Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-11 / 186. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. augusztus 11. | www.ujszo.com Közúti baleset vagy káresemény? Közúti baleset esetén sokan pánikba esnek, s hirtelen nem tudják, mi a teendő, ezért tanácsos felhívni a biztosítónk asszisztenciaszolgálatát (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Idén nyártól változtak a közúti balesetekre vonatkozó szabályok: ha kát autó öszszekoeean akár áz úton, akár a parkolóban, ás a felek meg tudnak egyezni, a keletkezett kár nagyságától függetlenül ez csak káresemánynek minősül, egyáltalán nem kell rendőrt hívni. A politikusok már hónapokkal ezelőtt elfogadták a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását, amely július 1-jétől lépett hatályba, és melynek a 64. cikke meghatározza, hogy a közúti balesetekhez mikor kell kihívni a rendőrséget, és mikor nem. A korábbi szabályozás értelmében a gépkocsi(ko)n vagy a vagyontárgyakon keletkezett kár nagysága volt mérvadó: 3990 euróig káreseményről, efölött közúti balesetről beszéltünk. A 3990 euró a büntető törvénykönyv 125. cikkébe foglalt kár 1,5-szőrösének felel meg. Egyik esetben sem kell riasztani a rendőrséget, amennyiben a felek meg tudnak egyezni abban, hogy ki a felelős, illetve egyidejűleg teljesül a következő feltétel is: az incidens során senki nem sérült vagy halt meg, nem került a környezetbe veszélyes anyag, egyetlen résztvevő sem volt alkohol hatása alatt. Az, hogy balesetről vagy csak káreseményről van-e szó, fontos abból a szempontból is, hogy milyen büntetés jár majd annak, aki elhagyta az incidens helyszínét. Koccanás és karcolás Bizonyára mindenkinek, vagy legalábbis a sofőrök többségének volt már tapasztalata legalább valamilyen apró koccanással - például parkolás közben nekitolattunk egy másik kocsinak, útjelző táblának, épületnek stb., vagy hátulról belénk hajtott valaki. Gyakran előfordul, hogy ha apró karcolásról van szó, a sofőr egyszerűen elmegy a helyszínről, jobb esetben a szélvédő mögött hagy egy cetlit, melyen elnézést kér és megadja a telefonszámát. Korábban ezt a tetthelyről való elmenekülésnek hívták, amiért akár 1300 euró bírság volt kiszabható, valamint 5 évre eltilthatták a vezetéstől. Jelenleg kevésbé szigorú szabály van érvényben: a dolgot már nem menekülésnek, hanem távozásnak minősítik, amiért 200-tól 1000 euróig terjedő bírság adható, de a vezetéstől való eltiltás továbbra is megmaradt. Egyértelműbb definíció Júliustól a korábbinál világosabb definíció lépett érvénybe: a nyár elejétől nem közúti balesetnek, hanem csak káreseménynek minősül az, ha kizárólag anyagi kár keletkezik, és az érintett felek képesek egymás között megegyezni. Vagyis közösen elkészítik az eseményről a jelentést a biztosítójuknak, kitöltik az ilyenkor szükséges baleseti bejelentő nyomtatványt (Záznam o dopravnej nehode). Ilyen esetben nem kell arra várni, hogy a rendőrség a helyszínre érkezzen. Ez azért fontos, mert a rendőrök kiszállásáig az összekoccant kocsik az út közepén akadályozzák a közlekedést, ezentúl azonnal félre lehet állni, a papírmunkát egy parkolóban vagy kávézóban is el lehet intézni. Ha viszont megsérül vagy meghal valaki, vagy valamelyik sofőr alkoholt vagy drogot fogyasztott, mindig rendőrt kell hívni. Magyországon és Ausztriában is hasonló norma van érvényben. Mi a teendő? A legkisebb koccanás esetén is a sofőrök első reakciója, hogy szinte azonnal kiszállnak az autóból, ilyenkor nem szabad elfeledkezni a fényvisszaverő mellényről! Tanácsos azonnal kitenni az elakadásjelző háromszöget. Ha a feleknek sikerül megegyezniük, ajánlott minél gyorsabban félreállni a kocsikkal. Ne hagyjuk el a helyszínt, inkább vegyük fel a kapcsolatot a biztosítónk asszisztenciaszolgálatával! Készítsünk saját dokumentációt az eseményről! Pontosan írjuk le, hol és mikor történt a káreset! Csináljunk fényképeket minél több nézetből! A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet. Keressünk tanúkat, készítsünk tanúnyilatkozatot az esetről, és írassuk alá a dokumentumot, hogy a kárigény érvényesítésekor egyszerűbb legyen a bizonyítás! A kárt okozó személy a kötelező felelősségbiztosítása alapján téríti a másik fél kárát. A helyszínen sokszor képtelenség megállapítani a keletkezett kár értékét, ezért érdemes a biztosítótól szívességi kárfelmérést kérni. Ezt megteheti a kárért felelős személy is, és ha van casco biztosítása, akkor a saját biztosítójában ő is benyújthatja a kárigényét. A formanyomtatvány kitöltésekor, illetve a biztosítóban a későbbi ügyintézés során is szükség van a forgalmi engedélyre, a jármű törzskönyvére (vagy annak másolatára), a járművel a káresemény pillanatában vezető személy jogosítványára (vagy annak másolatára). A kárfelmérés során a szakértő azonosítja a járművet a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét, majd rögzíti a gépjárművön található sérüléseket. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez, illetve melyek azok a korábbi sérülések, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a bejelentett kárral. A jármű sérüléseinek rögzítése után ellenőrzik, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Amennyiben gazdaságosan javítható, elkezdődik a gépjármű helyreállítása. A kártérítés meghatározásakor csak azokat a sérüléseket veszik figyelembe, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvben szerepelnek. (sza) Az önkormányzati választásról I. Több mint harminc éve ugyanabban a kb. 800 lakosú községben lakom. Szeretek itt, mert sok barátom van, itt is alapítottunk családot. Az évek során viszont sok dolog nem tetszett, amit a falu önkormányzata tett, illetve, amit nem tett meg a lakosaiért. Mivel közeledik a választás, többen is bátorítottak, hogy induljak képviselőnek, vagy akár polgármesternek, amit komolyon fontolóra is vettem. Nem vagyok viszont semmilyen párt tagja, és nem tudom pontosan, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnem ahhoz, hogy rajta legyen a nevem a szavazólapon. Indulhatok függetlenként akár képviselőnek és polgármesternek is? Olvasónk kérdése nagyon aktuális, hiszen október 29-én önkormányzati választást tartanak minden településen, a választással kapcsolatos jelöltállítások és a kampány pedig már zajlik. Maga a téma viszont a szokásosnál bővebb teret igényel, így az olvasónk által feltett kérdésekre ezúttal kétrészes cikkben válaszolunk: az első részben a helyi választáson jelöltként való indulás alapvető feltételeit fejtjük ki, a másodikban pedig a jelöltté válás folyamatát és követelményeit ismertetjük. Az őszi önkormányzati választáson a választásra jogosult személyek az egyik legalapvetőbb politikai alapjogukat gyakorolhatják. A polgároknak jogukban áll részt venni a közügyek igazgatásában, amelynek egyik alkotmányos eszköze a választójog, amely a különböző választásokon érvényesíthető, mégpedig két formában!1 A választójogon belül ugyanis megkülönböztetünk úgynevezett aktív és passzív választójogot - az aktív választójog jogosít fel arra, hogy a választásokon valakit megválasszunk, a paszszív választójog pedig arra, hogy mi magunk is választhatók legyünk egy-egy adott választáson (olvasónk Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. kérdéseire való tekintettel a továbbiakban a passzív választójoggal foglalkozunk). A passzív választójog önkormányzati választásokon való gyakorlásának feltételeit a Tt. 180/2014 sz. választási törvény szabja meg, amely értelmében minden olyan személy, aki állandó lakhellyel rendelkezik valamelyik szlovákiai településen, indulhat képviselőjelöltként és polgármesterjelöltként a helyi választásokon, amennyiben legkésőbb a választás napján képviselőjelöltként betölti 18. életévét, polgármesterjelöltként pedig 25. életévét. A leírtak alapján tehát nemcsak a szlovákiai állampolgárok, hanem akár állampolgársággal nem rendelkező, ám állandó tartózkodási engedéllyel itt élő külföldi személyek is indulhatnak a helyi választásokon. Fontos, hogy a jelöltek csakis azon a településen jelöltethetik magukat, amely a személyi igazolványukban állandó lakhelyként szerepel, ott viszont akár képviselő- és polgármesterjelöltként is megmérettethetik magukat; ám ha valakit esetleg mindkét funkcióba megválasztanak, végül csakis az egyiket töltheti be a funkciók közti érdekellentét miatt. A kérdéseiből megállapítható információk alapján olvasónk teljesíti az alapfeltételeket ahhoz, hogy elinduljon saját községében a választáson mint képviselő- és polgármesterjelölt is; jövő heti cikkünkből pedig az is kiderül, hogy ezt pontosan hogyan teheti meg. Mivel azonban olvasónk „5 perccel 12 előtt” tette fel kérdéseit, azt már most előre vetítjük, hogy 100 támogatói aláírásra lesz szüksége és az aláírások vonatkozhatnak ugyanúgy a képviselői és polgármesteri jelöltségre is. Törvényeink szerint azonban az aláírásokat nem gyüjtheti elektronikusan. (Jövő héten folytatjuk.) Baleset külföldön - mi a teendő? A külföldön elszenvedett közlekedósi baleset több figyelmet és türelmet igényel, az ügyintézés bonyolultabb lehet, de alapvetően úgy kell eljárni, mint itthon. Először is meg kell bizonyosodni, hogy megsérült-e valaki, és a helyszínre kell hívni a megfelelő hatóságot. A 112-es szám külföldön is működik. Ha kell, nyújtsunk elsősegélyt - elmulasztásának büntetőjogi következménye lehet, és bizonyos országokban ez hatással lehet a kártérítés nagyságára. Biztosítani kell a baleset helyszínét - használni kell az elakadásjelző háromszöget, és viselni kell a fényvisszaverő mellényt! Külföldön minden esetben hívjunk rendőrt! Fontos, hogy nálunk legyen a „Záznam o dopravnej nehode” nevű, Európa-szerte használatos nyomtatvány. Ha nincs nálunk az európai kék-sárga kárbejelentőlap, az bonyolíthatja a keletkezett kár felszámolását. Segítségével ugyanis az összes érintett fél hozzájut a baleset dokumentálásához szükséges információkhoz, és ha helyesen töltik ki, a biztosító hozzájut minden fontos adathoz. Ha a károsult pozíciójában vagyunk és annak, aki a kárt okozta, nincs nyomtatványa, jegyezzünk fel róla minden szükséges adatot - személyi adatokat, információkat az általa vezetett kocsiról, adatokat a biztosítójáról! Ha nem beszéljük az ország nyelvét, kérjünk tolmácsot! Ne írjunk alá olyasmit, amit nem értünk! Hívjuk fel a biztosítónk asszisztenciaszolgálatát! Már itt bejelenthetjük a káreseményt, amit később írásban is meg kell majd tenni. Ha mi okoztuk a kárt, 15 napon belül kell jelenteni, ha külföldön történt, 30 napon belül kell felvenni a kapcsolatot a biztosítóval. Ha nem mi okoztuk a kárt, óvatosságból akkor is tanácsos jelenteni az esetet. A következő iratokra lesz szükség: forgalmi engedély, jogosítvány, jelentés a balesetről, ideális esetben rendőrségi jegyzőkönyv. Akinek van casco biztosítása, a káreseményt telefonon keresztül, esetleg mobiltelefonos applikáció segítségével is jelentheti. Ilyenkor elég csak a forgalmi engedély és a kocsit vezető személy jogosítványa, nincs szükség semmilyen jelentésre vagy jegyzőkönyvre. Ha viszont a balesetet másik személy okozta, tanácsos e-mailben elküldeni a rendőrségi jelentést is. Casco esetén a kocsit külföldön is meg lehet javíttatni, de előbb ki kell kérni a biztosító beleegyezését. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY ■ KINEK KELL ÚJ OKMÁNYT INTÉZNIE, AZ ELSŐ SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY
