Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-03 / 179. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 3. | www.ujszo.com RÖVIDEN Üzemanyaghiány alakulhat ki Budapest. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke az RTL Híradónak azt mondta: van olyan benzinkút Magyarországon, ahol nincs dízel, de van olyan is, ahol már semmit sem lehet kapni, így heteken belül nagy problémák lehetnek a gázolajellátással Magyarországon. A szombati kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, az új rendelkezéssel spórolnak az üzemanyagon, illetve azt, hogy nem várhatóak újabb korlátozások. Egri Gábor szerint a teljes benzinárstopot el kellene törölni, és szociális alapon kellene a rászoruló autósokat támogatni, csakhogy a kormány októberig nem tervezi feloldani az árstopot. (444) Megduplázta Orbán a keretet Budapest. A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által szignózott kormányhatározat, amely a hit- és erkölcstanoktatásra előirányozott eddigi 6,58 milliárd forintos költségvetési keretet csaknem megduplázza, azaz 6,46 milliárd forinttal megnöveli. Ez azt jelenti, hogy a belügyminisztérium kicsivel több mint 13 milliárd forintot költhet hit-és erkölcstanoktatásra, valamint hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra. A határozatban nem szerepel semmiféle indoklás. (hvg) Kiderülhet, ki a felelős szerkesztő Budapest. Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, mely szerint a magyar közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülhet, ki viseli a felelősséget a hírműsorok adásba engedéséért. Még 2021. március 2-án nyújtott be adatigénylést a Szabad Európa a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez azzal a céllal, hogy kiderüljön, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik a kiegyensúlyozottságot, amelyet a törvény is előír a köztévének - írja a portál. A gondok ott kezdődtek, hogy bár a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna, a közmédia műsorait nem ő, hanem az MTVA gyártja le, ráadásul a közmédia Híradójának munkatársai is az MTVA és nem a Duna alkalmazottai. A cél az adatigényléssel éppen a két szervezet közötti viszony tisztázását szolgálná, a kért dokumentumok átadását azonban a Duna megtagadta, így a Szabad Európának bírósághoz kellett fordulnia. A törvényszék azóta jogerőre emelkedett döntése értelmében a Dunának ki kell adnia az egyes műsorok megrendelőlapjait, amelyekből kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy Ml-en futó hírműsortól vagy a Krónikától. (hvg) Drón végzett az al-Káida-vezérrel szeptemberi, csaknem 3000 halálos áldozattal járó egyesült államokbeli terrortámadások egyik fő szervezőjének. Washington emellett őt nevezte meg az Egyesült Államok tanzániai és kenyai nagykövetsége ellen 1998- ban elkövetett, 224 halálos áldozattal és több mint 5000 sebesülttel járó terrortámadások egyik felelősének. Zaváhíri azt követően lett az al-Kaida vezetője, hogy amerikai különleges egységek 2011-ben végeztek a szervezet korábbi irányítójával, Oszama bin Ladennel pakisztáni rejtekhelyén. A kabuli tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid közleményben ítélte el a dróntámadást, amelyet „a nemzetközi jog megsértésének” nevezett. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a tálibok súlyosan megsértették a dohai megállapodást azzal, hogy menedéket nyújtottak Ajmán az-Zaváhírinek. A tárcavezető rámutatott: a dohai egyezményben a tálibok ígéretet tettek arra, hogy terroristák nem fogják Afganisztán területét használni más országok fenyegetésére. a nukleáris megsemmisüléstől Egy lépésre Az emberiség mindössze „egy tévedésnyi távolságra", egy rossz lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkér az 1970-ben életbe lépett atomsorompó-szerződés (NNPT) felülvizsgálati konferenciája megnyitóján New Yorkban. A világ - különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az koreai-félszigeti válságokra - a „nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt” - fogalmazott a világszervezet vezető diplomatája. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy az augusztus 26-ig tartó konferencia „lehetőséget teremt olyan intézkedések kidolgozására, amelyek segíthetnek elkerülni a biztos katasztrófát, és az emberiséget egy új, atomfegyverektől mentes világ felé terelheti”. António Guterres ENSZ-főtitkár az augusztus 26-ig tartó konferencia megnyitóján (TASR/AP-felvétel) Csaknem 13 ezer atomfegyver van világszerte a nemzeti arzenálokban, s az államok a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat költenek „az ítéletnapi fegyverekre” - mondta. Vlagyimir Putyin orosz elnök a konferenciának címzett üzenetében hangsúlyozta, hogy egy atomháborúnak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését. „Abból indulunk ki, hogy nem lehetnek győztesei egy atomháborúnak, s nem szabad, hogy ilyen kitörjön, mi a nemzetközi közösség osztatlan és egyenlő biztonságának oldalán állunk” - közölte Putyin. Az orosz elnök rávilágított arra is, hogy Oroszország, mint az atomsorompó-egyezmény letéteményese és részese tartja magát az egyezmény „szelleméhez és betűjéhez”. Annalena Baerbock német külügyminiszter és amerikai hivatali partnere, Antony Blinken ugyanakkor elítélték Oroszország nukleáris fenyegetőzését. Moszkva ismételten „felelőtlen nukleáris retorikával élt”, amivel kockára teszi az utóbbi ötven év atomfegyverek elterjedése elleni erőfeszítéseit - jelentette ki Baerbock. Blinken szintén „veszélyes nukleáris kardcsörtével” vádolta Moszkvát. Hangsúlyozta: Washington csak végszükség esetén nyúlna atomfegyverekhez, így például az Egyesült Államok, illetve szövetségesei és partnerei létfontosságú érdekeinek védelmében. Miután 1968. július 1-jén a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) aláírták és további 47 országban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, valamint nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai dróntémadás végzett Ajmán al-Zavahrivel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével Afganisztánban - jelentette be helyi idő szerint hétfőn Joe Biden amerikai elnök. „Igazságot szolgáltattunk. A terroristavezér nincs többé” - jelentette ki a Fehér Ház erkélyéről elmondott beszédében Biden, hozzátéve: reméli, a művelet „némi megnyugvást ad” a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatai családtagjainak és barátainak. Az elnök egyúttal óva intett „mindenkit az egész világon, aki ártani akar az Egyesült Államoknak”, hogy országa résen van, és kész megvédeni állampolgárait. A Reuters hírügynökség egy magát megnevezni nem kívánó amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt közölte, Zaváhírivel a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dróntámadása Ajmán al-Zavahri egyik videóüzetene a pakisztáni Iszlámábádból 2006 júniusában. Zaváhíri azt követően lett az al-Káida vezetője, hogy amerikai különleges egységek 2011-ben végeztek a szervezet korábbi irányítójával, Oszáma bin Ládennel pakisztáni rejtekhelyén. (TASR/AP-felvétel) végzett vasárnap Kabulban. A BBC brit közszolgálati televízió értesülése szerint Zaváhírit kabuli háza erkélyén érte a csapás, körülötte lévő családtagjai nem sebesültek meg. Zaváhírinek idén áprilisban már halálhírét keltették, akkor a terroristavezér a hírt videóüzenetben cáfolta. Hollétéről sokáig folytak találgatások, a legtöbb forrás Áfganisztánt vagy a szomszédos Pakisztánt nevezte meg rejtekhelyének. Az egyiptomi születésű, orvos végzettségű Zaváhírit tartották a 2001-es Menedékhelyeket jelöltek ki Tajvanon Nancy Pelosi újságíróknak integet a Kuala Lumpur-i parlament épületében. Az amerikai képviselőház elnöke tegnap érkezett Malajziába, ahonnan továbbutazott Tajpeba. A tajvani megálló tovább fokozhatja az amerikai-kínai kapcsolatok közötti feszültséget. (TASR/AP-felvétel) Hétfőn még hallgatás övezte ezt a tervet, tegnap amerikai és tajvani magas rangú források is megerősítették: Malajzia után Tajpejben tárgyal az amerikai képviselőház elnöke, akit tegnap este meg is érkezett a tajvani fővárosba. Nancy Pelosi döntésére reagálva Kína látványos katonai erődemonstrációba kezdett a térségben. Kuala Lumpur/Peking/Tajpej. Egy nappal azután, hogy csak Japánt, Szingapúrt, Malajziát és Dél-Koreát nevezte meg úti céljaiként, egy magas rangú tajvani kormánytisztviselő és egy amerikai vezető is megerősítette, hogy Malajzia után Tajvanra is ellátogat Nancy Pelosi. Amerikai házelnök ezzel 25 év óta először látogat az önálló, demokratikus kínai szigetországba, ám a megbeszélések egy olyan időszakban történnek, amikor az amerikai-kínai kapcsolatok már most is mélyponton vannak. Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői a CNN-nek elmondták, éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy figyelemmel kísérjék a kínaiak mozgását a térségben, és biztosítsák a Pelosi biztonságát szolgáló tervet. Erre szükség is van: Kína ugyanis, amelyik már előzőleg is azzal fenyegette meg Joe Bident az út kapcsán, hogy „aki a tűzzel játszik, megégeti magát”, új katonai manőverbe kezdett a térségben. Peking arra figyelmeztetett, hogy hadserege nem fog tétlenül ülni, ha az amerikai házelnök valóban ellátogat Tajvanra. Peking, amely saját tartományának tekinti az önrendelkező szigetet, világossá tette, hogy egy ilyen lépést elfogadhatatlan provokációnak tartana. Tegnap reggel több kínai vadászgépet észleltek a határhoz közeli Tajvani-szorosban, ahol hétfő óta több kínai hadihajó is járőrözik. Tajvan szerint a kínai hadihajók és a repülőgépek is többször érintették a vízi út határvonalát, mielőtt visszavonultak volna. Tajvan közben légvédelmi készültséget rendelt el, s kínai támadástól tartva óvóhelyként jelöltek meg mélygarázsokat, metróalagutakat és bevásárlóközpontokat is. Tajpejben jelenleg 4600 ilyen kijelölt menedék van. (euronews, MTI)
