Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-08 / 183. szám

8 I KULTÚRA 2022. augusztus 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kevin Spacey-t fizetésre kötelezték Woodstock temetése Most megtudhatjuk, hogyan ne csináljunk fesztivált, és miért ért csúfos véget egy álom Los Angeles. A bíróság arra kötelezte Kevin Spacey-t, hogy fizessen közel 31 millió dollárt a House of Cards (Kártyavár) sorozat produkciós cégének a kulisszák mögött elkövetett ál­lítólagos szexuális visszaélé­sekért. A Frank Underwoodot alakító Spacey-t a hatodik évad során kirúgták a sorozatból, mi­után azzal vádolták, hogy szexuálisan zaklatott fiatal férfi­akat, köztük az egyik produkci­ós asszisztenst. A Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróság bírója meg­erősítette a 2020 októberében hozott ítéletet, amely mintegy 29,5 millió dollár kártérítésből és 1,5 millió dollár költségből és díjból állt. A produkciós cég azzal érvelt, hogy Spacey mil­liókkal tartozik nekik elmaradt haszonért, mert botrányos visel­kedése miatt kénytelenek voltak eltávolítani őt a sorozatból, és az évadot 13 epizódról nyolc­ra kellett csökkenteniük. Az év elején Spacey ügyvédei megtá­madták az ítéletet, sikertelenül. A színész ellen Nagy-Britan­­niában is folyamatban van egy eljárás, ahol hasonló vádak el­len kell védekeznie, ezért végül nem fog szerepelni az 1242 - A Nyugat kapujában című ma­gyar filmben sem. (24.hu) Beszól a színpadon Kulka János Budapest. Az egyik legnép­szerűbb magyar színész hat éve kapott sztrókot, azóta újra tanult járni és beszélni. Eddig csak olyan szerepekben tűnt fel, amelyekben nem kel­lett beszélnie, egy Szentendrén bemutatott Alföldi Róbert ren­dezte kortárs darabban azonban beszél is a színpadon. Az afáziával (agyi sérülés kö­vetkeztében létrejövő beszédza­varral) küzdő Kulka a Magyar tenger című előadásban játssza az undok nagypapa szerepét, aki szerinte egy világból kivo­nult karakter. Alföldi Róbert el­mondta, hogy alkalmazkodtak a színészhez, és használnak be­lőle mindent, amit csak tudnak. Kulka János és a darab szerzője, Bíró Bence találkoztak, és lerö­vidítették azokat a mondatokat, amelyek a színésznek nehezeb­ben álltak össze vagy nehezen mondta ki őket. (k) JUHÁSZ KATALIN Minden fesztiválok leghíre­­sebbike a szeretet és béke ünnepeként került be a króni­kákba, és sokak szerint a rockzene is 1969 augusztu­séban Woodstockban vált el­ismert művészeti éggé. Har­minc évvel később meg akar­ták ismételni a csodát. Nem sikerült. A Netflix új, három részes doku­mentumfilmje a miértekről szól. Azt mutatja be lépésről lépésre, miért torkollt végül káoszba, brutalitásba a jubileumi rendezvény, hogyan lett a szabadság-érzésből „mindent sza­­bad”-érzés. A látottak alapján kész csoda, hogy a szervezők nem kerül­tek börtönbe. A Woodstock 99-ről hallottunk ezt-azt annak idején, talán a tévéhír­adóba is bekerült egy rövid hír arról, hogy a megvadult tömeg tört-húzott, gyújtogatott, fosztogatott. Akkor még nem voltak közösségi oldalak, az in­ternet is alig pislákolt. A helyszínen készült videókkal most találkozhat először a Tik-Tok generáció, a mosta­ni fesztiválok elsődleges közönsége. Tanulságos néznivaló lehet nekik ez a háromszor negyven perc. Rendezvényszervezőknek pe­dig egyenesen kötelezővé tenném, mert megtudhatják belőle, mire kell ügyelni, hogyan tartható kordában a tömeg, miért nem szabad spórolni a takarítók fizetésén, miért kell képzett biztonságiakat alkalmazni tizennyolc éves fiúk helyett, hány vécé és zu­hanyzó szükséges egy 200 ezer fős fesztiválon miért fontosak az árnyé­kos helyek - és még megannyi hasz­nos dolgot. Egy rész - egy fesztiválnap, ezen belül órákra lebontva követhetjük az eseményeket. Visszaugrunk az elő­készítési fázisba is, amikor a végze­tesnek bizonyuló döntések születtek. Ezeket a felvételeket az egykori stáb­tagok készítették a maguk örömére, mert úgy érezték, történelmet írnak. (Ez így is lett, csak nem pozitív ér­telemben). Filmszakos diákoknak is kötelező­vé tenném, ugyanis Jamie Crawford rendező remekművet alkotottt. Rég láttam a Netfixen ennyire erős, hatás­vadászat nélküli dokumentumfilmet, amely nem az alkotók ilyen-olyan prekoncepcióit támasztja alá, nem is a szenzációra hajt, hanem vélemé­nyeket ütköztet és olyan képanyagot mutat, amelyet annak idején nem en­gedtek adásba. Megszólalnak részt-Csatatér ütközet után vevők, akik akkor voltak tinik, és úgy érezték, övék a világ. Egy mentős, aki a harmadik napon már háborús öve­zetben érezte magát. Szervezők, akik életük nagy lehetőségének tartották, hogy részt vehetnek ebben a projekt­ben, és fokozatosan ráébredtek, hogy teljesen felkészületlenek. Rocksztá­rok, akik szembe találták magukat egy kétszázezres tömeggel, és raj­tuk múlt, mit kezdenek a helyzettel - Jonathan Davis (Kom), Fatboy Síim, Gavin Rossdale (Bush), Jewel. Újság­író, aki látta a helyzetet, és nem ér­tette, miért szajkózzák a szervezők, hogy minden rendben van. Egy fotós, aki az 1969-es Woodstokon is ott volt, és már a második nap reggelén érezte a bajt, amikor senki sem takarította el a szemetet. (Ez apróságnak tűnhet, de nem az: a fesztiválozók akkor érezték először, hogy a szervezők magasról leszarják őket, ezért ők is ugyanezt tették velük, illetve a szabályokkal). A befektető, aki csak a profitra hajtott. És a fő szervező, a legendás Michael Lang, aki annak idején 25 évesen hoz­ta össze Woodstockot, harminc évvel később pedig azt hitte, minden ugyan­úgy fog majd működni. A film további célcsoportjai: szo­ciológusok, pszichológusok, viselke­déskutatók. Ok megfigyelhetik, mi­lyen hatással van az egyre dühösebb, térdig szemétben gázoló, hőségben aszalódó tömegre a metálzene, illetve a felelőtlen rocksztárok, akik herge­lik őket, hogy engedjék szabadon a dühüket. Mit éreznek azok, akiknek négy dollárért kínálnak egy palack ásványvizet? Hogyan hat a fiúkra, ha a lányok nekivetkőznek a teljes sza­badság mámorában? Miért kezdenek el rombolni azok is, akik a hétköznapi életben elítélik a tettlegességet? A szervezők nem tudták kordában tartani a tömeget (Fotó: Netflix) (Fotó: Netflix) Amit látunk, egyre durvább és nyugtalanítóbb, míg végül alig bír­juk nézni a felkavaró képsorokat. A Music Television egy ideig élőben közvetített, aztán elmenekült a stáb, nem érezték magukat biztonságban. Azokat az anyagokat sosem ismétel­ték meg, de szerencsére azért archi­válták őket. Más csatornák operatőrei is ott nyüzsögtek, hiszen mindenki egy grandiózus rendezvényt várt. Woodstock varázsszó volt, olyany­­nyira beépült az amerikai kultúrába, hogy a jubileum sokkal érdekesebb lett a sajtó számára, mint annak ide­jén az eredeti fesztivál. A dokusorozat címe Trainwreck: Woodstock '99, azaz vonatszeren­csétlenség - magyar szinkronnal Teljes káosz címen keresendő. És valóban úgy száguldunk a káosz fe­lé, mint egy elszabadult szerelvény, amelyről senki sem tud leugrani, és csak idő kérdése a kisiklás. Nem áru­lok el többet, nem fosztanám meg önöket ettől a horrorisztikus uta­zástól - éljék csak át mindazt, amit önöknek szántak az alkotók. Mert a rendező hiszi, hogy a nézők képesek önálló véleményt formálni a látottak­ról. Ez a hit is pontot ér, így lesz 10 pontos nálam a dokusorozat. Aki az én véleményemre kíváncsi, az tovább olvashat, a többiektől búcsúzom. Michael Lang, aki az interjú után három hónappal elhunyt, nem volt szervezözseni. Az eredeti Woodstock békés kimenetele a korszellemnek, a szelíd zenéknek és a résztvevők ér­zelmi intelligenciájának volt köszön­hető. Ott sem volt elég étel-ital, tisz­tálkodási lehetőség, és ott sem sokat törődtek a fél milliós tömeggel - az összes segítség a katonaságtól és a vöröskeressztől érkezett. De minden­ki megosztotta a szomszédjával azt, amije volt. A harminc évvel későbbi fiatal nemzedéket azonban már úgy nevelték, hogy csak a saját boldogu­lásukat tartsák szem előtt, és ennek érdekében simán átgázolhatnak má­sokon. Ez az attitűd legbelül minden­kiben megvolt, de valószínűleg nem jött volna elő, ha nem gyötri meg őket a hőség, a szürreális árak és az egy­re nyomasztóbb körülmények, illetve ha nem biztatják őket példaképeik a színpadról arra, hogy romboljanak, tomboljanak. Csupán egy dolgot hiányolok a fim­­ből. Azt, hogy nem említi a 2019-es hatalmas fiaskót, amely szintén Mi­chael Lang nevéhez fűződik. Wood­­stock 50. évordulójára szervezett egy gigafesztivált, amely végül elmaradt. Ezt a sztorit kellő alapossággal ismer­tettük lapunk hasábjain annak idején, írják be a keresőbe, ha merik... Dustin Hoffman, a „kis nagy ember” 85 éves lett Ma ünnepli 85. születés­napját Dustin Hoffman kétszeres Osear-díjas amerikai színész. Nagyszülei Ukrajna területéről a pogromok elől menekültek Ameri­kába, apja belsőépítész volt a Co­lumbia Stúdiónál, anyja amatőr színésznő és zongorista. A zenei pályára készülő Hoffman a kon­zervatórium zongora szakára járt, de mivel a színpad jobban vonzot­ta, egy színiiskolába iratkozott be. Szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket tehetség­telennek minősítették és eltanácsol­(Fotó: Shutterstock) ták. Ezután alkalmi munkákból élt New Yorkban, volt pincér, mosoga­tó, rikkancs, eladó, közben képezte magát és meghallgatásokra járt. Az alacsony termetű, korántsem filmsztár alkatú Hoffman 1967-ben megkapta a Diploma előtt főszere­pét. Harmincévesen meggyőzően alakította az életben helyét kereső egyetemistát, jutalma pedig Os­­car-jelölés lett. Hoffmant 1969-ben az Éjféli cowboy halálosan beteg, magányos csirkefogójáért másod­szor jelölték Oscarra. A következő évben a Kis nagy emberrel a Gu­­inness-rekordok Könyvébe is beke­rült, mert a főszereplőt 17 éves tiné­dzserként és 121 éves aggastyánként is életre keltette. 1976-ban két emlékezetes filmet is forgatott: a Maraton életre-ha­­lálra című thrillerben Sir Lauren­ce Olivier volt partnere, Az elnök embereiben a Nixont megbuktató, a Watergate-botrányt felderítő egyik újságíró bőrébe bújt. 1979-ben elját­szotta a kisfiával magára maradt apa szerepét a Kramer kontra Kramer­­ben. A film tarolt az Oscar-gálán, öt díja közül az egyik neki jutott a leg­jobb férfi főszereplő kategóriában. Három évvel később - amikor az Aranyoskámban női ruhába bújt - ismét a díjra esélyes öt legjobb főszereplő között izgulhatott. 1988- ban az Ésőember autista főszereplő­jének szerepéért megkapta második Oscar-díját. 1997-ben az Amikor a farok csóválja című filmért heted­szer jelölték Oscar-díjra. Közben a színpadtól sem szakadt el: 1990-ben A velencei kalmárban nyújtott ala­kításáért a színházi Oscarnak neve­zett Tony-díjra jelölték. Az új évezredben a többi közt az Én, Pán Péter, A parfüm: egy gyil­kos története, a Vejedre ütök című filmekben, illetve utóbbi folytatá­sában, továbbá a Felforgatókönyv, majd a Szerelem második látásra című mozikban láthattuk. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents