Az ukrán erők az elmúlt két hétben mintegy 500 négyzetkilométernyi területet fog­laltak vissza az ország déli részén, Herszon környékén. Különböző sza­kaszokon több tíz kilométer mélység­ben sikerült előretörnünk - közölte Natalia Humenjuk, az ukrán déli ka­tonai parancsnokság szóvivője. Állí­tólag az orosz csapatok megkezdték a Krím félsziget evakuálását. Óriási hadizsákmány Szeptember eleje óta katonáink már 6000 négyzetkilométernyi uk­rán területet szabadítottak fel ke­leten és délen, de haladunk tovább - szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédében. A mosta­ni lett Moszkva eddigi legsúlyosabb veresége az Ukrajna elleni invázió február 24-ei kezdete óta. Oleh Sznyehubov, az északkeleti Har­kiv kormányzója szerint csapataik „a front egyes területein elérték az Orosz Föderációval közös államha­tárt”. Elképesztően sok hadianya­got és felszerelést hagytak hátra az oroszok Harkivban az ukrán hadse­reg közleménye szerint. Egy, a Kyiv Independentnek nyilatkozó elemző szerint szeptember 7. és 11. között több mint 300 járművet, köztük tan­kokat és szállító járműveket hagytak hátra. „Az orosz vonal összeomlott. Néhány kivétellel szervezetlen, pá­nikszerű visszavonulás történt ezen a szakaszon” - jellemezte az orosz helyzetet a Harkiv megyei északke­leti fronton Rácz András Oroszor­­szág-szakértő. A katonai szakértő szerint rendkívül beszédes, hogy az ukrán erők számottevő haditechni­kát és érintetlen lőszerraktárakat is zsákmányoltak. „Az, hogy az adott raktárban egy gyújtózsinórt sem húztak ki, és nem robbantották fel az oroszok, egyértelműen jelzi: In­nen menekültek az orosz erők.” Nem lesz mozgósítás Cedric Leighton, az Egyesült Ál­lamok Légierejének nyugalmazott ezredese kijelentette: az elavult, Szovjetunióból hátramaradt pa­rancsnoki struktúra miatt képtele­nek az orosz csapatok hatékony vé­delmet kiépíteni. Leighton szerint az észak-ukrajnai offenzíva kiválóan bizonyítja, hogy milyen brutális kü­lönbségeket eredményezhet a har­coló csapatok teljesítményében az, hogy milyen doktrína alapján építik fel a parancsnoki láncot. Az ukrán erők a nyugaton alkalmazott, de­centralizált rendszert alkalmazzák, melynek lényege az, hogy az egyes alegységek aránylag szabadon dönt­hetnek arról, hogy a felsővezetés ál­tal kijelölt célokat pontosan milyen úton is érik el. Ezzel szemben az orosz csapatok a Szovjetunióból visszamaradt merev parancsnoki struktúrát követik. Nem tárgyalják a katonai szolgá­latra kötelezettek teljes vagy rész­leges mozgósításának kérdését a Kremlben - mondta Dmitrij Pesz­­kov orosz elnöki szóvivő kedden új­ságíróknak. „Jelenleg nem, ez nem jöhet szóba” - válaszolta az erre vo­natkozó újságírói kérdésre. Vlagyi­mir Putyin orosz elnök márciusban kijelentette, hogy Ukrajnába csak hivatásos katonákat küldenek, és nem hívnak be tartalékosokat. Az általános mozgósítás követelői kö­zött megtalálni az orosz kommunis­ta párt vezetőjét, Gennagyij Zjuga­­novot is, aki már odáig ment, hogy a „különleges katonai műveletet” há­borúnak nevezte. (MTI, Tx, 24 hu) Akadozik az orosz propaganda Az északkelet-ukrajnai vereség repedéseket idézett elő az orosz propagandában is. Katonai influenszerek, Kreml-párti elemzők, regionális vezetők és politikusok is kritizálták az orosz katonai tel­jesítményt. 18 moszkvai és szentpétervári önkormányzati képvi­selő Putyin elnök lemondását követeli. „Putyin elnök intézkedései károsak Oroszország és polgárai jövőjére nézve" - ez közös nyi­latkozatuk kulcsmondata. Szergej Markov, az orosz kormánypárt egykori képviselője azt kritizálta, hogy a harkivi-izjumi harcokkal egy időben, tűzijátékkal, óriáskerékkel és Vlagyimir Putyinnal sú­lyosbítva zajlott Moszkva város születésnapi ünnepsége; Markov szerint olyan hangulata volt az ünnepségnek, „mint egy népünne­pélynek a pestisjárvány idején." Alekszej Csadajev, egy putyinista elemző szerint az orosz hadsereg „szervezetileg - finoman szól­va - korlátozottan alkalmas a modern hadviselésre". (Tx, ú) Melléklet az Új Szóban! SZEPTEMBER 16-AN, PENTEKEN T TT C70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ J A tartalomból: • Napfényes nappalok, harmatos éjszakák a kertben • Készítsen floráriumot pozsgás növényekből • Kertépítés városi környezetben Heves harcok az azeri és az örmény fél között Harcok törtek ki hótfő éjsza­ka az örmóny-azeri határon Hegyi-Karabah tórsógóben, amelyek kedd reggel is foly­tatódtak. Katonai influen­szerek, Kreml-párti elemzők, regionális vezetők ás politi­kusok is kritizálták az orosz katonai teljesítményt. Jereván. Az örmény védelmi minisztérium szerint az azeri fél ágyúval lövi az örmény oldalon lé­vő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében. Az azeriek ugyanakkor „jelentős felforgató cselekmények­kel” vádolták Örményországot, amely állítólag szintén tűz alá vett katonai létesítményeket. Nikol Pa­­sinján örmény miniszterelnök ked­den telefonon egyeztetett Vlagyi­mir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügy­miniszterrel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Pasin­­ján közölte, legalább 49 örmény ka­tona halt meg az összecsapásokban. Örményország és Azerbajdzsán között 2020 őszén robbant ki új­ra a háború a vitatott hovatarto­­zású Hegyi-Karabah miatt. Végül moszkvai közvetítéssel kötöttek fegyverszünetet, ám a konfliktus állandó maradt. A tárgyalások ré­szeként 2000 fős orosz békefenn­tartó erőt telepítettek a területre. Hegyi-Karabah sokáig vegyes la­kosságú terület volt, ahol 20%-ban muzulmán azeriek, többségében pedig keresztény örmények lak­tak. A Szovjetunió szétesése után a két ország háborúzni kezdett Ka­­rabahért. Az 1994-ig tartó, 30 ezer halottat és egymillió menekültet követelő háborút az örmények nyerték, a 2020-as konfliktusban viszont a megerősödött Azerbaj­dzsán győzött. (MTI, 444)

Next

/
Thumbnails
Contents