Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-08 / 208. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Budapestnek nagyon kell a brüsszeli pénz Budapest. Tegnap Brüsszel­be utazott Varga Judit igazság­ügyi miniszter, ahol egymás után tárgyalt az Európai Bizott­ság képviselőivel. Először Di­dier Reyndersszel, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagjával találkozott, ma Johan­nes Hahn, a költségvetésért fe­lelős biztos fogadja. Varga és találkozóinak középpontjában a Magyarországot megillető uniós források, illetve a jogál­lamisági eljárás állnak. A ma­gyar kormánynak elemi érdeke, hogy eloszlassa a korrupcióval, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotás átláthatóságával és a demokra­tikus normák betartásával kap­csolatos brüsszeli aggályokat. Ezek állnak ugyanis egyelőre útjában annak, hogy a brüsszeli testület javasolja a tagállamok­nak a milliárdos helyreállítási források megnyitását. A jogál­lamisági eljárásban szeptember 22-ig kell az Európai Bizott­ságnak kialakítani az álláspont­ját, amelyet a magyar kormány újabb jogalkotási javaslatokkal igyekszik befolyásolni. Ma­gyarország az egyetlen ország, amellyel szemben gyakorlatilag az összes uniós jogsértési eljá­rás folyamatban van. (hvg, ú) Trump elképesztő aktát vitt haza Washington. Az FBI egy kül­földi kormány nukleáris képessé­geit leíró dokumentumot is talált a Donald Trump floridai birto­kán tartott házkutatáson - írta a Guardian. Egyelőre nem azono­sították, hogy melyik ország ka­tonai védelmét ismertető doku­mentumokról van szó. A floridai Mar-a-Lago nevű rezidencián tartott augusztus 8-i házkutatást szövetségi törvények megsértésé­nek gyanújával kezdeményezték. 11 ezer nem minősített kormány­zati dokumentum is a hatóság­hoz került, és egyéb személyes dokumentumokat, fényképe­ket, magazinokat, újságcikkeket, könyveket is lefoglaltak, szerepel a leltárban ruházat/ajándék meg­jelöléssel is több tétel. Az például már kiderült, a volt amerikai el­nök aktát vezetett a francia elnök magánéletéről. (444) Tarthatatlan az atomerőmű helyzete Vlagyimir Putyin orosz elnök a keleti országrészben zajló Vosztok hadgyakor­latot nézi. Moszkva az 50 ezer katonát megmozgató gyakorlattal bizonyítani akarja, hadereje az ukrán háborúval párhuzamosan is képes erre. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Tarthatatlan a helyzet a zaporizzsjai atomerőmű­ben - állapította meg a Nem­zetközi Atomenergia-ügy­nökség, amely felsorolja az orosz kézen lévő dél-ukrajnai atomerőműben tapasztalt hi­ányosságokat. Putyin lehet­ségesnek nevezte az ukrajnai gabonaexport korlátozásét. Az ENSZ-nek az atomsorom­­pó-egyezmény betartásán őrködő szervezete a múlt heti helyszíni lá­togatása után kiadott egy 52 olda­las ajánlást, amelyben hét azonna­li intézkedést sürget egy esetleges szerencsétlenség elhárítására Euró­pa legnagyobb atomerőművében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) egyebek mellett atom­biztonsági és biztonságvédelmi övezet létrehozását szorgalmazza a létesítmény körül. A jelentés meg­állapítja, hogy az „orosz megszállás alatt lévő atomerőművet működte­tő ukrán személyzet folyamatosan nagy stressz alatt dolgozik, minde­nekelőtt a korlátozott létszám miatt. Ez tarthatatlan, és az atombizton­sággal kapcsolatos súlyos emberi hibákhoz vezethet”. A NAÜ a meg­felelő munkakörülmények helyre­­állítását szorgalmazza az erőműben dolgozók számára. A szervezetnek a helyszínen járt küldöttsége meg­erősítette, hogy Oroszország „kato­nai személyzetet, járműveket és fel­szereléseket telepített a zaporizzsjai atomerőmű különböző részeire, pél­dául több katonai teherautót az 1-es és 2-es energiablokk turbinacsarno­kának első emeletére”. A NAÜ kül­döttségét vezető főigazgató, Rafael Grossi tájékoztatta az ENSZ Bizton­sági Tanácsát is a tapasztalataikról. „A tűzzel játszunk, és valami na­­gyon-nagyon katasztrofális történ­het” - figyelmeztetett Grossi. Felvetette szerdán a vlagyivosz­­toki Keleti Gazdasági Fórumon el­mondott beszédében az ukrajnai gabonaexport korlátozását Vlagyi­mir Putyin orosz elnök arra hivat­kozva, hogy a szállitmányok nem Afrikába, hanem az Európai Unió­ba mentek. Mint mondta Moszkva mindent megtett az ukrán gabona exportjának biztosítása érdekében, ám az ukrán kikötőkből kifutott 87 hajóból mindössze 2 ment Afrikába, a 2 millió tonna gabonából 67 000 tonnát szállítottak oda. Az orosz el­nök úgy vélekedett, hogy érdemes lehet korlátozni az ukrajnai gabo­naexportot és kilátásba helyezte, hogy a kérdésről konzultál Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Oroszországnak nincs alapja arra, hogy felülvizsgálja az ukrajnai ga­bonaexportról Kijevvel kötött meg­állapodást, amelyet Ukrajna szigo­rúan betart - jelentette ki Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij uk­rán elnök tanácsadója. Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közreműködésével július 22-án álla­podott meg arról, hogy három uk­rán kikötőből, köztük Odesszából elszállítják a gabonát, amit addig Oroszország blokkolt. Nincs értel­me korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni - jelentette ki Putyin a vlagyivosztoki fórumon. Rámutatott, hogy Oroszországnak nem okoz gondot a világpiacon el­adni az energiaforrásait, különös tekintettel a Kínával fenntartott „nagyszerű” kapcsolataira. Azt el­felejtette hozzátenni, hogy Kínába alig vezet olaj- és gázvezeték... Felrobbantottak autójában egy orosz ezredest, aki a megszállt uk­rajnai Berdjanszk város katonai pa­rancsnokaként szolgált, egyes jelen­tések szerint a katona életét vesztet­te -jelentette az orosz állami média. A bomba a város orosz bázisként használt közigazgatási központja közelében robbant fel. Fényképek tanúsága szerint az Artyom Bardin ezredesként azonosított orosz kato­natiszt által használt autó súlyosan megrongálódott a támadásban. Ez lehet az eddigi legjelentősebb me­rénylet, amelyet az ukrajnai orosz megszállóknak dolgozó tisztviselő ellen követtek el. Több műholdképet is megosztottak az ukrán fegyveres erők, amelyek állításuk szerint egy megrongálódott herszoni hidat mu­tatnak. (MTI, Tx, 24.hu) Liz Truss azonnal átalakította a brit kormányt Máris gyökeresen átalakí­totta a kormányt a kedden kinevezett Liz Truss brit mi­niszterelnök, aki adócsök­kentésekkel és reformokkal szeretné elérni a gazdasági növekedést. London. Truss, akit kedden ne­vezett ki hivatalosan a miniszterel­nöki tisztségre II. Erzsébet király­nő, csaknem az összes kritikus fon­tosságú tárca élén változtatásokat jelentett be. Saját eddigi helyére, vagyis a külügyminiszteri posztra James Cleverly korábbi oktatási mi­nisztert nevezte ki. Suella Braver­­man, aki a kedden leköszönt előző miniszterelnök, Boris Johnson kor­mányában a jogi főtanácsadó tiszt­ségét töltötte be, a belügyminisz­tériumot irányítja. A belügyi tárca élén bekövetkezett váltás közvetlen előzményeként, hétfő este bejelen­tette lemondását Priti Patel eddigi belügyminiszter, akiről korábban is lehetett tudni, hogy Johnson tá­mogatója. O volt szinte az egyetlen a brit kormány legmagasabb rangú tagjai közül, aki nem indult a kor­mányzó brit Konzervatív Párt ve­zetői tisztségéért és a kormányfői posztért, amikor Johnson a soroza­tos belpolitikai botrányok nyomán, a konzervatív frakció nyomására július 7-én bejelentette lemondását. A pénzügyminiszteri tisztségre Liz Truss kormányfő Kwasi Kwar­­tenget nevezte ki. Kwarteng a John­­son-kormányban az üzleti ügyek minisztériumát vezette. A pénz­ügyi tárca élén legutóbb Rishi Su­­nak állt, aki szintén indult a Kon­zervatív Párt vezetőjének tisztségé­ért, és a választási folyamat utolsó szakaszában közvetlenül Liz Truss­­szal versengett. A kritikus fontossá­gú tárcák eddigi vezetői közül egye­dül Benn Wallace védelmi miniszter maradt a helyén. Adócsökkentéseket és reformokat helyezett kilátásba a gazdaság növe­kedésének biztosítására miniszter­­elnökként elmondott első beszédé­ben Liz Truss. Erről egyelőre nem ismertetett érdemi részleteket, de az új brit miniszterelnök környezetéből származó értesülések szerint Truss hamarosan a londoni parlament elé terjeszt egy soron kívüli költségve­tést, amely egyebek mellett egy 30 milliárd font értékű adócsökkentési csomagot is tartalmaz. A brit mi­niszterelnök kedd esti beszédében kijelentette azt is, hogy már ezen a héten intézkedéseket tesz a magas energiaszámlák problémájának ke­zelésére és az Egyesült Királyság jövőbeni energiaellátásának biz­tosítására. Brit médiaértesülések szerint az új brit miniszterelnök azt tervezi, hogy 18 hónapra a jelenle­gi szintek környékén befagyasztja a lakossági energiahordozó-árakat, és a közüzemi szolgáltatók kormány­­garanciával támogatott, 10-20 évi futamidőre szóló hitelekből finan­szírozhatják a nagy- és a kiskeres­kedelmi árak közötti különbséget. Liz Truss utalást tett arra, hogy a gazdasági válsághelyzetre adott kormányzati válaszlépések között nagyszabású állami beruházások is lesznek. A brit miniszterelnök ki­jelentette: programjában kórházak, iskolák és utak építése, valamint a széles sávú internethálózat bővítése szerepel. (MTI) Már kapható a Vasárnap legújabb száma Misornait Szükségszerű volt-e 30 éve, 1992 nyarán dőlt el, hogy Csehország és Szlovákia szétválik. Bár a lakosság nagy részét derült égből villámcsapásként érte a hír, 30 év távlatából úgy látni, előbb vagy utóbb mindenképp megtörtént volna. Olyanoknak tettük fel a címben szereplő kérdést, akik a 90-es évek elején is fontos közéleti szerepet vállaltak. Bugár Béla, aki a MKDM elnökeként 1992 júniusától ellenzékiként politizált a szlovák parlamentben, Duray Miklós, aki a prágai szövetségi parlament képviselője volt, Frantisek Miklosko, 1992 júniu­sáig a szlovák parlament elnöke, az új parlamentben az ellenzékbe került KDH képviselője és Szigeti László az 1991-ben alapított Kalligram Kiadó egykori vezetője válaszol ► História. Buffalo Bill és társai. Minden, amit a cowboyokról tudni kell, A-tól Z-ig

Next

/
Thumbnails
Contents