Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-10 / 185. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 10. KÖZÉLET 3 Kevesebb súlyos közlekedési baleset történik NAGY ROLAND Pozsony. Évről évre egyre kevesebb olyan közúti baleset történik, amely után a résztvevők kórházi ellátásra szorulnak - derült ki az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legújabb statisztikájából. A leggyakoribb balesettípus azonban nem a közlekedési eszközökhöz köthető: a legtöbben az otthoni esések következtében kerülnek kórházba. Az NCZI a legfrissebb elemzésében kifejezetten azoknak a kórházi kezeléseknek a számával foglalkozott, amelyekre valamilyen baleset következtében került sor. Itt nemcsak a közlekedési balesetekre kell gondolni, hanem például az esésekre és más olyan szerencsétlenségekre is, amelyeket a sérültek elszenvedtek. Az összesített statisztikák alapján 2021-ben 58 909 személyt kellett kórházba szállítani a balesetek miatt. Ez az előző évhez képest több mint 10 százalékos csökkenést jelent, konkrét számban kifejezve 7051-gyel kevesebben szorultak kezelésre. Ha viszont a koronavírus előtti időszakot vizsgáljuk, akkor a visszaesés még látványosabb: 2019-ben még 78 774 személyt kellett ellátni, vagyis 25 százalékkal többet, mint tavaly. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet játszik, hogy a járvány miatt 2021-ben többször is olyan óvintézkedések voltak érvényben, amelyek jelentősen korlátozták a lakosság mobilitását. Az esések Az adatokból kiderült, hogy a legtöbb sérülésre valamilyen esés követ-A legtöbb súlyos közúti balesetet tavaly a kerékpárosok szenvedték el keztében került sor. Ezek tették ki az összes kórházi kezelés több mint kétharmadát (39 531 személy). A 2020-as évhez képest itt is csökkenés látszik, tavaly 2517-tel, vagyis 6 százalékkal kevesebb volt a komoly sérülés. Nemek tekintetében a férfiak állnak rosszabbul, esetükben 20 273 esést jegyeztek, míg a nőknél 19 258-at. Ami pedig a korosztályos eloszlást illeti, az időseknek kell a leginkább odafigyelniük, hiszen legtöbbször a 65 évnél idősebb korosztály képviselői esnek el úgy, hogy utána kórházi kezelésre szorulnak. Érdekes módon ennél a korosztálynál magasabb a női balesetek száma (11 149 a nőknél, 5541 a férfiaknál). Az esések legygyakoribb következménye a combnyaktörés, a medencetörés és a bokasérülés. Szintén gyakran történik súlyos (TASR-felvétel) esés a 45 és 64 év közti korosztályban, utánuk következik a gyerekek és a fiatal felnőttek korosztálya (0-24 év), a legritkábban pedig a 25 és 44 év közötti korosztályba tartozó személyek kerülnek kórházba az esések miatt. A statisztikák alapján a legtöbb ilyen baleset otthoni környezetben történik (48,3 százalék), ehhez képest az utcán csak a 8,8 százalékuk (bár hozzá kell tenni, hogy a NCZI az esések 30 százalékánál nem rendelkezik a helyszínre vonatkozó információkkal). A közlekedési balesetek Az előző évek adatai alapján az látszik, hogy a szlovák közutak egyre biztonságosabbak, hiszen egyre kevesebb súlyos közlekedési baleset történik. 2021-ben összesen 3405 személy került kórházba, ehhez képest 2020-ban 3538,2019-ben 3915, 2018-ban pedig 4162, vagyis a csökkenő tendencia már régóta tart. A balesetek elhanyagolható hányada történt vízen és levegőben, vagyis statisztikailag még mindig a közutak számítanak a legveszélyesebbnek. A legtöbb súlyos balesetet tavaly a kerékpárosok szenvedték el (1004), utánuk következnek a személyautók sofőrjei (813), majd a gyalogosok (528) és a motorosok (447). A tömegközlekedési eszközökön viszonylag kevés sérülés történt: 87-en szenvedtek súlyos balesetet trolibuszon, 17-en pedig autóbuszon. A közlekedési balesetet elszenvedők leggyakrabban valamilyen fejsérüléssel kerülnek kórházba, de gyakoriak a mellkasi sérülések és a gerincsérülések,is. Korosztályos eloszlás tekintetében ki lehet jelenteni, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb elszenvedői a középkorú férfiak: öszszesen 1061 személy került ki a 25 és 44 év közötti korosztályból, több mint kétharmaduk férfi. A második helyen a 65 év feletti korosztály áll, közülük 937-en kerültek kórházba valamilyen közlekedési baleset miatt. Érdekesség, hogy 2020-ban is ugyanennyien szenvedtek balesetet ebben a korosztályban. Ha nem is lesz a népszavazásból semmi, Fico jól tud vele mozgósítani CZÍMER GÁBOR A Smer bejelentette, a szélsőséges Republikéval közösen összegyűjtötte a szükséges aláírásokat az előrehozott parlamenti választásról szélé népszavazáshoz. Ugyanakkor ezzel együtt sem valószínű, hogy a referendumra az őszi megyei és helyi önkormányzati választással egyszerre kerülne sor. Pozsony. Az ellenzéki Smer vezetője, Robert Fico hétfőn bejelentette, már összegyűlt a szükséges 350 ezer aláírás az előrehozott parlamenti választásról szóló népszavazás kiírásához, a petíciós bizottság augusztus 15-én befejezi a munkáját. Együtt a radikálisok „Kész. Megvan a 350 ezer aláírás. Pontosan az elképzeléseink szerint alakult a peticiós akció” — mondta Fico, hangsúlyozva, hogy a Smer 270 ezer aláírást gyűjtött, és köszönetét mondott mindenkinek, aki részt vett az aláírásgyűjtésben. Elsősorban a több mint 40 ezer aláírást szállító szélsőjobboldali Republikának, illetve a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) volt hálás. „Mennyit kapargatott össze a Hlas? Nem tudjuk” - szúrt oda Fico a Peter Pellegrini vezette formációnak. A Smer elnöke a többi pártot és csatlakozó szervezetet felszólította, augusztus 15-ig küldjék el az íveket a petíciós bizottságnak. Összesen 400 ezer aláírást akarnak átadni a köztársasági elnöknek. A Smer vezetője egyben felszólította Zuzana Caputová államfőt, hallgassa meg az emberek hangját. Fico szerint nincs rá semmi ok, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon a népszavazás kapcsán. „Tisztában van vele, hogy lépnie kell a népszavazás meghiúsítása érdekében” - jelentette ki a Smer elnöke, hozzátéve, hogy ha az államfő nem fordulna az Alkotmánybírósághoz, akkor kénytelen lenne kihirdetni a népszavazást és összekötni azt az őszi önkormányzati és megyei választással. Ficónak meggyőződése, hogy ebben az esetben a referendum sikeres lenne. Arról is beszélt, szerinte az államfő a hatalomban akarja tartani a jelenlegi kormányt, de ő úgy látja, az ország számára az előrehozott választás és az alkalmatlan kabinet bukása a megoldás. Kérdések és az alkotmány A Smer népszavazási kezdeményezésének első kérdése így hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság kormányának haladéktalanul be kell adnia a’lemondását?” A második kérdés pedig így szól: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” E mellé a kérdés mellé odatennék az erre vonatkozó alkotmánymódosítási-javaslat szövegét. Ezzel az alkotmányban rögzítenék azt a lehetőséget, mely szerint népszavazással, vagy a parlament döntésével le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Caputová már korábban bejelentette, a kormány azonnali lemondására vonatkozó első kérdéssel az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, mert szerinte feltehetően alkotmánysértő. Ha az Alkotmánybíróság erre a megállapításra jutna, akkor az államfő csak a második kérdésben hirdetne népszavazást. Mika lehetőségek? Peter Spác, a brünni Masaryk Egyetem politológusa a smeres népszavazási kezdeményezésről lapunknak elmondta, ebben a választási időszakban ez már az ellenzék második próbálkozása arra, hogy referendumot írjon ki és ezzel előrehozzák a parlamenti választás időpontját. A szakértő szinte biztosra veszi, hogy Caputová az Alkotmánybíróság elé utalja az első kérdést. Rámutatott, Ficónak az államfőre vonatkozó kijelentései emiatt már egyfajta előzetes támadásként szolgálnak. A továbbiakban pedig egy olyan értelmezéssel mozgósíthatják a szavazóikat, mely szerint az elnök ismételten ellehetetlenítette a népszavazást. Spác szerint abban a hangsúlyozottan valószínűtlen esetben, ha az államfő nem utalná az Alkotmánybíróság elé a népszavazás első kérdését, vagy valamilyen más okból mégiscsak az önkormányzati és megyei választással egyszerre lehetne tartani a referendumot, akkor elképzelhető, hogy egyes településeken problémát jelentene a voksolás lebonyolítása. Több szavazatszámlálóra és választási helyiségre lenne ugyanis szükség. Ha ezt a nehézséget is sikerülne megoldani és a regionális választásokkal együtt tartanák a népszavazást, akkor a politológus szerint jóval magasabb lenne a referendumon a részvétel, mintha valamikor máskor rendeznék azt meg. „Másrészt ennek se lenne olyan hatása, hogy a népszavazáson való részvételi arány elérje az érvényességi küszöböt” - mutatott rá Spác. A referendum érvényességéhez ugyanis az összes választásra jogosult személy felének részt kell vennie a voksoláson. Ez valamivel több mint 2,2 millió választó. Ráadásul elképzelhető, mutatott rá a szakember, hogy a kormánypártok szavazói az önkormányzati és a megyei választáson voksolnak, de a népszavazáson nem. Szlovákiában ugyanis a választók gyakran úgy fejezik ki az egyet nem értésüket egy-egy népszavazással, hogy nem vesznek részt azon. „Az 50 százalékos küszöb miatt a népszavazás esetében, ha a választó nem voksol, akkor is állást foglal, hiszen csökkenti a referendum érvényességének esélyét” - magyarázta a politológus. Ezzel együtt is, ha a népszavazás a regionális választással együtt valósulna meg, az komoly problémát jelentene a jelenlegi kormánypártok számára, hiszen egyszerre kellene amellett kampányolniuk, hogy a választóik ne vegyenek részt a referendumon, valamint arra buzdítaniuk a szavazóikat, hogy a helyi és megyei választáson az ő jelöltjükre voksoljanak. Ha mégis... Ha mindezek ellenére sikeres lenne a regionális választással egyszerre tartott népszavazás, akkor a politológus szerint egy rendkívül furcsa helyzet állna elő. Mivel erre lényegében csak akkor van esély, ha az államfő előzetesen nem utalja az Alkotmánybíróság elé a referendum egyik kérdését, problémát jelentene a voksolás eredményének értelmezése. Nem állna ugyanis rendelkezésre a taláros testület állásfoglalása. „A mi rendszerünkben a választási időszak közben a kormány sorsa a parlament kezében van” - mutatott rá a szakértő, és hozzátette, a politikai berendezkedés nem számol azzal, hogy ebben a kérdésben népszavazással döntsenek. Arra hívta fel a figyelmet, a választási ciklus fele körül az eddigi kormányok szinte mindegyikének jelentősen csökkent a népszerűsége, míg az ellenzéké nőtt. „Egy ilyen népszavazással minden kormányt szinte minden évben leválthatna az ellenzéke” - mondta a politológus.
