Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-11 / 186. szám

4 I RÉGIÓ 2022. augusztus 11. | www.ujszo.com Izsán is fogadták az Élő Duna római hajót VATAŐŐIN PÉTER Az ókori római világot megi­déző és a Danuvina Alacris - vagyis Élő Duna - nevet vi­selő hajó két és fél hónapig utazik a Dunán a németor­szági Ingolstadttól egészen a Fekete-tengerig, összesen tíz országon keresztül. IZSA A Duna szlovákiai szakaszán öt napot töltött el a hajó 25 fős le­génysége. Pozsony városrészeit - Dévény, Károlyfalu, Dunacsún és Oroszvár - elhagyva Izsánál kötöt­tek ki utoljára, ahol a szervezők az egykori helyi római világot bemu­tató gazdag kulturális és ismeret­­terjesztő programmal várták az ér­deklődőket. A 4. század második felében fo­lyami őrszolgálatra használt, „lu­­soria” típusú hajó 6 tonna, hossza 18, szélessége 2,8 méter, és legfel­jebb 13 km/órás sebességet képes elérni. A tetszetős, 20 evezős által hajtott ókori folyami közlekedési eszközt mindenhol megtekinthet­ték az érdeklődők. Kizárólag a ró­mai korra jellemző anyagokból és eljárásokkal állították össze az In­­terreg - Elő Dunai Limes projekt révén. Az Európai Unió által finan­szírozott kezdeményezés egyik fő célja, hogy fejlessze az egykori Duna menti római határvidék em­lékeire épülő turisztikai potenci­ált. Ez Izsán is megvalósult, mivel elkészítették Kelemantia virtuális modelljét, amelyet a hajólátogatás alkalmából be is mutattak a nagy­­közönségnek. Miután az esemény házigazdája, Domin István izsai polgármester köszöntötte a vendégeket, emlékez­tetett, hogy az Izsa határában elhe­lyezkedő Kelemantia, az egykori katonai tábor és régészeti lelőhely tavaly óta az UNESCO világörök­ség-listáján található. Csütörtöky József, az izsai leányvár helyszínét kezelő Duna Menti Múzeum igaz­gatója arra is emlékeztetett, hogy a Duna erőd melletti szakaszán mint­egy 50 éve két horgonyt is találtak a kutatók, arra utalva ezzel, hogy egy­kor a környéken is fontos szerepet játszottak a „lusoriá”-hoz hasonló katonai hajók. A római hadihajót az izsai mólónál tekinthették meg az érdeklődők ■ (Képarchívum) Y HÓNALJMm aradi a m 35 \ VARGA 4 , 1; show TARDOSKEDDI SZABADTÉRI SZÍNPAD 2022 8.19 19:30 órától rekeknek 6 éves kong ingyenes www.tvrdosovce sk '«oos DP220432 A szakemberek egy vízalatti drónt is bevetettek a bánya feltérképezésére (A szerző felvételei) Három napja szivattyúzzák a vizet a Sajót beszennyező szideritbányából NÉMETI RÓBERT A hónapok óta katasztrofális állapotban lévő, a közeli szi­deritbányából kizúduló szeny­­nyezés miatt élővilágát szinte teljesen elveszített Sajó folyó jövője továbbra is kérdéses. Bár a környezetvédelmi mi­nisztérium szakemberei hét­fő éta prébaszivattyúzást is elindítottak, a Vasércbányák " Állami Vállalat pedig a Kassa Megyei Önkormányzattal teg­nap egy víz alatti feltérképe­zést is végrehajtott, még sok időbe telhet, mire a folyóba visszatér az élet. KASSA A 2022 februárja óta tartó ter­mészeti katasztrófát a Rozsnyótól északra levő alsósajói szideritbányá­ból kiáramló, magas vas-, mangán-, szulfát- és arzéntartalmú szennyvíz okozott. Bár a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium, valamint a Vasércbányák Állami Vállalat szak­emberei az elmúlt hónapokban több óvintézkedést is tettek a bányából ki­áramló víz minőségének javítására és minimalizására, még sok időre és még talán annál is több pénzre van szükség ahhoz, hogy a bánya közelé­ben kanyargó Sajó vize biztonságban legyen. Bár az eddigi óvintézkedé­seknek köszönhetően már kevesebb szennyeződés jut el a folyó medrébe, a szakemberek szerint továbbra is ag­gasztó a helyzet, ezért a lehető leg­rövidebb időben belül cselekedniük kell. „Bár a probléma elhárítása nem kimondottan ránk tartozik, a hónapok óta tartó természeti katasztrófát és a körülötte zajló tétlenséget látva felszó­lítottuk a környezetvédelmi miniszté­riumot, hogy a természeti katasztrófa mihamarabbi orvoslása végett azon­nal irányítsák vissza az Életminőség javítása operatív programra kapott pénzcsomagot. Mivel a kompetensek eddig nem sok mindent mozdítottak ez ügyben, a Vasércbányák Állami Vállalat vezetőivel, valamint a mis­kolci egyetem szakembereivel szer­dán végre elindult egy olyan folyamat, mellyel reményeink szerint hamaro­san véget vethetünk ennek a szomorú állapotnak. Az egyetem szakemberei a szennyezett vízzel eláraszott bánya Gabriella-vájatában hajtottak végre egy mélyvízi drón segítségével olyan felméréseket, melynek köszönhetően hamarosan megkezdhetjük a vízzel teli járatok és vájatok feltérképezését. Ezekre a lépésekre azért van szükség, hogy végleges megoldást találhassunk a szennyezett bányavíz kiáramlására és annak semlegesítésére. Hihetetlen, hogy a környezetvédelmi minisztéri­um öt hónap alatt sem tudott megol­dást találni a helyzetre, abban viszont biztos vagyok, hogy ha egy Pozsony­hoz vagy más nyugat-szlovákiai vá­roshoz közeli folyó került volna ilyen állapotba, jóval hamarabb cselekedtek volna” - nyilatkozta lapunknak a Sajó partján Rastislav Tmka, a Kassa Me­gyei Önkormányzat elnöke. Tegnap több szakember is meg­jelent a Sajó partján. A szennyezett vízből és az abból az elmúlt hónapok során kialakult, nedves salakra ha­sonlító anyagból több mintát vettek, a miskolci szakemberek pedig az el­árasztott bányavájatokat egy távirá­nyítású, víz alatti drónnal vizsgál­ták meg. Papp Richárd Zoltántól, a miskolci egyetemmel együttműködő szakembertől megtudtuk, a szerdai feltárás igazából egy, a mostanitól jó­val nagyobb robotos küldetés végre­hajtásához volt szükséges. „A szerdai merülés során nagyjából 70 méteres mélységbe küldtük le a drónt, hogy felmérjük az akna állapotát, az ott ta­lálható vízminőséget, a látási viszo­nyokat, az elakadási lehetőségeket és minden olyan tényezőt, amelyek a nagyobbik drónnak problémákat je­lenthetnek. Az első merülés sikeres volt, és ha megegyezünk a helyi ha­tóságokkal és az illetékesekkel, egy nagyobb víz alatti robot segítségével hajszálpontos, háromdimenziós képet készítünk a bányáról, hogy meghatá­rozzuk a folyóba áramló szennyező­dések forrását. A helyiek elmondása szerint az elmúlt években olyan anya­gok kerültek be a bányába, melyek a bányavájatokba beáramló tiszta csa­padékvízzel keveredve szennyezővé válnak, a szennyeződés pedig a ki­folyásokon át a Sajóba ömlik. Ha si­kerül megtalálni a szennyeződés for­ráspontjait, akkor vagy kiemelnénk, vagy pedig kármentesítő anyagok­kal semlegesítenénk őket. Ha sikerül időben megkapni az engedélyeket, a folyamatot néhány napon belül le tudjuk bonyolítani” - közölte lapunk­kal Papp Richárd Zoltán, a miskolci egyetemmel szorosan együttműködő Unexmin Georobotics szakembere. A környezetvédelmi minisztérium által megbízott szakemberek néhány száz méterrel feljebb, a falu határában található Robins bányaszellőzö nyílá­son át egy magasabban fekvő bánya­­vájatból szivattyúzták a vizet. „Teg­nap több feladatot is végrehajtottunk, melyek egyike a hétfőn megkezdett, öt napon át tartó próbaszivattyúzás volt. Ä szivattyúzással a föld alatt ösz­­szegyülemlett víztömeget próbáljuk eltávolítani, hogy az ne áramoljon to­vább azokba a bányavájatokba, me­lyekben a szennyeződés található. Az általunk kiszivattyúzott vizet folya­matosan ellenőrizzük, az eddigi fel­mérések szerint pedig legalább olyan tiszta vizet húzunk a felszínre és jut­tatunk el az egyik közeli patakba, amely semmiféle veszélyt nem jelent a folyóvizekre és a bennük találha­tó élővilágra. A szivattyúzással tehát nemcsak a föld alatti bányavájatokat szabadítjuk fel a felgyülemlett víztö­megtől, hanem a Sajó vizét is meg­tisztítjuk, ugyanis a kiszivattyúzott víz a patakból néhány kilométerrel lejjebb a Sajó medrébe kerül” - zárta Peter Zitnan, a Vasércbányák Állami Vállalat igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents