Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-31 / 202. szám

www.ujszo.coml 2022. augusztus 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Villanyállam Államosítják az áramot, aztán abból is fejadagokat kapunk? VERES ISTVÁN ^ ppen kimászott a kert vé­lj’ gi fák mögül a nap, hogy ■“7 megvilágítsa a nyár utol- M ^ só keddjét, amikor Bandi­­ka és Ervin már a Jednota bejára­tához vezető lépcsőkön várakozott, esélyeiket latolgatván. A hatos nyitásig viszont még volt legalább fél óra. Azt hallotta, hogy Szlová­kiában talán államosítani fogják a villanyáramot? - törte meg a csen­det Ervin. Bandika nem hallotta, és elnézést kért, hogy csak hetven százalékra működik az agya, de államünnepek után sosem tud ren­desen aludni. Tudja a fene, mi ez, talán a Covid utóhatása. De hisz már vagy húsz éve erre panaszko­dik, míg a Covid csak jövőre lesz három - igazította helyre a hipo­tézist Ervin. Hát akkor előhatása, mit tudom én - legyintett Bandika, és visszatért a villanyáramra. Mert hogy Peter Kremsky, a parlament gazdasági bizottságának elnöke szerint államosítani kellene a Szlo­vákia területén fejlesztett villamos energiát, különben jön a káosz. Jön a káosz? - kapta fel a fejét Ervin. Miért, ami most van, az micsoda? Nyári vakáció, de az is már csak egy napig tart, felelte Bandika, majd az őszhöz fűződő viszonyáról kezdett beszélni. Nem tudom, ma­ga hogy van vele, de ősszel vala­hogy jólesik befejezni a dolgokat. Nem vagyunk medvék, tudom, de az ősz közeledtével egyre többet gondolok arra, hogy talán nekem is téli álmot kellene aludnom. A villanyárammal való takarékos­kodás tekintetében ez egy megle­hetősen progresszív gondolat, bó­lintott Ervin. Maga szerint megte­hetik? Mármint hogy államosítják az áramot, aztán abból is fejadago­kat kapunk, mint az ötvenes évek­ben a lisztből? - szólt megszeppen­­ten Bandika. Ervin csak a vállát vonogatta, mondván, nem ért hozzá, de abban biztos, hogy ha államosítanák az elektromos energiát, attól kezd­ve úgy hívnák, hogy villanyálam, pontosabban két 1-lel: villanyállam. Szerintem meg a szóvicceket ké­ne államosítani, intett kedvesen az egyik kerékpárral érkező elárusí­tó nőnek Bandika. Sosem titkolta, hogy zavarják a szóviccek. Vannak amúgy ennél nagyobb kérdések is a világban, szóval ne ragadjunk le - vette vissza a szót. Én például sosem értettem, hogy lehet Buda­pest közelében olyan sok egy szó­tagos településnév. Páty. Gyál. Fót. Vál. Érd. Azt hiszem, nem tudnék olyan helyen élni, amelynek neve csupán egy szótag, vallotta be szo­morúan. Már hogyne tudna. Hisz Pest is csak egy szótag, és Bécs is. Ne mondja már, hogy nem tudna élni ezeken a helyeken. Hát nem tudom, a városokkal talán más­képp működik. De Gödre, Mányra, Dányra vagy Bagra biztosan nem költöznék. De még Tátra sem. Ala­csony- vagy Magas Tátra? - kérde­zett ismét Érvin, de Bandika olyan képet vágott, mint aki éppen elve­szített egy fogadást, melynek értel­mében négykézláb kell megtennie a Valasské Mézirící-Roznov pod Radhostem távot. Na mindegy - emelkedett fel a lépcsőről Ervin hát ha ez lesz a villannyal, akkor mégsem veszek magamnak karácsonyra ezer euró­ért Kitchen Aid konyhai robotgépet. Vagy legfeljebb kéz alól. Jó, hogy mondja - kapott a fejéhez Bandika. Tavaly megfogadtam, hogy legkö­zelebb már szeptemberben beszer­­zem a karácsonyi ajándékokat. Sűrű lesz ez a szeptember. De Ervin ezt már nem hallotta, mert becsukódott mögötte a fotocellás ajtó. A szerző a Vasárnap munkatársa Elszálló energiaárak DUDÁS TAMÁS elszálló energiaárak olyan szintű problémává váltak Európa-szerte, hogy az EU-tagországok vezetői közös uniós lépéseket kezdtek sürget­ni ennek a gazdaságilag és társadalmilag egyre égetőbb problémának a megoldására. Az európai energiatőzsdéken a villamosenergia ára az egek­be emelkedett, hétvégén a németországi szállítású villamosenergia nagykereskedelmi ára egy pontban elérte a megawattóránkénti 1000 eurós rémálomhatárt. Ez éves szinten több mint tízszeres drágulást jelent, ami a vállala­ti szférát és a háztartásokat szinte megoldhatatlan helyzetbe hozza. Francia energetikai szakemberek szerint a villamosenergia-árak az elkövetkező hetekben tovább nőnek, és ősszel elérhetik a megawat­tóránkénti 1600 eurót is. Az uniós energiapiacot eredetileg úgy tervezték meg, hogy a fo­gyasztók számára a lehető legalacsonyabb árakat generálja, de a je­lenlegi helyzetben ennek éppen az ellenkezője történik. Ennek a fő oka az, hogy a villamos energia nagykereskedelmi ára az ennek előállítására felhasznált legdrágább energiaforrás árához van kötve. Ez jelenleg a földgáz, melynek jelentős drágulása húzza magával a villamosenergia árát is. Több elemzés rámutat, hogy a jelenlegi villamosenergia-árszínvo­­nal tarthatatlan, és piaci beavatkozások nélkül komoly európai gaz­dasági recessziót okozhat. A magas árak miatt a nagy mennyiségű villamos energiát fogyasz­tó vállalatok Európa-szerte a tevékenységük leállításán gondolkod­nak, ez a sors már a szlovákiai Slovalco alumíniumgyárat el is érte. Az Európai Bizottság sokáig ellenezte az uniós villamosener­­gia-piacba való beavatkozást, de a jelenlegi villamosenergia-árak ezt a pozíciót egyre tarthatatlanabbá teszik. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, hétfőn már olyan szel­lemben nyilatkozott, hogy a villamosenergia-árak letörésére uniós vészhelyzeti beavatkozásra lesz szükség. Vond der Leyen elismer­te, hogy az uniós energiapiac más körülményekre volt megtervezve, és ezért most gyors beavatkozásra lesz szükség, melyet hosszú távú strukturális reform is követ. Az Európai Tanács elnökségi pozícióját betöltő Csehország ezért szeptember elejére összehívta a tagországok energetikai kérdésekért felelős minisztereinek ülését, melyen megvitatják a lehetséges uniós szintű lépéseket. Egyre több tagország vezetője jelezte, hogy a nemzeti szintű meg­oldások már kimerültek, és ezért közös uniós megoldásokra lesz szükség. A legvalószínűbb lépés egy EU-szintű árszabályozás, mely felső határt szabna a villamosenergia-áraknak. Kari Nehammer osztrák kancellár megjegyezte, nyilvánvaló, hogy az uniós villamosenergia-piac jelenlegi formájában nem képes önszabályozásra, ezért az unió 27 tagországának közösen kell fellép­nie az árak elszállása ellen. A jelenlegi piaci rendszernek már szinte alig van védelmezője, ezért nagyon valószínű, hogy vita már csak az árak felső határának szintjéről lesz. A villamosenergia árszabályozása Szlovákia számára is jó hír len­ne, ugyanis a vállalati és közületi nagyfogyasztók már most is csak csillagászati árakon tudnak villamosenergiát beszerezni a piacon. A szlovák kormány eddigi lépései elsősorban a háztartásokra kon­centrálnak, és a vállalati szféra egyre nagyobb aggodalommal tekint az elkövetkező hónapok elébe. Az uniós tagországok vezetőinek azonban gondolniuk kell arra is, hogy az energiapiacba való beavatkozás hosszú távon nem várt mel­lékhatásokkal is járhat, és csökkentheti a kedvet az energiaszektorba tartó fontos befeketésekhez. Valamit azonban mindenképpen lépni kell, mert a magas energia­árak fokozatosan megfojtják az európai gazdaságot.­Az Megállapodás még nincs, de a pénz negyedét kiosztották Pályázatokat már írt ki az összegre a kormányzat, így a palyazat.gov.hu-n elérhető adatok szerint 527 milliárd forintnak már van nyertese, és a 24.hu számításai szerint ebből már 159 milliárd forintot ki is fi­zetett a magyar költségve­tés előleg formájában. Hozzávetőleg 2300 milliárd forint­nyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak a koronaví­rus negatív gazdasági hatásait ellen­súlyozó úgynevezett Helyreállítá­si és Ellenállóképességi Eszközből, vagyis a helyreállítási alapból, amit az EU egyelőre visszatart jogállamisá­gi problémák, elsősorban a korrupció miatt - de ez nem akadályozta meg a kormányzatot abban, hogy a fenti összeg kb. negyedét, 527 milliárd fo­rintot már előre leossztották papíron. Ez úgy lehetséges, hogy pályázato­kat már írt ki az összegre a kormány­zat, így a palyazat.gov.hu-n elérhető adatok szerint 527 milliárd forintnak már van nyertese, és a 24.hu számí­tásai szerint ebből már 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költ­ségvetés előleg formájában. Kapott már előleget a Klebelsberg Központ (a 158 milliárdos elnyert tá­mogatásból 15 milliárdot utaltak ki nekik), a diákoknak biztosított note­­book-programra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány 10 mil­liárd forintot (a teljes pályázati támo­gatást), „Közösségi megújuló energia­­termelés és felhasználás” címen, de szintén tíz milliárd forint körüli ösz­­szeg jutott a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztésére, illetve az Opus Tigáznak a „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrá­sok integrálása érdekében” című pá­lyázatára is. A lap megjegyezte, hogy a pályá­zatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányult, előleget azonban ezek közül alig kap­tak néhányan. Pályázatokat már írt ki a kormányzat, igya palyazat. gov.hu-n elérhető adatok szerint 527 milliárd forintnak már van nyertese. Az előlegkifizetések egyébként jú­liusban és augusztusban is történtek, miközben a kormány a válaszlevelét csak az utolsó pillanatban, augusz­tus végén, épp a határidő letelte előtt küldte el az EU-nak a költségvetési kondicionálási eljárásban. Ezután Gulyás Gergely Miniszter­­elnökséget vezető miniszter a kor­­mányinfón azt mondta: Igen intenzív tárgyalásokon vannak túl, az elmúlt hetekben naponta tárgyaltak a Bizott­sággal. Gulyás szerint olyan választ küld­tek a Bizottságnak, amiben szerinte minden ponton egyetértésre jutottak a Bizottsággal, és „minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert ho­zunk létre az uniós pénzek felhaszná­lására és elköltésére”. (24 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents