Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-18 / 192. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. AUGUSZTUS 18. INTERJÚ 17 Véget ért a Duna menti kerékpártúra A kirándulók kiszolgálására vonatkozóan a sok jó mellett rossz dolgokról is hallani. Volt olyan helyszín, amit külön kiemelnél, ha fontos szempont az igazán barátságos kiszolgálás, a kedves emberi szó? Alapjában véve mindenhol nagyon kedvesek voltak az emberek, eltekertünk több gyümölcsös mellett, vagy csak jószívű házigazdák mellett, akik nemegyszer megállítottak Romániában és Bulgáriában is, szívesen adtak nekünk friss gyümölcsöt. Olyan eset is volt, amikor vizet kértünk, mert épp elfogyott, ám nem kaptunk, de kedvesen elmondták, hol tudunk majd venni, szóval pró és kontra. A nem kerékpározni és nem is a vízpartra kifeküdni vágyó, hanem a történelemre, a kulturális életre, a művészetekre kíváncsi kirándulók számára a folyó partvonala mellett melyik településeket ajánlanád meglátogatni? Hát, nehéz valamelyiket kiemelni. Az összes nagyvárosban van látnivaló. Németországban szinte mindegyiket ajánlanám, de lefelé Szerbiáig tényleg minden nagyváros szép. Mohács pedig rettentően turistacsalogatónak tűnt nekem. Minden országban van ilyen. Nekem a kisebb városok tetszettek nagyon, sok volt a helyi program, láttunk ásatásokat, szép kikötőket, várakat. Olyan városokra gondolok, mint például a szerbiai Galambóc és Kladovo vagy a romániai Tulcsa és Sulina is, ahova akár autóval is újra elmennék. A Duna-delta volt számomra a legszebb, az egy különleges élmény. Pelikánok, gyönyörű vízi madarak sokasága mindenhol, és a Duna ott már hatalmas. Vannak újabb terveid? Hová szeretnél még eljutni a kerékpároddal? Mindenképp kiszemelek egy másik folyót, amely mellett szintén végigtekernék. Talán a Tisza, Mura, ínn, Dráva, esedeg mindegyik szép sorjában. Legalább összehasonlíthatnám ezeket a folyókat a jó öreg Dunával, hogy a magam számára eldönthessem, van-e nála szebb, vagy legalábbis azt, hogy ezek a kisebb folyók is nyújtanak-e szép és sajátos élményeket. Csibrányi Zoltán Teljesült egy évekkel korábban megálmodott-kitűzött cél, végigbiciklizni a Duna mentén. Ágh Péternek korábban a Duna németországi forrásától Bősig, majd Szerbiából indulva a romániai Duna-deltáig levő szakaszt sikerült teljesíteni. Néhány napja érkezett haza, ezúttal, romániai kezdőrész után, a Duna szerbiai és magyarországi szakasza teljesítésével kerekezett el többed magával Bősig. A több ezer kilométernyi táv során hol voltak a számodra a legkönnyebben teljesíthető és a leginkább embert próbáló szakaszok? A legkönnyebben teljesíthető szakasz Magyarország, mivel itt elsősorban síkságon haladtunk keresztül, nem kellett fel a dombra, le a dobról tekerni, csak menni egyenesen. A legnehezebb szakasz a bulgáriai, ez nagyon embert próbáló a sok hegymenettel. A hőmérséklet szintén itt volt a legmagasabb, ami még jobban megnehezítette a biciklizést. Kétség nem fér hozzá, a Dunadelta vidékén láthattad a legszínesebb állatvilágot. De talán másutt is adódtak érdekes találkozások a természetben. Igen, ez így igaz. Nagyon érdekes, hogy Bulgáriában több alkalommal is találkozhat az ember szárazföldi teknősökkel. Szabadon sétálgatnak az utakon. A természeti tájak mellett nagyvárosok és pid falvak is szép számmal terpeszkednek Európa egyik legjelentősebb folyója mel-A bringás csapat Székelykevén a szállásadóikkal lett. Melyik helyszín nyújtotta a legnagyobb meglepetést abban az értelemben, hogy valami olyasmit tudtál meg róla ott helyben, amiről előtte sosem hallottál? Történelemórán nem tanultunk például arról, hogy a Duna német szakaszán a folyó egy darabig folyik rendesen, egyszer csak eltűnik, üres a meder, aztán kilométerekkel odébb feltör, és folyik tovább. Nem tudtam azt sem, hogy a második világháború alatt porig bombázott német Donauwörth város főterét fényképek alapján ugyanolyanra építették a háború után, mint amilyen eredetileg volt. Vagy, hogy a Dunát egy Ágh Péter a szerbiai Péterváradon mesterséges - valaha rabokkal kiásatott - csatornával összekötötték a tengerrel. Megbizonyosodhattam arról is, hogy a szerbiai Székelykeve a legdélebbi magyar falu, érdekes a horvátországi Vukovár víztornyának a története, és még sorolhatnám... A mindenre nyitott emberek számára a kulináris élvezetek keresése is elmaradhatatlan része egy külföldi útnak. Melyik jellegzetes helyi étel ízlett a legjobban? (Fotók: Ágh Péter) Akadt olyan is, amelyik csalódást okozott, és egyáltalán nem ízlett? Megkóstoltam, amit lehetett, tokhalat, ami ízlett, mivel szinte csont nélküli. A jellegzetes grillhúsok mindenhol elég nyersek és füstösek voltak. Az eredeti Wiener Schnitzel az nagyon finom volt. De megkóstoltuk a szerb lepinját, ami valami olyasmi, mint a knédli, csak sütve készül. Bulgáriában pedig nagyon finom volt egy lángosszerű, de édes tésztából készült lepény, amit reggelire adtak és lekvárral tálalták. Mit tapasztaltál, melyik országban vagy kisebb térségben törődnek a helyiek a leginkább a Duna és partvidéke megóvásával, tisztán tartásával? És hol volt a legtöbb szemét? Amerre mi jártunk, sehol sem volt szemét, igaz, mi csak azokat a tájakat láttuk, amelyeket megmutattak nekünk. Hiába létezik a Duna partját követő EuroVelő 6 útvonal, ami egy nemzetközi kerékpárút-hálózat hatodik vonala, rengeteg olyan nap volt, amikor távolról sem lehetett látni a Dunát. De az út Németországban a legjobb, és ott végig a Duna mellett halad. A német precizitás e téren is megfigyelhető. Már Az esővíz ma mar a Föld minden pontján túl szenynyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket - derült ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából. .Adataink szerint ma már egyetlen pontja sincs a Földnek, ahol az esővíz elég tiszta lenne az emberi fogyasztásra” - fogalmazott az AFP-nek nyilatkozva lan Cousins, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tanulmány az Environmental Science and Technology című lapban jelent meg. A Cuousins által irányított kutatósehol sem fogyasztható az esővíz csoport a 2010 óta rendelkezésre álló adatokat tanulmányozta. Arra a következtetésre jutottak, hogy „az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig” meghaladják az ártalmas anyagok azt a szintet, melyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) határozott meg. Ebben a két, érintedennek számító régióban is 14-szerese a perfluoralkil anyagok (PFA-k - az ember által előállított mesterséges vegyi anyagok) szintje az ivóvízzel kapcsolatos amerikai ajánlásoknak. A PFA-kat közérthetőbben „örök vegyi anyagoknak” is nevezik, mivel rendkívül lassan bomlanak le. Samponok, csomagolóanyagok és sminktermékek összetevőjeként jutnak el környezetünkbe, beleértve a vizet és a levegőt is. Elfogyasztva pedig felhalmozódnak a szervezetben. Egyes tanulmányok szerint a PFA-knak való kitettség befolyásolja a termékenységet és a magzati fejlődést. Szintén megnöveli az elhízás és bizonyos ráktípusok (prosztata-, vese- és hererák), valamint a magasabb koleszterinszint kockázatát. lan Cousins megjegyzi: az EPA nemrég csökkentette a PFA elfogadható szintjét, miután felfedezték, hogy ezek a vegyi anyagok befolyásolhatják a gyermekek oltóanyagokra adott immunválaszát. A tudós kijelentette: a PFA-k beivódása környezetünkbe ma már viszszafordíthatadan folyamat, a bolygó többé nem képes semlegesíteni ezek környezed hatását. (MTI) Már egyetlen pontja sincs a Földnek, ahol az esővíz elég tiszta lenne az emberi fogyasztásra (Fotó: Shutterstock)
