Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-18 / 192. szám
Gyurász Marianna tárcája a Szalonban 21. oldal 2022. augusztus 18., csütörtök, 16. évfolyam, 33. szám H 1 év alatt, ami-H rrf T óta az Egyeld 1/ \ f sült Államok ■ »! szégyenteljes i J J módon feladta Afganisztánt, és gyakorlatilag tálcán nyújtotta át a táliboknak, az ország pontosan azt az utat járta be, amelyet minden logikusan gondolkodó szemlélő megjósolt: középkori, dzsihadista, terroristákat befogadó emírséggé formálódott. Az USA-nak még bosszú ideig sokba fog kerülni, hogy elárulta afgán szövetségeseit. De senki sem fizet magasabb árat, mint az afgánok. Amerika megalázó afganisztáni kivonulásának geopolitikai következményei - miután Joe Biden elnök kitartott elődje, Donald Tmmp kötelezettségvállalása mellett - még mindig sokasodnak. Azáltal, hogy az Egyesült Államokat mint hanyadó, visszaszoruló hatalmat mutatta meg, a kivonulás hatalmas lökést adott a harcos iszlamistáknak szerte a világon, miközben felbátorította Oroszországot és Kínát. Nem véleden, hogy röviddel Kabul eleste után Oroszország megkezdte a csapatösszevonást Ukrajna határai mentén, Kína pedig rekordszámú harci repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi övezetébe. De Afganisztánban sokkal roszszabb a helyzet. A nők és a lányok elvesztették a munkához és az oktatáshoz való jogukat, sok lány szexuális rabszolgaságba került a tálib harcosokkal kötött kényszerházasság miatt. A tálib halálosztagok módszeresen azonosították és likvidálták mindazokat, akik együttműködtek az amerikai erőkkel. A kínzás és a kivégzés mindennapossá vált. Az Afganisztánban élő hinduk és szikhek - azoknak a leszármazottai, akik ellenálltak a középkori arab hódítóknak, és nem tértek át a szunnita iszlámra - Indiába menekülnek, hogy elkerüljék a pusztulást. A tálib rezsim kormányának biográfiája akár a nemzetközi terrorizmus és kábítószer-kereskedelem ki kicsodájából is összeollózható lenne. Szirádzsuddín Hakkáni, aki Afganisztán belügyminisztereként a belbiztonságáért felelős, neki kellene megakadályoznia, hogy az ország a nemzetközi terrorizmus melegágyává váljon, egyben a könyörtelen Hakkáni-hálózat vezetője. Az Egyesült Államok „globális terroristának” minősítette, és Sérült harci repülőgép és a zűrzavaros kivonulás egyéb tárgyi emlékei a kabuli nemzetközi reptér egyik hangárjában, 2021 szeptemberében Az afgán pokol A tálibok és az Egyesült Államok egy évvel a kivonulás után 10 miihó dolláros jutalmat tűzött ki a fejére. Innen nézve nem meglepő, hogy a tálibok továbbra is menedéket nyújtanak ismert terroristáknak, amint azt a közelmúltban Kabul központjában amerikai drónokkal levadászott al-Kaida-vezér, Ajmán al-Zavahiri példája is mutatta. A likvidálását elrendelő Biden elnök az eset után gyorsan fiitott egy győzelmi kört, de a merénylet aligha tünteti fel őt jó színben. Egy évvel ezelőtt, amikor parancsot adott az amerikai csapatoknak a gyorsított kivonulásra, azt állította, hogy az Egyesült Államoknak már nem érdeke Aíganisztán, mert az al-Kaidának vége. (Nem számított, hogy néhány héttel korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentése rámutatott, az al-Kaida fegyveresei a tálibokkal együtt harcolnak.) Tálib harcosok Kabul bevételének első évfordulóját ünnepelve, 2022. augusztus 15-én Kabuli gyerekek. A segélyszervezetek szerint Afganisztán egyre mélyebbre süllyed a humanitárius válságban, több mint 2 millió özvegy nem tudja miből etetni a családját. (Fotók: tasr/ap) Az Afganisztánt és a szomszédait fenyegető veszélyt tovább fokozta, hogy az Egyesült Államok 7,1 milliárd dollár értékű fegyvert, hadianyagot hagyott hátra az országból való kaotikus kivonulás során. A Pentagon legutóbbi jelentése szerint az USA nem tervezi a felszerelés visszaszerzését vagy megsemmisítését, holott fel- és elismerte: a tálibok már megjavították az afgán légierő néhány sérült repülőgépét, és „nőtt az esélye, hogy ezeket a repülőgépeket hadműveletekben vessék be”. Röviden: Biden azon döntése, hogy felülbírálja a tábornokait és kivonul Afganisztánból - ráadásul egy hónappal a saját céldátuma, szeptember 11. előtt -, biztonsági és humanitárius rémálmot eredményezett. Biden pedig közel sem fejezte be a külpolitikai baklövést Afganisztánban. Kabul bukása után Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a tálibok vezette kormánynyal való jövőbeni együttműködés lehetőségét „egy egyszerű tétel” alapján fogja megítélni: vajon segíü-e az Egyesült Államokat érdekeinek az érvényesítésében, ide értve a nők jogainak tiszteletben tartását, a humanitárius segítségnyújtás, illetve a segélyszervezetek munkájának lehetővé tételét, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet. Ugyan a tálibok egy év alatt mindhárom pontban elbuktak, a Biden-kormányzat fokozatosan enyhíti a rezsimmel szembeni szankciókat. Az ENSZ-ben az Egyesült Államok érvelt a leghangosabban a határozat mellett, amely humanitárius alapon mentességet volt hivatott biztosítani az Afganisztánnal szemben bevezetett szankciók alól. Az USA pénzügyminisztériumának általános engedélyei, amelyek célja a humanitárius segélynyújtás megkönnyítése, mostantól lehetővé teszik a tálibok és a Hakkáni-hálózat részvételével végrehajtott pénzügyi tranzakciókat. Az USA jelenleg is tárgyal a tálibokkal 3,5 milliárd dollárnyi afgán központi banki tartalék felszabadításáról. Eközben az Egyesült Államok nem hajlandó Hakkánit vagy más vezető terroristákat célba venni. Persze, al-Zavahirit levadászták Kabulban, de a Biden-kormányzat narratívájával ellentétben nem volt annyira befolyásos. Leginkább nyugdíjas volt, tágabb családja tagjaival élt egy kabuli házban, Hakkáni védelme alatt. Mi lesz a következő lépés? Az USA megjutalmazza Pakisztánt - Amerika 18 „fő, nem NATO-szövetségesének” egyikét -, amiért megnyitotta légterét az al-Zavahirit megölő drón előtt? Igaz, Pakisztán felnevelte a tálibokat, és megtervezte az Egyesült Államok afganisztáni vereségét, de most a Nemzetközi Valutaalap hiteleinek mielőbbi szétosztását akarja, hogy elkerülje az államcsődöt. Hasonlóképpen adódik a kérdés, az USA továbbra is folytatja-e Afganisztán központi banki tartalékainak felszabadítását a tálibok számára, annak ellenére, hogy a tálib rezsim vitathatatlanul menedéket nyújt a terroristáknak, és egy elnyomó, erőszakos iszlám államot hozott létre. A Biden-adminisztráció azzal védi a tálibokkal fennálló kapcsolatát, hogy hangosan hirdeti: Afganisztán vonatkozásában a legfőbb terrorfenyegetést az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam - Horászán Tartomány jelenti. De az ISISK-nak viszonylag kevés tagja van, nincs állami szponzora vagy afgán szövetségese, és nem irányít semmilyen területet. Úgy tűnik, a Biden-adminisztráció elkötelezte magát amellett, hogy egyíájta fausti alkut köt a tálibokkal. De mi célból? A talibánt politikai ereje és iszlamista ideológiája a nemzetközi dzsihadista mozgalom kiemelten fontos láncszemévé teszi. Uralma pedig azzal fenyeget, hogy Afganisztán a nemzetközi terrorizmus és kábítószercsempészet fellegvárává, a tömeges migráció kiindulópontjává válik. Semmi sem igazolhatja az összefonódást vele. Roham tempójú és zűrzavaros afganisztáni kivonulásával egy évvel ezelőtt a Biden-kormányzat tálcán kínálta fel eddigi legnagyobb győzelmüket az iszlamistáknak. De az afganisztáni háborúnak aligha van vége. Ahogy Hibatulla Ahundzáda móllá, a tálibok öntörvényű emírje, legfőbb vallási és politikai vezetője nem olyan régen kinyilvánította: „Ez a háború soha nem ér véget, és az ítélet napjáig fog tartani.” Brahma Chellaney A szerző geostratégiai szakértő, az új-delhi Politikai Kutatóintézetprofesszora, a berlini Robert Bosch Akadémia elemzője ©Project Syndicate
