Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-18 / 192. szám
6 RÉGIÓ 2022. augusztus 18. | www.ujszo.com Hogyan kerüljük el a tömeget a Magas-Tátrában a Tengerszem-csúcson? VATAŐÖIN PÉTER Röviden: sehogy. Hosszabban: van némi mozgásterünk, ám nem sok, s ezt ki is fejtjük a cikkben. Akárhogy alakul is a magas-tátrai turizmus íve, a népszerű helyeken meg kell tanulnunk megosztani a teret embertársainkkal. lengyel állampolgár csaknem mindegyike átmászott a főcsúcsra is... Dugókon innen és túl Mi tehető azonban a tömeg elkerülése ellen? A mi megoldásunk csak félig rendezi a helyzetet, de az is valami. Lényege, hogy napkeltekor kell elindulni a meredélyek felé, s még ha ilyenkor sem leszünk teljesen magunk a bűvöletes tátrai közegben, a helyzetünket jelentősen megkönynyítjük. A jellemzően nyári szabadságukat töltögető kirándulók többsége ugyanis nyilvánvalóan kényelmesen, kipihenve és bereggelizve akar útnak indulni, amelynek úgy reggel nyolc óra után, de inkább egy-két órával később ejthetik szerét. Mindez azt jelenti, hogy egy hajnali fél ötös indulás esetén három-négy órán keresztül csak egy-két tucat felfele tartó emberrel fogunk találkozni. Ez vállalható. Igen ám, de ahogy alpinista körökben ez el szokott hangzani, a csúcs még csak a félút... A vázolt időkoordinátákból világosan látszik, hogy ha nem föl, hát akkor lefelé fogunk találkozni a hosszan kígyózó, száz és száz társunkból álló tömeggel. Milyen megoldás kínálkozik még a nyári szezonban, amikor mindenki számára kinyílik a hegység? Esetleg az, hogy ne az olyan „prémium” célpontokat válasszuk, mint a Kriván vagy a Tengerszem-csúcs. A Csorba-tó melletti parkolóból szintén hajnalban induló lengyel páros azt a Kaport (Kőprovsky stít, 2363 m) szemelte ki, amelynek megközelítése nagyjából félútig közös a Rysyvel a Menguszfalvi-völgyön át, s azt mondták, csak nagyon kevés túrázóval találkoztak. Egy további, s az előzőnél jóval komolyabb megoldás az, ha az ember a valódi hegymászást választja. Erre kétféleképp van lehetőség a Magas-Tátrában. Az egyik az, hogy hegyivezetőt fogadunk, amihez nem is annyira olcsó árcédula jár. A másik, hogy kellő képesség és tapasztalat, no meg a megfelelő egyesületi tagságunkat bizonyító kártya birtokában választunk magunknak mászóutat. Hozzá kell azért tenni, hogy egy-egy népszerű mászásnál is össze tudnak torlódni az emberek, ám itt azért messze nem kell százaktól tartanunk. Azonban száz szónak is egy a vége, s tömegek ide, tömegek oda, a leírt útvonalon érdemes végigmenni - akár többször is egy emberélet során. Rálátás a Sátánra (2421 m) ► Reggeli látogatók a Tengerszem-csúcson (2498 m) ▼ A Menguszfalvi-völgy impresszív geometriája - távolban a Király-heggyel (1946 m) tempóban egy, de akár két órát is le lehet faragni az egy irányban 9,5-10 kilométeres túra időtartamából. A hossz és a szintemelkedés mármár garantálja, hogy aligha lesz panaszunk a látnivalók változatosságára. A völgy belsejében nagyjából megkímélte a fenyőerdőt a 2004- es szélvihar, míg a Poprádi-tó marasztaló hangulata nagyon egyedi. A Kis- és a Nagy-Békás-tavaktól folyó Békás-patakon szinte nem is látszott, hogy szélsőségesen száraz nyarunk van. A törpefenyős oldalból aztán - ahol már csak a piros jel(A szerző felvételei) falvy-völgyiben (Chata pod Rysmy, 2250 m), sőt, adott esetben meg is aludhat e helyen, ami nem egy utolsó opció, tekintve a létesítmény elhelyezkedését a magashegyi katlanban. Végül egészen lenyűgöző hely a Hunfalvy-hágó (sedlo Váha, 2337 m), különösen napfényes reggeleken, amikor a Magas-Tátra keleti része egyszeriben sötétkék színben bukkan fel előttünk. Melyik csúcs is valójában? A most minket érdeklő magaslati pont némi zavarra adhat okot, ugyanis a hivatalosan hozzáférhető csúcs, amely Lengyelország legmagasabb pontja is egyben, „csupán” 2498 méter. A 2503-as főcsúcs ettől nem egész 40 méterre, enyhén délkeletre van. Aki már ment fel ilyen, vagy ennél komolyabb kaliberű hegyekre, az tudja, hogy az embert különösen tudA Poprádi-tó környékének utánozhatatlan hangulata van zésen haladhatunk - páratlan részletességgel és folyton változó szögekből vizsgálhatjuk a Sátán (2421 m) csúcsát és gerincívét, hogy a két Békás-tótól teljes pompájában láthassuk a messziről egyébként szemérmes takarásban rejtőző Tengerszem-csúcs délnyugati falát. A tavak felett kell jobban figyelnie a lépteire a túrázónak, ám a kihelyezett láncok és létrák használata eléggé egyértelművé teszi a haladást - hacsak nem torlódik itt fel óriási tömeg. E hely fölött az ember aztán felfrissítheti magát a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékházában, a Hunja birizgálni, ha karnyújtásnyira van tőle egy még nagyobb, még szebb és biztos hely - még akkor is, ha hivatalosan oda nem mehet. Esetünkben ez halmozottan igaz. Ám azt is észben kell tartani, hogy az efféle eltérések a kijelölt utaktól nem megengedettek sem a Magas-, sem az Alacsony-Tátrában. Ennek nyilvánvalóan vannak racionális okai, a hegyimentő-szolgálatnak nyilvánvalóan jobb dolga is van, mint a saját szakállukra szanaszét bóklászó, aztán bajba jutó turisták összeszedegetése. Mindenesetre itt és most elég annyit jelezni, hogy a csúcson velünk együtt tartózkodó 10 MAGAS-TÁTRA A mindössze 10, bárki által megjárható magas-tátrai csúcs közül alighanem két magaslat bír a legnagyobb presztízzsel. Ezek a Kriván (Kriván, 2494 m) és a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2498 m), amelyek mind fizikai adottságaik, mind történeti hátterük miatt különösen érdekesek. Viszont az elmúlt néhány évben tömve vannak a közösségi oldalak a tátrai „dugókat” mutató felvételekkel. Afelől nem lehet kétségünk, hogy tényleg döbbenetes, amikor 2000 méter magasan hosszan kígyózó sorokban ácsorognak az emberek. A gondok nem merülnek ki ennyiben, ugyanis sokan nem megfelelő felszerelésben és felkészüléssel vágnak neki a hosszú órákon át tartó túráknak, s így a hegyimentő-szolgálatnak kell segítő kezet nyújtania a bajban - mások pedig a kijelölt utak mellett-fölött próbálják kikerülni a tömeget, s az ingatag sziklákat fellazítva zúdítanak kőzáport az alattuk állókra. Végül megemlíthetjük a néhol gyalázatos higiéniai állapotokat is: tömegek végzik el nagydolgukat az ösvény melletti első bokrok alatt... A Magas-Tátra főbb pontjait tehát komoly embermennyiség ostromolja minden nyáron, ami a hegység varázsa végett teljesen érthető, ám kérdés, hogy mit bír elviselni a természet, s hogy mi az, ami még biztonságos gyakorlatnak tartható. Az út Szlovák oldalról így vagy úgy, de legnagyobb valószínűséggel a Poprádi-tó felől fogunk közelíteni a Tengerszem-csúcshoz, oda pedig a Csorba-tó irányából érkezhetünk a piros, a zöld vagy a kék jelzéseket követve a Menguszfalvi-völgyön keresztül. Az igényesség szempontjából nincs nagy különbség köztük, így vagy úgy, de legalább 1200 méteres szintemelkedést kell megtennünk saját lábunkon, már amennyiben a csúcs a célunk. A szintidők öt, illetve négy és fél óra között változnak, ám szaporább
