Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-10 / 185. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Izrael folytatja a hajtóvadászatot Tel-Aviv. Izraeli katonák egy keddi razzia során lelőtték az Al-Aksza Mártírjainak Brigád­ja nevű palesztin fegyveres cso­port egyik parancsnokát Cisz­­jordániában. Ibrahim an-Nab­­lúszít és két társát a parancsnok nábluszi házában tartott razzia során lőtték le, miután Nablúszí ellenállást tanúsított a letartóz­tatással szemben. A palesztin egészségügyi tárca szerint a lö­völdözésbe torkollt razziában 40-en megsebesültek. Izrael az utóbbi napokban az Iszlám Dzsihád terroristaszervezet két parancsnokával is végzett Haj­nalhasadás nevű hadműveleté­ben, melyet a Gázai övezet isz­­lamista csoportjai ellen indított pénteken. A konfliktusnak vé­gül a vasárnap este életbe lépett tűzszünet vetett véget. (MTI) Nagaszaki: valós nukleáris fólelom Nagaszaki. A nukleáris fegy­verek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuá­lis fenyegetés, mióta Oroszor­szág háborút indított Ukrajna ellen és atomfegyverek beve­tésével fenyegetőzött - mond­ta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere tegnap, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Álla­mok a II. világháborúban atom­bombát dobott le a városra. Nagaszakiban 70 ezren haltak meg az atomtámadás közvetlen következményeként, további 75 ezer ember pedig megsebe­sült. Ez volt a világtörténelem második, s mind ez idáig utolsó atomtámadása. (MTI) Kockázat a magyar uniós népszavazás Budapest. Az MSZP és a Job­bik a hétvégén pár óra különb­séggel jelentette be, hogy uniós tagságot érintő népszavazást kezdeményezne Magyaror­szágon, aztán kiderült, hogy a kérdés teljesen megosztja az el­lenzéket. Az ellenzéki pártok közül elsőként a Momentum tiltakozott az ötlet ellen, Cseh Katalin, a párt EP-képviselője politikai hazardírozásnak mi­nősítette a népszavazás tervét. Kaltenbach Jenő alkotmányjo­gász szerint a kezdeményezés óriási veszélyeket rejt magában, mivel a népszavazás csak fel­korbácsolná az euroszkeptikus indulatokat. Az EU-párti nép­szavazást könnyű „huxit­­referendumként” értelmezni, azaz végül az uniót elhagyni kívánók kerülhetnek többség­be. A brexit nyomán huxit-pár­­tiak aránya a kormánypártok támogatói között magasabb. A fideszesek 17%-a támogatná a kilépést, míg az ellenzékieknek csak 4%-a. Valószínűleg a nép­szavazás eleve érvénytelen lesz, de annak se lenne jelentősége, ha sikerülne elérni az 50%-os részvételi arányt. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ugyanis a Fidesznek teljhatalma van, egy népszavazással szem­ben is bármit megtehet, átírhat­ja az alkotmányt is. (444, Npsz) Egy helyben állnak az orosz támadók Orosz Grad rakétavetők bevetésben. Az orosz sorozatvetők nem lőnek el 20- 25 km-nél messzebbre, míg az amerikai HIMARS 80 km-re lő. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev Közel 80 ezer orosz ka­tona vesztette életét vagy se­besült meg az ukrajnai hábo­rúban - közölte Colin Kahl, a Pentagon védelmi politiká­ért felelős államtitkára. A brit hírszerzés szerint az oroszok egy hónap alatt csak 10 kilo­métert tudtak előrehaladni a Donbászban. Egy orosz hadi­­technikai szakértő bírálja az elavult fegyvereket. Súlyos harcokról érkeztek jelenté­sek a keleti Donyeck városához kö­zeli városokból, ahol ukrán tisztvi­selők szerint az orosz csapatok több hullámban támadtak. „A térségben feszült a helyzet - a frontvonalon végig folyamatos a lövöldözés” - mondta Pavlo Kijrilenko donyecki területi kormányzó az ukrán tele­víziónak. Hozzátette, hogy az uk­rán csapatok tartják magukat, az orosz támadások sikertelenek vol­tak. A hétvégén Oroszország újfent a dél-ukrajnai védelem megerősíté­sére összpontosította erőfeszítéseit és továbbra is támadja az ukrán állá­sokat Donyeck megyében - közölte napi jelentésében a brit védelmi mi­nisztérium. A jelentés szerint az el­múlt 30 napban Oroszország számá­ra a Bahmut városa elleni támadás volt a legsikeresebb lépés a Don­bászban, azonban az oroszoknak ez idő alatt csak körülbelül 10 kilomé­tert sikerült előrelépniük. Más don­­bászi szektorokban, ahol Oroszor­szág megpróbált áttörni, még ennél is lassabban haladtak, legfeljebb 3 kilométert, ami szinte biztosan lé­nyegesen kevesebb a tervezettnél. Az invázió kezdete óta kb. 70-80 ezer orosz katona sérült meg vagy vesztette életét a harcokban, idézi a Guardian Colin Kahlt, a Pentagon védelmi politikáért felelős állam­titkárát. Kahl elismerte, az ukrán félnek is jelentős veszteségei van­nak, számokat azonban nem közölt. „Mindkét oldal sok embert veszít. A háború a legintenzívebb fegyve­res konfliktus Európában a második világháború óta” - közölte Kahl, aki szerint az ukránok a jelenlegi hely­zetben egyértelműen előnyben van­nak, különös tekintettel arra, hogy fölényben vannak a harci kedvet és a morált illetően is. Kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érte el egyetlen célját sem. „Leg­főbb célja az ország teljes lerohaná­­sa volt, egy kijevi rezsimváltással megszüntetve Ukrajna létét függet­len, szuverén és demokratikus ál­lamként. Semmi sem jött össze eb­ből” - hangsúlyozta a politikus. A Világbank bejelentette, további 4,5 milliárd dollárnyi segélyt nyújt Ukrajnának az USA által biztosított pénzalapoknak köszönhetően. Az újabb segélycsomag lehetővé teszi az ukrán központi kormányzat és a helyi hatóságok számára a szoci­ális támogatások, a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások kifizetését. A washingtoni székhelyű pénzügyi intézmény által Ukrajnának eddig nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege közel 13 milliárd dollárra nőtt. Az amerikai védelmi minisz­térium további 1 milliárd dollár ér­tékű katonai támogatást jelentett be Ukrajna részére, amely az eddigi legnagyobb mértékű segélycsomag, amelyet az amerikai elnök saját ke­retéből jóváhagyhat. A katonai tá­mogatás a nagy hatótávolságú HI­MARS és NASAMS rakétakilövő rendszerekben használt lőszert, Ja­velin rakétákat, és 50 darab Ml 13- as lánctalpas, páncélozott szállító harcjárművet tartalmaz. Ruszlan Pukov haditechnikai szakértő, a moszkvai Stratégiai és Technológiai Kutatóközpont igazga­tója szomorú képet fest az orosz csa­patok felszereléséről. Azt mondja, hogy az orosz fegyveres erők gya­korlatilag nem rendelkeznek 5. ge­nerációs harci repülőgépekkel. Sze­rinte a rendelkezésre álló legmoder­nebb harckocsi, a T-90 is a szovjet korszak elavult, T-72-es modifiká­ciója. És bár a Szovjetunió volt az első ország, amely feltalálta az aktív harckocsivédelmet, egyik tank sincs ezzel felszerelve. (MTI, Tx, Portf.) Házkutatást tartott az FBI Trump rezidenciáján Hétfőn a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozói jelentek meg Donald Trump floridai rezidenciáján. A hatóságok 15 doboznyi hivatalos iratot gyűjtöttek össze. Washington. A New York Times értesülése szerint az FBI emberei minősített iratokat kerestek, ame­lyeket a volt elnök hivatali idejének megszűnése után vitt magával. Más értesülések a 2021. január 6-i ese­ményekkel kapcsolják össze a ház­kutatást. A házból 15 doboznyi irat­tal távoztak. Az országos levéltár­ba visszaküldött dobozok a hírek szerint elnöki feljegyzéseket tar­talmaztak, köztük Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor hozzá címzett „szerelmes leveleit”, emléktárgya­kat, ajándékokat, valamint a világ vezetőivel folytatott levelezéseket. Trump példátlannak nevezte a be­jelentés nélküli házkutatást, ami egyetlen korábbi elnökkel nem tör­tént még meg. „Egy ilyen támadásra csak egy lerobbant, harmadik világ­beli országban kerülhetne sor. Saj­nos, Amerika mostanra ilyen ország lett, olyan szinten korrupt, amilyet még sosem láttunk. Még a széfemet is feltörték” - panaszkodott az exel­­nök. A hatósági intézkedés idején Donald Trump nem tartózkodott a floridai épületegyüttesben, Mar-o- Lagóban. Trump fia, Eric Trump azt mondta, a házkutatás a Nemzeti Levéltár iratanyagának kezelésével kapcsolatos nyomozás miatt történt, és minősített iratokat kerestek, ame­lyeket a volt elnök hivatali idejének megszűnése után vitt magával. Ezek egy része titkos iratokat tartalma­zott. Márpedig a törvények szerint az amerikai elnököknek minden le­velet, e-mailt, munkadokumentu­mot át kell adniuk a Nemzeti Le­véltárnak. Az ilyen dokumentumok közül a volt elnök többet állítólag szét is tépett. Egy amerikai nemzet­­biztonsági szakértő azt nyilatkozta, a Trump otthonában tartott házkuta­tás példa nélküli. „Ez azt jelenti, az USÄ leghíresebb konzervatív politi­kusa ellen - aki valószínűleg ismét elnökjelölt lesz - súlyos bűncselek­mény miatt nyomoznak” - fogalma­zott Robert Pape, a Chicagói Egye­tem professzora. (MTI, 444, ú) Kína Tajvan invázióját tervezi? Tajpej. Folytatódtak a Tajvan körüli kínai hadgyakorlatok ked­den, a tajpeji külügyminiszter szerint Peking a sziget invázió­ját készíti elő a hadgyakorlatok­kal. Joseph Wu leszögezte: Taj­vant nem lehet megfélemlíteni. A tárcavezető nemzetközi támo­gatást kért a Tajvani-szoros bé­kéjének és biztonságának meg­őrzése érdekében, és a nemzet­közi jog súlyos megsértésének nevezte a sziget körüli művele­teket. Kína az elmúlt napokban többször átlépte a szoros közép­vonalát, amely eddig de facto határként működött a felek kö­zött. A vonalat Peking hivatalo­san sohasem ismerte el. Wu azt állította: Kína ürügyet keresett, hogy hadgyakorlatozhasson, és ez most Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása volt. Kína a manőverek mellett kiber­­támadásokkal, dezinformációs kampánnyal, gazdasági nyomás­­gyakorlással teszteli a tajvaniak morálját. (MTI). Augusztus 6-án használtuk fel az egész napos családi fürdő­belépőt a budapesti Aquaworldhe, nagyon jól éreztük magunkat, hálásan köszönjük Önöknek a lehetőséget. További szép nyarat kívánunk! Sz. Cs. Lívia, Komárom Misariuip MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! ÚJ SZÓ Nyertes olvasónk visszajelzése

Next

/
Thumbnails
Contents