Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-11 / 186. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 11. KÖZÉLET 3 Az élelmiszerek ősszel még drágulhatnak A nagy szárazság miatt gyenge volt az idei termés, így a gazdák nem tudnak elegendő takarmánynövényt raktározni a téli időszakra. Csak úgy tudják megoldani az állatok etetését, ha külföldről vásárolják meg a hiányzó takarmányt, ez viszont további növekedést okozhat az élelmiszerárakban. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Torna A rendkívüli szárazság a növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is komoly problémákat okoz - figyelmeztetett a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SSPK). Ennek eredményeként ősztől tovább nőhetnek az élelmiszerárak. Az SPPK képviselői szerdán egy, Torna menti kukoricaföldön tartottak sajtótájékoztatót, ezzel is felhívva a figyelmet azokra az éghajlati problémákra, amelyekkel a gazdáknak az utóbbi időszakban meg kellett küzdeniük. Emil Macho, a kamara elnöke hangsúlyozta, a tíz hónapja tartó rendkívüli szárazság eredményeként már nemcsak a növénytermesztésben, hanem a hazai állattenyésztésben is jelentős problémák merültek fel. Mint mondta, Nyugat-Szlovákiában a gazdák most kezdik meg a kukorica betakarítását, amelynek egy részét takarmányként szeretnék raktározni. „Az első eredmények alapján legalább 50 százalékos kiesések vannak a kukoricatermesztésben” - jelentette ki. Megjegyezte, nemcsak a kukoricával vannak problémák, a szárazság rosszul hatott a szójára és a cukorrépára is, utóbbi esetében szintén 30-40 százalékos kieséssel számolnak. Áremelkedés Ami a hegyvidéki területeket illeti, a szárazság a legelőkre is komoly hatással van. Macho állítja, az ottani gazdák most azzal küszködnek, hogy egyre kevesebb helyen tudják legeltetni a juhokat és a szarvasmarhákat. Szlovákiában a haszonállatok száma hosszabb távon egyébként is csökkenő tendenciát mutat: 1989- ben még 300 ezer tejelő szarvasmarha volt az országban, mára viszont a számuk 110 ezerre esett vissza. Macho szerint nem csodálkozhatunk, ha a számuk az év végére 100 ezer alá csökken, hiszen ilyen gyenge termény mellett nincs is mivel etetni az állatokat. A kukorica mellett az olyan takarmánynövényeket is megviselte a szárazság, mint a lucerna, így a gazdáknak nem marad más választása, mint külföldről vásárolni az élelmet az állatoknak. Ez azonban nagyobb kiadást jelent a gazdáknak is, amit végső soron a kész termékek vásárlói fognak megérezni. Az infláció az élelmiszerárak esetében az első negyedévben már így is 16 százalék körül mozgott, de az SPPK elnöke szerint az sem zárható ki, hogy szeptemberre vagy októberre eléri a 20 százalékot. Ez azonban csak a probléma egyik része. Mivel tovább csökkenhet a haszonállatok száma, ezért a szlovák mezőgazdaság a hiánytermékek tekintetében még inkább rá fog szorulni a behozatalra, aminek következtében tovább csökkenhet a hazai termékek aránya a boltok polcain. Itt glsősorban a tejre és az egyéb tejtermékekre kell gondolni. Konkrét példa A kamara a Kassai járás példáján szemléltette a rendkívüli szárazság következményeit. Ladislav Bajo, az SPPK helyi irodájának vezetője elmondta, a lucerna termesztésében szintén 50 százalékos a kiesés az előző évekhez képest, de a takarmánytermő gyepek esetében sem túl rózsás a helyzet. Mint mondta, az első kaszálásnál is már látszottak a károk, viszont a második kaszálásnál szinte semmilyen terményt nem tudtak betakarítani. „Ami a harmadik kaszálást illeti, nem marad más számunkra, mint reménykedni, hogy a július végi esőzések után végre valami kinő a talajból” - magyarázta Bajo. A kukoricatermesztéssel kapcsolatban megjegyezte, a járásban mintegy 2200 hektáron zajlanak a munkálatok, de a termés felemásnak mondható. Rámutatott, hogy vannak olyan területek, ahol a növények alig nőttek meg egyméteresre, aminek eredményeként a kukoricacsövek sem fejlődtek ki rendesen, így ezeken a földeken nem sok hasznosítható termés lesz. A Kassai járásban az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok is megjelentek. Itt már csak 2500 fejőstehén van, de Bajo szerint a jelenlegi körülmények mellett a számuk még tovább csökkenhet. Mi a megoldás? Andrej Gajdos, az SPPK ügyvezető alelnöke elmondta, a jelenlegi előrejelzések szerint a következő napokban még jöhet esős idő, de ez a legtöbb növényen már nem segít. Úgy véli, ideje lenne, ha a földművelésügyi minisztérium megkezdené a károk felmérését, és kompenzálná azoknak a gazdáknak a kiesését, akiknek a munkáját az éghajlati körülmények a leginkább tönkretették. Mint mondta, a kamarán belül már végeztek egy saját kárfelmérést, és az látszik, hogy mintegy 700 ezer hektár termőföldet sújt a rendkívüli szárazság, s körülbelül 150 millió eurós károkat okozott. Gajdos hozzátette, az egyszeri kompenzációk mellett azonban rendszerszintű megoldásokra is szükség van, hiszen a globális felmelegedés miatt feltehetően a következő években is hasonló éghajlati körülményekre készülhetnek a gazdák. Azokat a takarmánynövényeket, amelyeket eddig az ország déli részében termesztettek, lassan már a hegyvidéki területeken kell kitermelni. Éppen ezért Gajdosék egy úgynevezett kockázati alap létrehozását sürgetik, amellyel bebiztosíthatnák az ehhez hasonló károk fedezését. A kamara felhívásával kapcsolatban megkerestük az agrártárcát is, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A Szövetség ellenzi a tévéműsorok feliratozási kötelezettségét BUGÁRANNA A Szövetség felszólította Gyimesi György (OLaNO) parlamenti képviselőt, hogy hozza helyre a kormány által elkövetett hibát, ás kezdeményezze a médiatörvény módosítását, méghozzá a magyar párt által szorgalmazott változásnak megfelelően szüntessék meg a kötelező feliratozást a nemzetiségi nyelvek esetében. Pozsony. Forró Krisztián, a magyar gyűjtőpárt elnöke a szerdai sajtótájékoztatón kritikával illette a kormányt, s annak magyar nemzetiségű képviselőit, amiért a médiatörvény módosításáról szóló szavazásnál hozzájárultak a feliratozási kötelezettség alóli kivétel megszüntetéséhez, ami a nemzetiségi műsorszórásra vonatkozott. A pártelnök hangsúlyozta, parlamenten kívüli pártként komoly eredményt értek el, hiszen a kulturális minisztérium elfogadta a Szövetség javaslatát, s a törvénytervezetbe bekerült az is, hogy az állam nyelvén már nem lesz kötelező feliratozni a magyar nyelvű műsorokat, ami elsősorban a regionális televíziókat tehermentesítette volna. Ehhez azonban petícióra is szükség volt, amelyet több mint 1200 fő támogatott aláírásával. A Szövetség képviselői szerint a változtatás, amelyet a kulturális minisztérium és a petíciós bizottság tárgyalása során sikerült elérni, megoldotta volna a magyar nyelvű televíziós műsorszórás több évtizede fennálló problémáját, amit már korábban a Velencei Bizottság is felismert. A tavaly novemberi örömhír ellenére azonban a júniusi szavazás roszszul sült el. A Szövetség politikusai felhívták a figyelmet, Monika Kozelová (OEaNO) módosító javaslatának köszönhetően a kivétel csak a rádióadásokra vonatkozik. Forró hangsúlyozta, az előterjesztett módosítás aláírói között szerepelt Gyimesi is. A politikus szerint mindez azt igazolja, hogy a jelenlegi törvényhozásban nincs olyan erő, amely képes lenne a nemzeti kisebbségek érdekeit képviselni. A szerdai sajtótájékoztatón a párt elnöke felszólította Gyimesit, tegye rendbe a hibát, aminek a részese volt, és változtassa meg a szabályt az eredetileg tervezett javaslat szerint. Közölte, a párt az Európai Parlamenthez fordul az ügyben, mivel a hatályos rendelkezés szembemegy a Velencei Bizottság ajánlásaival. Kiemelte, az utolsó pillanatban elfogadott változtatás előrelépés helyett inkább hátrányt jelent a kisebbséginyelv-használat terén. „Nem számítottunk arra, hogy az utolsó pillanatban egy törvénymódosító javaslatnak köszönhetően megváltozik ez a törvény. Többek közt ennek köszönhető az, hogy a feliratozás a jövőben továbbra is kötelező lesz a televíziós műsorszórás esetében, amennyiben az a nemzeti közösségek nyelvén történik” - jelentette ki Forró. Hozzátette, a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó ambiciózus terveiből egyelőre semmi sem valósult meg. Példaként említette, hogy Nyitra és Nagyszombat megyében nem terjesztették ki a kisebbséginyelv-törvény hatályát megyei szintre, nem jött létre a kisebbségi hivatal, valamint elakadt a kisebbségi törvény. Úgy véli, az elért eredmények nem születhettek volna meg a Szövetség szakértőinek munkája nélkül, beleértve a Csemadok-törvényt és a kisebbséginyelv-használatot bővítő táblatörvényt egyaránt. Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platformjának elnöke előrelépésnek tartja, hogy a televíziós műsorszórásra vonatkozóan a népszámlálás eredményei alapján az arányosság elve érvényesül a törvényben, a pénzügyi fedezet körüli csendet azonban aggasztónak véli. Kiemelte, a kérdés az, hogy 2023 -ra megjelenik-e a költségvetésben a szükséges pénzforrás. „Ha nem, akkor ez is marad az üres ígéretek szintjén” - tette hozzá. Forró Krisztián, a magyar gyűjtőpárt elnöke a szerdai sajtótájékoztatón kritikával illette a kormányt, amiért a médiatörvény módosításáról szóló szavazásnál hozzájárultak a feliratozási kötelezettség alóli kivétel megszüntetéséhez (Somogyi Tibor felvétele) «
