Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-10 / 185. szám

2 I RÖVIDEN Az orvosok béréről tárgyaltak tegnap Pozsony. Kedden folytatódtak a tárgyalások a kormányhivatal­ban az egészségügyi dolgozók fizetésemeléséről - tájékoztatott Peter Visolajsky, a Szlovák Or­vosszakszervezet (LOZ) vezető­je. Vladimír Lengvarsky (OCa- NO) egészségügyi miniszter ere­detileg azt ígérte, hogy június végéig bemutatják a béremelési javaslatukat, erre azonban mind­eddig nem került sor. Visolajs­ky a tárgyalás előtt azt mondta, ha augusztus végéig sem áll elő konkrét javaslattal a kormány, az orvosok elkezdik beadni a felmondásukat. Az LOZ elnöke azt állította, hogy legalább 3500 orvos lenne hajlandó megtenni ezt a lépést. A követeléseik nem­csak a fizetésemelésre vonat­koznak, hanem az orvosi karok megreformálására, a munkaerő­­hiány kezelésére és a kórházak megfelelő finanszírozására is. Az egyeztetés után Visolajsky elmondta, Lengvarskyn kívül a kormányhivatalban jelen volt még Eduard Heger miniszterel­nök és Igor Matovié pénzügymi­niszter is (mindketten OEaNO), de konkrétumokról még mindig nem tudtak megállapodni. A fi­zetésemeléssel kapcsolatban to­vábbi halasztást kértek, újabb elemzéseket akarnak végezni. „A következő időpontig, vagyis jövő hétfőig még vámunk kell, nincs más választásunk” - jelen­tette ki az LOZ vezetője. Emel­lett hangsúlyozta, továbbra is kitartanak a felmondásra vonat­kozó kijelentéseik mellett. Csak akkor gondolják meg magukat, ha a kormány elkezd dolgozni az egészségügy problémáinak megoldásán. (nar.TASR, DenníkN) Tomkót péntektől búcsúztatják Pozsony. Pénteken és szomba­ton 9 és 12 óra között a pozso­nyi Szent Márton-székesegy­­házban róhatják le kegyeletüket a hívők Jozef Tomko bíboros koporsójánál - tájékoztatott a Szlovák Püspöki Konferencia sajtóirodája. Mindkét napon 12 órakor szentmisét tartanak a bí­borosért. „Imával adunk hálát az Úrnak Jozef Tomko bíboros életéért, szentmisével és szen­táldozással könyörgünk örök boldogságáért a mennyek or­szágában” - mondta Stanisl­av Zvolensky pozsonyi érsek, a Szlovák Püspöki Konferen­cia elnöke. A bíboros hétfőn hunyt el római rezidenciájában. Csütörtökön 11 órakor vesz­nek tőle végső búcsút a vatikáni Szent Péter-bazilikában. Földi maradványait ezután szállítják haza Szlovákiába. A kassaiak is tiszteleghetnek Tomko bí­boros, a Népek Evangelizáci­ós Kongregációja tiszteletbeli prefektusa emléke előtt. „Jozef Tomko ravatalánál augusztus 14-én, vasárnap 16-tól 21 óráig és augusztus 15-én, hétfőn 9-től 12 óráig a kassai Szent Erzsé­­bet-székesegyházban róhatják le kegyeletüket a tisztelői” - tájé­koztatott a kassai érsekség. Dél­után a Szent Mihály-kápolnába szállítják át a koporsót. A teme­tés jövő kedden lesz. (TASR) KÖZÉLET 2022. augusztus 10. | www.ujszo.com Zilinka eldöntötte, nem fogja kezdeményezni az ESNS feloszlatását BUGÁRANNA Pozsony Marói 2ilinka fő­ügyész szerint az LSNS párt­nak nincs valós potenciálja a demokráciát veszélyeztető po­litikai változások eléréséhez, ezért nem nyújtja be a párt fel­oszlatását célzó beadványt. Grigorij Meseznikov politoló­gus szerint a főügyész politi­kai szempontból vizsgálta a kárdóst, s felvetése szerint 2i­­linka azt is figyelembe vette, hogy a fasiszták támogatásá­val került az intézmény élére. A főügyész kijelentette, nem nyújtja be a Marian Kotleba pártja feloszlatására irányuló javaslatot. A döntést egy jogi elemzéssel magya­rázta, mely szerint a párt az elmúlt időszakban - különböző tényezők miatt - olyannyira meggyengült, hogy már nincs értelme kezdemé­nyezni annak betiltását. Zilinka az állásfoglalásban hangsúlyozta, egy politikai párt feloszlatása a demok­ratikus rendszerben csak abban az esetben lehet indokolt, ha ez a de­mokrácia védelmét szolgálja. Előd­je, Jaromír Ciznár 2017 májusában a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, s Kotleba pártjának megszüntetését javasolta. A bíróság 2 évig foglalko­zott az üggyel, a döntés végül 2019 áprilisban született, s a taláros tes­tület kimondta: nem oszlatják fel a pártot, a főügyész érvelése ugyanis nem volt kellőképpen alátámasztva. Ciznár félmunkát végzett a beadvány kidolgozása során, amit később maga Zilinka is elismert a meghallgatásán. Ennek ellenére nem rukkolt elő saját beadvánnyal, helyette egy elemzés­ben vizsgálta, vajon sikeres lehet-e az újabb próbálkozás a Legfelsőbb Bíróságon. A Republika örülhet A téma 2022 áprilisában kapott ismét nagyobb figyelmet, Kotlebát jogerősen ekkor ítélték el az 5 évvel korábban kiosztott 1488 eurós csek­kek miatt. A Legfelsőbb Bíróság sze­rint ugyanis bebizonyosodott, hogy az összeg a neonácik által közkedvelt szimbólumot tükrözi. Zuzana Capu­­tová államfő áprilisban azt nyilat­kozta, a Főügyészségnek lépnie kel­lene a párt jövőjével kapcsolatban. Hasonló véleményen volt Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter is, aki szintén azt mondta, be kellene nyújtani a javaslatot a szélsőséges párt betiltására. A tárcavezető hoz­zátette, a Republika pártot illetően is hasonló indítványra lenne szükség. Épp a Republika az egyik oka annak, hogy Kotlebáéknak megkegyelme­zett Zilinka - az ESNS szakadása nagyban hozzájárult, hogy csökkent a párt támogatottsága. A Kotlebá­­tól távozó politikusok saját pártot alapítottak, s ugyanazt azt ideoló­giát képviselve elcsalták a szelet az ESNS vitorlájából. A pártelnök a jog­erős ítélet következtében elveszítet­te mandátumát, így már csak a par­lamenten kívülről figyelheti, ahogy a Republika preferenciái jelentősen túlszárnyalják az elődpárt támoga­tottságát. Meseznikov úgy véli, a Republi­ka feloszlatásának kérdését ugyan­csak indokolt lenne fontolóra venni, de nem csupán a Zilinka által fel­vezetett logika miatt, mely szerint az ESNS politikai ereje csökkent, ezért nem érdemes betiltani. Hang­súlyozta, az ESNS korábbi tagjai csatlakoztak a Republikához, akik szélsőséges nyilatkozatokat tesz­nek, a koronavírus-járvány idején pedig különböző akciókon vettek részt, ami szintén ellentétes volt a demokratikus elvekkel. Hozzátet­te, Milan Uhrík radikális nézeteket hirdet, ezért úgy véli, érdemes lenne foglalkozni a párt feloszlatásának kezdeményezésével, ha nem is be­adványban kérni, de legalább kiér­tékelni az eddigi helyzetet. Zilinka elemez Zilinka érvelésében rámutat, a Legfelsőbb Bíróság 2019-es döntése a res iudicata elv értelmében azt is jelenti, hogy a bíróság ezúttal csak az ítélet utáni tetteket veheti figyelembe. A tény, hogy Kotleba 2017-ben állt elő az 1488-as utalványokkal, amiért 2022-ben jogerősen megbüntették, így értelemszerűen nem használha­tó fel a párt feloszlatásának kérdé­sében. A Főügyészség állítja, komp­lex kutatást végeztek, szemügyre vették, közvetlen veszélyt jelent-e az ESNS a demokráciára nézve. A figyelt tényezők között szerepelt a párt mérete, a belső szakadás, a koa­líciós potenciál, illetve a parlamenti képviselők száma is. Zilinka szerint figyelembe vették, hogyan jártak el a párt egyes képviselői, valamint azt is, hogy a párt tevékenysége olyan társadalmi modellt szorgalmaz-e, mely nem összeegyeztethető a de­mokratikus társadalom alapelveivel. A magyarázatban megemlítik azt is, hogy a párt az első pert követően óvatosabb lett - több szimbolikus változást hajtottak végre (mindez nagyban befolyásolta az egyes po­litikusok távozását). Megváltozott a jelképük és az alapszabályzat is, s a főügyész szerint már nem tartalmaz olyan célokat, melyek a szabad, de­mokratikus berendezkedést igyekez­nek aláásni. Szereptévesztés Meseznikov élesen bírálta Zilinka döntését, a politológus szerint ugyan­is a főügyésznek nem politikai szem­pontból kellene hozzáállni az ügyhöz, és a bíróság feladata lett volna ki­mondani, hogy indokolt-e a szélsősé­ges párt megszüntetése. Hangsúlyoz­ta, Hibának tartja, hogy Zilinka nem a jogi tényeket vette alapul, hanem a párt erejét értékelte annak jelenlegi támogatottsága alapján. „Azt, amit állít, hogy szerinte a párt nem jelent veszélyt a demokráciára, a bíróság­nak kellene megállapítania, nem pe­dig a főügyésznek” - véli. Hozzátet­te, a 2019-es ítélet óta további esemé­nyek is arról tettek tanúságot, hogy szélsőséges pártról van szó, mely képviselői bűncselekményeket követ­tek el. „Bűncselekményeket, amelyek épp a demokráciával függtek össze”- mondta arra utalva, hogy több tagot olyan (rasszista, szélsőséges) tettért ítéltek el, amely ellentétes volt a de­mokratikus értékekkel. „Véleményem szerint a főügyésznek be kellett volna nyújtania a beadványt” - szögezte le. A szakértő hipotézise szerint Zilinka a döntés során azt is figyelembe vette, hogy a fasiszta képviselők szavazatai is hozzájárultak a megválasztásához. Ficótvódik? Veronika Remisová (Za l’udí) szintén kritikával illette a főügyészt. „Az ilyen alibista hozzáállást a fő­ügyész következő kudarcának tar­tom” - írta a közösségi hálón. Mária Kolíková (SaS) igazságügyi minisz­ter kijelentette, fontosnak tartja, hogy az elemzést nyilvánosságra hozzák, ez ugyanis segíthet jobban megérteni a főügyész döntését. Hangsúlyozta, ugyanúgy, ahogy felsorolták a felosz­latás ellen szóló érveket, a beadvány benyújtására is el tud képzelni több okot. „A Főügyészség már világos és érthető magyarázatot adott arra, miért nem indítványozta az ESNS feloszlatását, és semmi okát nem lát­ja, hogy a tájékoztatást kiegészítse”- közölte a TASR hírügynökséggel Dalibor Skladan, a Főügyészség szó­vivője az igazságügyi miniszter nyi­latkozatára reagálva. Alojz Baránik (SaS) a Smerhez kö­ti a döntést - ha ugyanis olyan pre­cedens születne, mely értelmében a párt tisztviselőjének jogerős elítélése a párt feloszlatásának alapjául szol­gálhat, akkor egyszer „slamasztikába kerülhet” más is. Bár nem mondja ki nyíltan a párt nevét, de utal rá, Hogy ha az ESNS képviselőinek múltbeli tettei miatt hozott ítélet a párt felosz­latáshoz vezetne, akkor ez a prece­dens előbb-utóbb a Smerre is vonat­kozhat. „A legfőbb ügyész pedig ezt nem engedheti meg. Úgy tűnik, ezért nem jutott el az ügy a bíróságig” - vé­li Baránik, aki szerint legfőbb ideje, hogy leválthatóvá tegyék a minden­kori főügyészt. Az OEaNO egyelőre hallgat, lap­zártáig nem válaszolt a szerkesztő­ségünk által feltett kérdésre. Martin Doréák, a Hlas sajtófelelőse pedig mindössze annyit mondott: a párt tiszteletben tartja a főügyész dönté­sét. A Sme rodina sajtóosztálya szin­tén hasonló választ küldött: „A Sme rodina mozgalom ahogy a múltban, úgy ma sem kommentálja a főügyész döntését, ez tisztán az ő hatáskörébe tartozik” - áll a lapunkhoz eljutta­tott nyilatkozatban. Meseznikov kér­désünkre elárulta, azt várná, hogy a legnagyobb kormánypárt állást foglal a kérdésben, de felteHetően közreját­szik az is, hogy az úgynevezett csa­ládtámogatási törvénycsomagot épp a Kotlebához köthető képviselők szava­zataival sikerült elfogadni. A magyar gyüjtőpárt Zilinka dön­tését nem minősítette, a szélsőséges párttal történő közreműködést azon­ban ismételten kizárta. „Tudomásul vettük a főügyész döntését, ami sem­milyen befolyással nincs arra, amit a párt megalakulásakor is kijelentet­tünk: a Szövetség elképzelHetetlen­­nek tartja a Marian Kotleba pártjával való együttműködést” - tájékoztatta lapunkat Magdeme Klára, a Szövet­ség szóvivője. Maro£ Zilinka főügyészt (a felvételen) a döntése miatt azért érte bírálat, mert a főügyész politikai és nem jogi szem­pontból vizsgálta az LSNS feloszlatásának lehetőségét. „Azt, amit állít, hogy szerinte a párt nem jelent veszélyt a demokráciára, a bíróságnak kellene megállapítania, nem pedig a főügyésznek" - mondta lapunknak Grigorij MeseZ- nikov politológus. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents