Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-19 / 193. szám
egészséges ember szereti a magyar konyhát. A fűszerpaprikától pirosló paprikás csirkét, a régi időkre emlékeztető slambucot, a hús, krémes meggylevest, a lecsót, amely százféleképpen elkészíthető - pusztán, azaz csak hagymából, paprikából, paradicsomból, persze olajjal vagy zsírral, kolbásszal, szalonnával, tojással dúsítva, foszlós fehér kenyérrel, amelyhez már oly kevés helyen jutunk hozzá, mert majd minden kenyér gyári, s erre a szebb napokat megélt lyukacsos, omlós kenyérre azt mondják, egészségtelen, a teljes kiőrlésű, a magvakkal teli és körbeszórt az igazi, de ezt csak azok állíthatják, akiknek még nem volt szerencséjük a kemencében sült hófehérkéhez -, a kürtöskalácsot, amit a városiak is elkészíthetnek otthon, felhasználva a pléhdobozokat, melyekből már megitták a sört vagy valamelyik üdítőt - ez utóbbit ne nevezzük a nevén, mert ez itt nem a reklám helye. Persze, a villanysütőben sült kürtőskalács íze nemigen közelíti meg a parázs fölött sültét, de van, amikor az ember elfogadja a jobb híján megoldást. Ne feledkezzünk meg a gulyásról, ami lehet leves, egytálétel, attól függően, mennyi időnk és kedvünk van a tűzhely mellett állni. Persze még jobb a gulyás, készüljön akár marhahúsból vagy birkából, ha férfi főzi, méghozzá a szabad ég alatt, kondérban. Igen, kérem, ez olyan férfiaknak való feladat, ezzel lehet büszkélkedni, nem úgy, mint egy kaporszósszal vagy babfőzelékkel. Ha az készül, mármint egy szósz vagy egy főzelék, a konyha maradjon az asszonyok felségterülete. És ha már a férfiaknak való étkeknél tartunk, mármint azoknál, amelyeknek mesterszakácsai a férfiak, nem feledkezhetünk meg a halásziéról sem. Arányérzék, szakértelem, türelem szükségeltetik hozzá, amit mi, nők megszerzőnk ugyan a napi gyakorlattal, de a rutin nem mindig egyenlő a mesterségbeli tudással. Asszonytársak a konyhában, ne csüggedjünk. Semmi okunk rá, hiszen a napi főzőcske nélkül éhen is halhatna a család, és legyünk nyugodtan büszkék azokra a pasikra, akik nem átallanak akár a tűzhely, akár a szabadban rakott tűz körül sertepertélni. Csak ne szóljunk közbe, nehogy elsózzák az ételt, (rend) Az