Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-05 / 181. szám
2 KÖZÉLET 2022. augusztus 5. | www.ujszo.com Magyarok Dzurindáék új pártjában? RÖVIDEN Az inflációtól tartunk a leginkább Pozsony. Leginkább az áremelkedésektől tart az ország lakossága, továbbá az egészségügy helyzetét tartják riasztónak az emberek, a háborús félelmek csökkennek - derült ki a Hogy vagy, Szlovákia? közvélemény-kutatássorozat újabb felméréséből. Az adatgyűjtést július 18-a és 22-e között végeztek 1000 megkérdezett bevonásával. A 15. tematikus felmérésből kiderült, hogy az emberek továbbra is legjobban az energiaárak és az infláció miatt aggódnak (86,3%), majd az egészségügy állapota (82,8%) és az ukrajnai háború (70%) következik. A háborús félelmek csökkennek, márciusban még a lakosság 78%-át aggasztották az ukrajnai agresszió következményei, áprilisban a 74%-át. Emellett elég nagy aggodalomra ad okot a lakosság körében a szélsőséges pártok és rendszerellenes csoportok erősödése (67,2%), valamint a menekültek miatti félelmek (69,4%). A koronavírus-járványtól a lakosság 53,1%-a tart, itt enyhe növekedés figyelhető meg az előző felméréshez képest. „Öt hónap elteltével csökkennek az ukrajnai háború miatti aggodalmak a lakosság körében. Feltehetően a szakemberhiánnyal kapcsolatos hírek miatt többen aggódnak az egészségügyi ellátás színvonaláért, az inflációs félelmek pedig az év eleje óta változatlanok” - mondta Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa. A megkérdezettek 76%-a mondta, hogy jelentős mértékben érintette a drágulás, csupán 1,6%-nyian vallják ennek ellenkezőjét. Az első csoportból 84%-nyian mondták, hogy kevesebbet vásárolnak, vagy az olcsóbb termékeket keresik. „Hasonlóan a májusi eredményhez, a háztartások 41 százaléka nagyon nehezenjön ki a havi bevételeiből” - tette hozzá Bahna. A Hogy vagy, Szlovákia? felméréseket 2020 márciusa óta készítik el rendszeresen. (TASR) 2023-ban lejár a rózsaszín jogsi Pozsony. Csak 2023 végéig érvényesek a rózsaszín gépjárművezetői jogosítványok, amelyeket Szlovákia megalakulásától kezdve 2004 áprilisáig adtak ki. A rendőrség folyamatosan figyelmeztetni fogja a lakosságot, hogy lejár ezeknek az igazolványoknak az érvényessége. Kicserélésüket már most is lehet kérvényezni bármelyik okmányirodában. „A kérvényezőnek be kell mutatnia a jogosítványt, amelynek lecserélését kéri, és legkésőbb akkor kell leadnia, amikor megkapja az újat” - tette hozzá a szóvivő. Az új jogosítványt 30 napon belül adják ki és 6,50 eurót kell fizetni érte. Kérésre két napon belül is elkészítik, négyszeres áron, 26 euróért. 1993. január 1-je és 2004. április 30-a között 380 ezer jogosítványt adott ki a rendőrség. (TASR) czImer Gábor Pozsony. Egyre többször me- _ riil fel, hogy az egykori SDKÚ vezetői, Mikuláö Dzurinda és Ivan MikloS egy új pártot alapítva visszatér a hazai politikába. Információink szerint magyar személyiségeket is megkerestek, hogy csatlakozzanak a formációhoz. Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának a tagja még május elején, Bugár Bélának a Szövetségből való távozásakor nyilatkozta lapunknak, hogy tudomása szerint Dzurinda, MikloS és a Híd volt vezetője új pártot alapítanak. Ki igen, ki nem? A napokban aztán újra témává vált, hogy Dzurindáék új politikai projektet indítanak. „Ez még igaz is lehet” - mondta Vladimíra Marcinková, az SaS parlamenti frakciójának a tagja a Denník N azon kérdésére, kapott-e együttműködési ajánlatot az SDKÚ egykori vezetőitől. A képviselőnő, aki még a Za l’udí listáján jutott a törvényhozásba, azonban nem akart erről részletesebben nyilatkozni Lucia DuriS Nicholsonová, EP-képviselő, aki tavaly lépett ki az SaS-ből, az Aktualitynek arról beszélt, szükség van egy olyan pártra, amely összefogja a jobboldali erőket. „Egy párt, amelyben Dzurinda, Miklós illetve Koréok van, és amelyet az utóbbi vezet, jelentősen megkeverné a lapokat a politikai palettán. Szerintem pontosan ez lenne az az alternatíva, amelyre most szükségünk van” - jelentette ki. Ivan Koréok (SaS-jelölt) külügyminiszter azonban elutasítóan nyilatkozott erről. „Semmiféle új pártot nem alapítok, illetve ha valamilyen új projekt formálódóban van, annak nem vagyok a részese” - jelentette ki a tárcavezető. Információink szerint Dzurindáék egy jobbközép, keresztény egyben liberális pártot szeretnének létrehozni. A sajtó pedig Iveta Radiöová személyét is összefüggésbe hozta az esetlegesen megalakuló formációval. Radicová ezt azonban kizártra, míg maga Dzurinda hosszú ideje lebegteti, hogy visszatér-e a hazai pártpolitikába, vagy sem. A Sme a napokban ezzel kapcsolatban megkereste Dzurindát és Miklóst is. Míg az utóbbi nem felelt egyértelműen arra a kérdésre, indul-e a következő parlamenti választáson, az előbbi nem is reagált az lap érdeklődésére. Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, az ő pártjuk már kora tavasz óta biztosra veszi, hogy az SDKÚ egykori vezetői új projektet indítanak. Információi szerint Miklós hajlik nehezebben arra, hogy viszszatérjen a hazai politikába. „Annál inkább szeretne visszatérni Dzurinda” - tette hozzá azzal, hogy szerinte Juraj Seliga és Jana Zitnanská képviselőknek (mindketten Za l’udí) lenne helye egy ilyen formációban. Gyimesi nem tartja kizártnak, hogy Bugár is csatlakozik a formációhoz. Magyarokra is vadásznak? Minden jel arra utal, hogy az SDKÚ egykori vezetői magyar személyiségeket szeretnének integrálni az esetleges projektjükbe, hogy a magyar nemzetiségű választókat is meg tudják szólítani. „Nem hiszem, hogy egyáltalán vissza szeretnék térni a politikába” - mondta azonban az Új Szónak Bugár még májusban, amikor Berényi Dzurindáék új pártjával hozta összefüggésbe őt. A Híd egykori vezetőjét most is kerestük, hogy megtudjuk, megváltozott-e az álláspontja, de lapzártáig nem értük utol. Több forrásunk is azonban úgy nyilatkozott, rendkívül kicsi, vagy éppen nulla annak az esélye, hogy Bugár az új kezdeményezéshez csatlakozna. Volt aki egyenesen tudni vélte, Bugár biztosan nem tart ebbe a formációba. Mások szerint mégis meglehet benne az erre való hajlandóság. Gyimesi lapunknak arról is beszélt, az egykori SDKÚ vezetői a pártalapítás kapcsán Csáky Pált, az MKP korábbi vezetőjét is megkereshették. Csáky azonban lapunknak elmondta, erről nincs szó. Néhány hónapja ugyan véletlenül összefutott Dzurindával, de csak néhány percig beszéltek. „Ez katasztrófa, valamit csinálni kellene” - idézte Csáky Dzurindának az aktuális politikai helyzetről alkotott véleményét. A magyar politikus azonban hozzátette, ha arra vonatkozó megkeresést kapna, hogy belépjen az SDKÚ egykori vezetőinek pártjába, elutasítaná azt. „Az én helyem mindig a magyar oldalon volt” - tette hozzá. Csáky arról is beszélt, szerinte egy ilyen formáció a parlamenti választáson 5-10 százalékos eredményre számíthat, ráadásul az SDKÚ vezetőjének nevén a múltból származó foltok is vannak. Az MKP egykori vezetője szerint ha Dzurindáék valóban célba veszik a magyar választókat, az a Szövetséget fogja nehéz helyzetbe hozni. Szabad vegyértékek Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy az SDKÚ egykori vezetői milyen magyar szereplőket akarhatnak integrálni az esetlegesen megalakuló pártjukba. Van ugyanis néhány olyan magyar politikai szereplő, aki kívül rekedt, vagy létrejötte után Bugárhoz hasonlóan kilépett a Hídból, az MKP-ból és az Öszszefogásból létrejött Szövetségből. A Híd két korábbi politikusa, Érsek Árpád egykori közlekedési miniszter és Csicsai Gábor, a párt hajdani mezőgazdasági államtitkára március végén lépett ki. Érsek most lapunknak elmondta, ő egyelőre nem kapott megkeresést Dzurindáéktól. „Ha megkeresnek, meghallgatom őket, és elmondom a véleményemet. De nem nagy a valószínűsége, hogy egyáltalán megszólítanak” - mondta az egykori miniszter, és hozzátette, az sem biztos, hogy továbbiakban politizálni szeretne. Csicsai is hasonlóképpen nyilatkozott. „Engem nem kerestek meg” - mondta, de hozzátette, minimális a valószínűsége, hogy erre sor kerül. A korábbi államtitkár arról beszélt, szakpolitikusként határozza meg magát és szívesen együttműködik bármely nem szélsőséges párttal, amely a mezőgazdaságot kiemelt témaként kezeli. Pártpolitikával azonban nem szeretne foglalkozni. A Szövetség létrehozásából már az elején kimaradt a Simon Zsolt nevével fémjelzett Magyar Fórum. A formáció vezetője lapunknak most elmondta, Dzurindáék nem keresték őket egy esetleges együttműködés ajánlatával. „A magyaroknak nem szlovák párton belül kell megkeresnie a képviseletük megoldását, hanem önálló parlamenti pártként kell ezt megvalósítaniuk” - jelentette ki azzal, hogy a Dobrá vol’ba a Umiernení párttal is csak informális az együttműködésük. „Egyelőre tárgytalan” - válaszolta Simon arra a kérdésünkre, kizárja-e, hogy a Magyar Fórum Dzurindáék politikai formációjával integrált módon együttműködjön. Ugyancsak felvettük a kapcsolatot Ravasz Ábellel, a Híd korábbi alelnökével, egykori romaügyi kormánybiztossal is, aki jelenleg inkább szakértőként határozza meg magát. Azt kérdeztük tőle, megkeresték-e azzal, lépjen be az alakulóban lévő pártba. „Mikulás Dzurindával folyamatos kapcsolatban vagyok, mivel a Bél Mátyás Intézet elnöke vagyok, amely pedig a Dzurinda által vezetett Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központjának a tagja” - mondta Ravasz. Hozzátette, sok mindenről szoktak egymással beszélni. Azt azonban, hogy a pártalapításról is egyeztettek-e Ravasz nem szerette volna kommentálni. „Addig, amíg Dzurinda nem áll elő más információval nekem erről nincs mit mondanom” - jelentette ki. A Szövetség A Szövetég elnökségi tagja, Nagy József (Összefogás-platform) szerint ha létrejönne az SDKÚ egykori vezetőinek új pártja, akkor az sokkal jobb szövetségesük lehetne, mint az SaS. „Jó partnere lenne a Szövetségnek, hiszen ismerjük őket, a magyarokkal mindig tudtak közösen kormányozni” - mondta. Nagy hangsúlyozta, szerinte az SaS magyarellenes és ha egy új politikai projektben helyet kapna Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár, vagy Koréok, az szerinte stratégiai hiba lenne, mivel a számukra elfogadhatatlan szereplőkről van szó. „A Szövetség tagjai esetében pedig nem látom értelmét, hogy valaki elhagyja ezt a pártot valamilyen más projekt kedvéért, hacsak maga a Szövetség nem fog valami, vagy valakik miatt szétesni” - tette hozzá. A magyar politikus bízik abban, hogy ha Dzurindáék pártot is alapítanak, nem fognak célzottan nagy mennyiségű magyar szavazót megszólítani. Úgy látja, kifizetődőbb lehet számukra, ha a Szövetség, amely a partnerük lehet, 6-7 százalékot ér el a parlamenti választáson, mintha 1-2 százalék magyar választó egyenesen a pártjukra szavazna. „Ha ez utóbbira lennének rászorulva, akkor kár belekezdeniük” - jelentette ki Nagy. A szakértő szerint Grigorij Meseznikov politológus az SDKÚ egykori vezetőinek esetleges politikai projektjéről elmondta, amíg központi szereplők, így Dzurinda és Mikloä részéről nincs ezzel kapcsolatban valamiféle egyértelmű kijelentés, addig nehéz pontosan értelmezi a helyzetet. A szakértő azonban arról is beszélt, jelenleg is több párt osztozik a politikai spektrumnak azon a részén, ahová egy ilyen új kezdeményezés pozícionálhatja magát. Meseznikov szerint a parlamenten kívüli jobbközépen most ott van a KDH, a Progresszív Szlovákia pedig inkább egy centrista pozíciót foglal el. „Az SaS ugyanakkor inkább egy libertariánus párt” - tette hozzá. A szakértő szerint Dzurindáék pont ezen pártok, esetleg még a Za l’udí megmaradt szavazóit szólíthatják meg. Kiemelte azonban, nem igazán van arra példa, hogy az aktív politizálástól visszavonult vezetők egy új párt alapításával térnének vissza. Ez szintén kiszámíthatatlanná teszi, minként alakulna egy ilyen projekt támogatottsága. Egy új politikai projekthez Meseznikov szerint az is kell, hogy elkülöníthető legyen a jelenleg létező pártoktól. Úgy látja, az OEaNO-tól, amely erősen konzervatív irányba mozdult el, nem lenne nehéz elhatárolódni. Arról, hogy az SDKÚ egykori vezetőinek kezdeményezésében helye van-e egy magyar platformnak, Meseznikov azt mondta, egy ilyen lépés valóban hozhat számukra magyar szavazatokat. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy a Szövetség meglepő módon nem tudott meggyőző szereplővé válni a magyar választók számára. Mikulás Dzurinda egyelőre hallgat politikai visszatéréséről (TASR-feJvétei)
