Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-10 / 185. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 r Álmatlan éjszakák A gyengébbek előtt mindig jól megy az erődemonstráció ^ ppen Kínába szerződött Fj’ Liu Shaolin Sándor edzője, amikor Bandika és M Ervin megtudta, hogy Ferenc pápa nyugdíjba akar vonulni. A rettenthetetlen rókagombához címzett, erdő széli kiskocsmában ültek, és nézték, ahogy az eső tönkreteszi aznapi terveiket. Ilyenek a tervek, barátom - röpített egy rumot a garatjába Ervin. De én még mindig azt mondom, hogy jobb ma egy Vihorlat, mint holnap egy szigorlat. Sárban pedig nem túrázok, úgyhogy ezennel tudatom önnel, hogy a következő busszal hazamegyek. A következő buszon rajta leszek én is - bólintott Bandika, és beszippantotta a rönkasztalon várakozó stampedli borovicskát. Egyébként pedig a pápa is ember, úgyhogy joga van a nyugdíjhoz, nem? De, felelte Ervin, majd paradicsomot, szalonnát, zöldpaprikát vett elő. Most megmutatom magának, hogyan kell az uzsonnából tízórait csinálni. Mert hogy ezt már haza nem cipelem, az biztos. A rádióból Jaromír Nohavica dala recsegett, az, amelyikben arról énekelt, hogy amíg éjszaka írt, az íróasztala mellől egy egér figyelte őt. A pápa azért pápa, hogy azt csinál, amit akar, jelentette ki Bandika, majd bólintott, jelezve, hogy : egyetért a saját maga által mondottakkal. Meg a másik, a hogy is hívják... Parancsol? - kérdezte két szelet szalonna közt Ervin. Tudta i jól, hogy Bandikának nincs szüksége kilométerekre ahhoz, hogy elfáradjon, más belügyeibe viszont nem szeretett avatkozni. Nem az, csak i mondom, ha már így ráérünk, meg! kérdezem, nincsenek-e álmatlan éj; szakái amiatt, hogy Kína hadgyakorlatozik Tajvan mellett, erejét : demonstrálandó - vette vissza a szót Bandika, miközben a terasz alá T rohant két rommá ázott cseh kerékpáros. Na schledanou - köszöntöt! te őket, de amazok jelezték, hogy I mivel örülnek, hogy ideértek, még j maradnának egy picit. Nincsenek, felelte Ervin, majd félbevágott egy paradicsomot. A gyengébbek előtt mindig jól : megy az erődemonstráció, tudja. Az okos ember nem mutatja meg az erejét. Ha ugyanis az ellenfél tudja, mit tudunk, arra is következtethet belőle, hogy mit nem. De ha már így kérdezi, mitől nem tudok aludni, elárulom. A legyektől. Sok a légy idén, a fene tudja, miért. Talán kellene kezdenünk velük valamit. Fejleszthetnének nekünk áramot, vagy fűthetnénk velük. Lehet, hogy ingyen is megtennék, ha megtalálnánk velük a hangot. De még a legyeknél is jobban zavar, hogy most ezek miatt az úgynevezett sztártémák miatt, mint a nyersanyagok, meg az étolaj ára, meg a háború, meg a tankolás, meg a többi, hogy most ezek miatt megint csak a lényegről vonják el a figyelmünket. Amit már évek óta szajkózunk, hogy figyeljünk rá, mint a bolti hús, meg a paradicsom minősége, meg a sok reklám, amit megnézetnek velünk. Ezekről most megint nincs szó. Mindenre az lesz a válasz, hogy ne válogass, örülj, hogy van. Mert holnap majd talán nem lesz, aztán hoppon maradunk. Hoppon?- kapta fel a fejét Bandika. Hoppon- bólintott Ervin. Négy perc múlva pedig megérkezett a busz, és nem maradt a teraszon más, csak a két elázott cseh turista. A szerző a Vasárnap munkatársa Kiszáradnak az európai szántóföldek -Egy felbátorodott Kína DUDÁSTAMÁS Hatalmas vihart kavart a múlt héten Nancy Pelosi Tajvanon tett látogatása. Mivel az amerikai Képviselőház elnöke äz egyik legmagasabb rangú amerikai politikus, ez komoly ellenérzéseket váltott ki a kínai politikai elitben, amely a mai napig a Kínai Népköztársaság rebellis részének tartja a szigetet. Kína nagyszabású katonai gyakorlatokkal válaszolt Nancy Pelosi látogatására, melyek célja elsősorban az volt, hogy figyelmeztessék Tajvant arra, hogy a kínai néphadsereg már készen áll a szigetország elfoglalására. Ma egy nagyon magabiztos kínai politikai vezetést látunk, mely tudatában van Kína politikai, gazdasági és technológiai erejének, és nem habozik használni a rendelkezésre álló eszközeit. Ez relatíve új fejlemény a kínai külpolitikában, mely az elmúlt évtizedben kezdett egyre jobban megfigyelhetővé válni. A változásokat jól illusztrálja Newt Gingrich 1997-es tajvani látogatása is. Az amerikai Képviselőház akkori elnöke is kivívta a kínai politikai vezetés kritikáját, de Kína megmaradt a kritikus hangvételű diplomáciai kijelentéseknél. 25 évvel később kínai vadászgépek törtek be a tajvani légtérbe és kínai ballisztikus rakéták szálltak Tajvan körül. Kína külpolitikáját tekintve figyelembe kell venni, hogy a Kínai Népköztársaság egészen az 1970-es évekig diplomáciai izolációban volt, és az ország gazdasága is rendkívül elmaradott volt. A kínai külpolitika ezért egészen a 21. századig Teng Hsziao-ping, a kínai gazdasági reformok atyja mottóját követte, melynek a lényege, hogy „rejtsd el az erődet, várd ki az idődet”. A kínai politikai elit jól érezte, hogy Kína még nem elég erős gazdaságilag, katonailag és technológiailag arra, hogy nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi porondon. A kínai külpolitikai stratégiai dokumentumokban már az 1990-es években is megfigyelhető, hogy a kínai politikai vezetés az USA-t tekinti a legnagyobb fenyegetésnek, de Kína még nem volt abban a helyzetben, hogy erőteljesebben hallassa a hangját. A kínai külpolitika fordulópontjának a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válságot tekinthetjük, mely az USA-t és Európát egyaránt recesszióba sodorta. Kína, amely ekkor már a világ legnagyobb exportőre és második legnagyobb gazdasága volt, sikeresen elkerülte a gazdasági visszaesést, és a külpolitikában is stratégiát váltott. Hu Csin-tao kínai elnök 2009-ben új külpolitikai doktrínát hirdetett, melynek vezérelve az „aktívan megvalósítani valamit”. Kína erős gazdasági háttere új lehetőségeket biztosított a kínai politikai vezetésnek, legyen szó akár az Egy Övezet, Egy Út befektetési programról vagy a kínai haditengerészet gyors modernizációjáról. Ezzel párhuzamosan a kínai diplomácia is egyre asszertívabb lett, megjelenik a kínai érdekeket keményen védő „farkas harcos” diplomácia. így jutottunk el a mai Kínához, mely nemcsak regionális nagyhatalmi babérokra tör, hanem nyíltan dacol az USA-val is. Ennek fényében az önálló Tajvan jövője nem tűnik túl biztatónak, de Kína jelenleg még nem áll készen a sziget visszahódítására. Hszi Csin-ping kínai elnök racionálisabb vezető, mint Vlagyimir Putyin, és jól érzékeli, hogy Kína egy gazdaságilag pusztító hatású háborús kaland nélkül is elég gazdasági és társadalmi kihívással küszködik. Észben kell tartani azonban azt, hogy 2049-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 100 éves évfordulóját a kínai kommunisták már a Tajvant is magába foglaló egységes Kínában tervezik megünnepelni. Fel kell készülni ezért arra, hogy Kína egyre erőteljesebben fogja érdekeit érvényesíteni a nemzetközi porondon, és egyre nyíltabban próbálja majd a Nyugat vezette liberális világrendet a saját kínai világrendjével felváltani. csökkent a talajnedvesség Az elmúlt 40 évben az európai mezőgazdasági területek felén lényegesen csökkent a talajnedvesség a vegetációs időszak javát jelentő nyári fél évben, de az éves átlagok alapján a negatív tendencia szinte az egész kontinensen megfigyelhető - derül ki a European Journal of Agronomy folyóiratban megjelent friss tanulmányból. Az ELTE Természettudományi karának Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoportja naprakész agráradatbázisok és az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján kimutatta, hogy a vizsgált időszakban a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű veszteséget. Nem meglepetés, hogy az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országok termőföldjei a legnedvesebbek, a legszárazabb földek pedig a mediterrán és a kelet-európai régióban találhatók. Az utóbbihoz tartoznak a magyarországi agrártájak is, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta az elmúlt két évezred legtartósabb európai aszályhulláma. Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra. A termésátlagokat limitáló tényezők közül a talajok nedvességtartalmának csökkenése az egyik legfontosabb faktor. A talajnedvesség nem más, mint a felszínről a talajba leszivárgó, illetve a talajvízből felszívódó, a talajszemcsékhez tapadó és a szemcsék közötti résekben előforduló víz. A talaj nedvességtartalma, különösen a talaj felső néhány deciméterében, érzékenyen reagál a hőmérsékleti változásokra és a csapadék szezonális eloszlására. Ez azért meghatározó, mert a lágyszárú növények nagy része a legfelső talajrétegből veszi fel a vizet: a termesztett gabonafajták gyökérzetének fele például a talaj felső 15 centiméterében fejlődik ki. Nem véletlen, hogy az agrártudományok a klimatikus tényezőkre való érzékenysége és a növények fejlődésére gyakorolt hatása miatt a talajnedvességet gyakran az aszály indikátoraként értelmezik. „Az országos termésátlagok alapján elvégzett számítás eredményei azt mutatják, hogy a talajnedvesség ingadozása az európai mezőgazdasági területek kétharmadán jelentős hatást gyakorolt a búza termésátlagaira” - magyarázta az eredményeket Pinke. A talajnedvesség a búzánál is jobban befolyásolja a kukorica termésátlagait. „Ez elsősorban a növény életciklusával magyarázható, hiszen, szemben az őszi vetésű búzával, a kukoricának át kell vészelnie az év legmelegebb és aszályra leginkább hajlamos szakaszát. Másrészt, mivel trópusi eredetű, a növény gyökérzónája a búzáénál sokkal sekélyebb talajrétegben koncentrálódik, és sokkal érzékenyebb is a talajnedvesség változásaira” - mondta a kutató. A globális éghajlatváltozás az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját. A Dél-Európában és a Balkánon az elmúlt évtizedekben tömegesen hagytak fel a termelők a szántóföldi búzatermesztéssel; ezzel párhuzamosan Észak-Európában, a német, a lengyel és a kelet-európai síkság északi részein növekedett a kenyérgabona vetésterülete. A talajnedvesség általános csökkenése miatt azonban legfeljebb átmeneti megoldást jelent a földművelés kezdetei óta alkalmazott terményvagy művelésiág-váltás. A klímaváltozás ugyanis alaposan megbolygatta a mérsékelt övi kontinentális éghajlat csapadékeloszlását. így a késő őszi, téli és kora tavaszi időszak csapadékhiánya miatt egyre többször elmarad a talajok nedvességpótlása olyan területeken is, ahol az éves átíag változatlan marad. Vannak azonban olyan alkalmazkodási technikák, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. A vetéskor megnövelt tőtávolság, a szántásmentes, minimális talajbolygatással járó talajmunkák, a mulcsozással és más takarással operáló módszerek széles körű alkalmazása már jelentősen fékezi a nedvességvesztést. De ennél nagyságrendekkel nagyobb hatásúak a felszíni vízvisszatartás különböző formái. „A felszíni víz, a talajnedvesség és az alacsony talajvízszint közötti szoros és háromdimenziós kölcsönhatás ismeretében a vizes élőhelyek helyreállítása és a szisztematikus, kontrollált elárasztások jelentik a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb formáját” - mondta Pinke. A nagy területen talajba szivárogtatott víz egész tájakat tehet ellenállóvá az aszályokkal szemben. (444.hu)
