Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-03 / 179. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 3. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Bizonytalan a kormányfőhelyettes által beígért több tízezer bérlakás jövője A szakemberek szerint az építőipari kapacitást és az engedélyezési folyamat hosszát tekintve az államilag támogatott bérlakások építése hosszabb időt vesz igénybe (TASR-felvétel) KAMILA OLÁHOVÁ Pozsony. Szlovákiában 40 ezer új lakásnak kellene felépülnie - állítja étefan Holy, a Sme rodina miniszterelnök-helyettese. Az államilag támogatott bérlakások a párt választási ígéretei között szerepeltek, a szakemberek szerint azonban a lakásállomány beígért bővítése vakvágányra futhat. A Holy által beharangozott, 40 ezer lakás építéséről szóló elképzelések gyors megvalósulásában a szakemberek sem bíznak. Ha az államnak valóban sikerülne megkötnie a szerződést a bejelentett befektetőkkel, a finn YIT építőipari konszernnel, a Vienna Insurance Grouppal, a svéd Heimstaden csoporttal és a BWSG céggel, akkor sem tudnának egyszerre ennyi lakást felépíteni. Szlovákiában az elmúlt három évben évente átlagosan 20 767 lakás épült - derül ki a Statisztikai Hivatal adataiból. Ezek mintegy 65 százaléka ráadásul családi ház volt, a társasházakban évente átlagosan csupán 7200 lakással bővült a lakásállomány. „Az építőipari kapacitást és az engedélyezési folyamat hosszát tekintve az államilag támogatott bérlakások építése hosszabb időt vesz igénybe” - állítja Juraj Suchánek, a Városfejlesztési Intézet (IUR) ügyvezető igazgatója. Jő döntős volt? Viktor Obtulovic, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság ingatlanszakértője szerint mindössze évi néhány száz új bérlakással bővülhet a lakásállomány, ami egyáltalán nem lesz hatással az ingatlanpiacra. Szlovákiában jelenleg több mint 400 ezer lakás hiányzik, így az említett emelés egyszerűen nem lesz elég. Vladimír Kubricky, a Szlovákiai Ingatlanszövetség elemzője nem egészen ért egyet ezzel a kijelentéssel. „A lakáshiányra vonatkozó bármely számadat illuzórikus. A kérdés az, hogy milyen színvonalú lakásokat kell biztosítani az embereknek” - mondja, rámutatva, hogy még a bérlakásrendszeren kívüli új lakások építése sem javíthatna a helyzeten. Szerinte az, hogy több ilyen lakást adunk át, nem garantálja, hogy mindegyikben lakik majd valaki. Az elemző azonban elismeri, hogy a bérlakások nem fogják megoldani a lakhatási problémákat ebben a választási időszakban, ráadásul nem szabad megfeledkezni a világjárvány és az ukrajnai háború okozta problémákról sem. Kubricky úgy gondolja, hogy az államilag támogatott lakhatással kapcsolatos változásokat az ingatlanvásárlás vagy -bérlés valós alternatívájaként kellene értékelnünk. Vitatott bérleti díjak Kérdéses azonban, hogy ez az alternatíva valóban biztosítja-e a politikusok által ígért olcsóbb bérleti díjakat. A kereskedelmi bérleti díjaknál 30-50 százalékkal alacsonyabb összegekről beszélnek, ami az említett befektetők számára egyáltalán nem biztos, hogy előnyös. „Ilyen feltételek mellett egyetlen építtető sem vágna bele a lakásépítésbe. Nem szabad elfelejteni, hogy őket elsősorban a profit érdekli, nem pedig a jótékonyság, így nem látom okát annak, hogy egy befektető miért menne bele egy ilyen üzletbe” - figyelmeztet Obtulovic. Suchánek ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a lakások azok számára jelentenek alternatívát, akik nem tudják a szokásos módon biztosítani a saját lakhatásukat, a bérbeadónak fizetendő j végső összeg így meghatározó lesz i számukra. A gyakorlatban tehát nem tesznek különbséget aközött, hogy j ebből az összegből mennyi megy az úgynevezett bérleti díjra, és mennyi a közüzemi és egyéb szolgáltatásokra. „Figyelembe véve az energiaárak emelkedését és a bérlethez kapcsolódó díjak becsült összegét, inkább azt feltételezem, hogy a valós különbség a kereskedelmi bérleti díjaknál valamivel alacsonyabb lesz” - mondja az IUR ügyvezető igazgatója. Hiányzó telkek A helyhiány miatt is adódhatnak problémák. „A Szlovák Földalap tulajdonában levő földterületek túlnyomó többsége a vonzó megyeszékhelyeken kívül található. Olyan régiókban, amelyek nem vonzzák a munkáltatókat, például Mezőlaborcon vagy Korponán” - mutat rá Obtulovic. Hasonlóan látja a helyzetet a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) is, amely több mint két évtizeden keresztül elsősorban a közlekedési tárca és az Állami Lakásfejlesztési Alap által biztosított támogatási mechanizmus révén biztosította a bérlakások építését. A ZMOS az eddigi tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy a falvak részéről lényegesen nagyobb az érdeklődés a bérlakások építése iránt, mint a városok részéről, ennek okait pedig a városi telkek korlátozott mennyiségében és az erős befektetői aktivitásban látják. Ezért alternatívaként egy állami vagyonkezelő ügynökség létrehozását javasolták, amely a használaton kívüli állami épületeket és földterületeket bérlakás céljára átadná az önkormányzatoknak. „A javaslatunkat azonban nem építették be az ország helyreállítási tervébe, amit negatívan értékelünk, hiszen sok épületet már nem használ az állam, amelyek emiatt egyre roszszabb állapotban vannak. Ennek ellenére megtartja őket, pedig ezeket értelmesen is hasznosíthatták volna” - mondta el Michal Kalinák, a ZMOS szóvivője. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa A lakásvásárlási kedvet egyelőre a hitelek drágulása sem ingatta meg A szlovákiai lakóingatlanok kínálati átlagára 2022 második negyedévében 6,496-kal nőtt az előző negyedévhez képest, az éves növekedés elérte a 25,5%-ot - derül ki a jegybanki elemzők legfrissebb ingatlanpiaci kommentárjából. Az elemzők szerint a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára 2671 euró, ami az első negyedévhez képest 161 eurés növekedést jelent. Pozsony. A lakások négyzetméterenkénti átlagára a második negyedévben 2947 euróra emelkedett. Ez 6,8%-os növekedést jelent az előző negyedévhez képest, és 28,2%-os drágulást az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes lakástípusok árának az éves növekedési üteme nagyjából hasonló. Az ötszobás lakások drágulási üteme a múltban elmaradt a többi lakástípusétól, az idei második negyedévben azonban már ezek ára is megugrott. A jegybanki elemzők megjegyezték, hogy viszonylag kevés ilyen lakás van a kínálatban, a többségüket az új építésű társasházakban kínálják. Ä családi házak négyzetméterenkénti átlagára 1987 euró körül mozgott, ami negyedéves szinten 6,1, éves viszonylatban pedig 19%-os növekedést jelent. A családi házak négyzetméterenkénti átlagára 1987 euró körül mozgott, ami negyedéves szinten 6,1, éves viszonylatban pedig 19%-os növekedést jelent (TASR-felvétel) Regionális lebontásban 2022 első negyedévéhez képest Zsolna megyében nőtt a leggyorsabban a lakóingatlanok kínálati ára, csaknem 13 százalékkal. Az átlagosnál gyorsabb drágulást regisztráló régiók között találjuk azonban Besztercebánya (10,1%) és Nagyszombat (9,3%) megyét is. Az elemzők az áremelkedés lassulásáról számolhattak be ugyanakkor a viszonylag drágább régiókban - Pozsonyban és Kassán -, ahol a növekedés mértéke 5% körül mozgott. A jegybanki elemzők szerint az év második negyedében folytatódott az új ingatlanhitelek iránti kereslet. „Az új ingatlanhitelekre nyújtott átlagos kamatláb az év elején 0,98 százalék volt, ami májusban 1,75, júniusban pedig 2,11 százalékra nőtt. Az ingatlanpiaci aktivitás azonban a fokozatosan emelkedő kamatlábak ellenére eddig fennmaradt” - figyelmeztetnek a jegybank szakemberei. Az elemzők szerint, a reáljövedelmek csökkenése és a kamatlábak további emelkedése ugyanakkor hosszabb távon az ingatlanpiaci aktivitás fokozatos mérséklődéséhez vezethet. Erre utalhat az is, hogy májusban és különösen júniusban jelentősen megugrott azon lakáshirdetések száma, amelyek már az előző hónapokban is ott voltak az eladásra kínált lakások között, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Hullámvasúton a hitelkamatok Pozsony. Az Általános Hitelbank (VUB) és a Prima banka után a 365.bank is megemelte a jelzáloghitelek kamatlábát. Augusztus 2-ától az egy évre lekötött kamatát az eddigi 0,85-ről 1,35%-ra növelte. A három éves lekötésnél ez 1,65-ről 1,95, az öt évesnél 2,55-ről 2,75, a tíz évesnél 2,95-ről 3,55%-ra emelkedett. Az UniCredit Bank ellentétes stratégiát választott: augusztus 1-jétől átmenetileg csökkentette a jelzáloghitelek kamatát. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a három évre rögzített kamatláb így 2,69%, ugyanannyi, mint a négy évre rögzítetté. Az öt éves lekötés esetén a kamatláb 2,59%, hét éves lekötésnél 3,19%, és ugyanez érvényes a tíz évre szóló lekötésre is. Zuzana Dud’áková, a bank szóvivője szerint az akció szeptember 9-ig érvényes. (TASR, tvnovinysk) Angol font 0,8366 H Lengyel zloty 4,7063 Cseh korona 24,644 H Magyar forint 396,82 H Horvátkuna 7,5195 H Román lej 4,9298 Japán jen 133,90 H Svájci frank 0,9744 Kanadai dollár 1,3150 Q USA-dollár 1,0224 Privatbank* 1,05-1,00 25,24-24,01 365.bank 1,05-0,99 25,62-23,65 412,66-380,92 Szí. Takarékpénztár 1,06-1,00 25,29-23,89 418,60-382,55 Tatra banka 1,06-0,99 25,49-23,76 421,77-381,61 ŐSOB 1,05-1,00 25,27-24,02 -Általános Hitelbank 1,06-0,99 25,43-23,85 414,01-378,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
