Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-05 / 181. szám

www.ujszo.coml 2022. augusztus 5. KÖZÉLET I 3 Nem lesz gond az élelmiszer-ellátással A sűrűn vetett gabonából a termés idén megközelíti a 3 millió tonnát, a csapadék mennyiségétől függően azonban régi­ónként jelentős különbségekvannak (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A katasztrofális szá­razság ugyan súlyos problé­mákat okoz a szlovákiai gaz­dáknak, az ország ellátottsá­ga a legfontosabb szántóföldi terményekből azonban nincs veszélyben - állítják a takar­mánytermelők szakmai szö­vetségének a képviselői, akik szerint az ukrajnai behozatal egyes termények esetében le­verheti az árakat. A kedvezőtlen időjárási körülmé­nyek ellenére Szlovákia idén is je­lentős mértékben önellátó a szántó­földi növénytermesztésben - állítja a Takarmánytermelők, -raktárosok és -kereskedők Szövetségének a reví­ziós bizottságát vezető Jozef Rebro, aki szerint ez nagyrészt annak kö­szönhető, hogy a gabonaféléket idén 7%-kal nagyobb területen vetették el, mint tavaly. Látványos különbségek „Az aszály ugyan befolyásolta a terméshozamokat, de nem a várt mértékben, így abban bízunk, hogy a sűrűn vetett gabonából a termés megközelíti a 3 millió tonnát, a csa­padék mennyiségétől és időzítésétől függően azonban régiónként jelen­tős különbségek lehetnek” - tette hozzá a szakmai szervezet képvi­selője. Példaként a búzát említette, amelynek a terméshozama régiótól függően hektáronként 3,5 és 9 ton­na között mozog, így nem könnyű országos átlagot vonni. „A búza ve­tésterületét 15%-kal növelték, a ter­més pedig az eddigi előrejelzések szerint mintegy 11,36%-kal nő, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén nagyjából 275 ezer tonnával na­gyobb búzaterméssel számolhatunk, mint tavaly” - mondta Rebro. A már learatott búza szerinte rendkívül jó minőségi mutatókkal rendelkezik, a legjobb minőséget ezúttal az ország keleti és északi járásaiban learatott búza esetében mérték. Árpát idén ugyan a tavalyinál ki­sebb területen vetettek, az ágazati szakmai szervezet becslései szerint azonban a hektárhozamok 1,7%-kal magasabbak lesznek, ami körülbelül 10 ezer tonnával nagyobb termést biztosít a tavalyinál. Rebro szerint az aszály az olajrepcében okozta a legkisebb károkat. A 3,28 tonnásra becsült hektárhozamnak és a vetés­­terület 3,7%-os növekedésének kö­szönhetően repcéből így 465 ezer tonnás termés várható. Kiszáradt kukorica Az őszi betakarítású növények szempontjából már sokkal rosszabb a helyzet. „Ezek esetében a kedve­zőtlen időjárás valószínűleg jóval na­gyobb hatással lesz a termésre. A ku­koricát például épp a beporzás idején sújtotta a szárazság és a rendkívüli forróság. Az elmúlt napok esőzései egyes helyeken ugyan javíthattak va­lamelyest a helyzeten, több régióban azonban már menthetetlen a kukori­catermés. A szemes kukorica egy ré­szét így valószínűleg silózásra hasz­nálják fel” - állítja Rebro. Ä kukorica állapota az ország egyes régióiban azonban erősen függ a csapadékviszonyoktól. Az észa­kabbra fekvő járásokban így példá­ul azzal számolnak, hogy az idei év számukra teljesen átlagos lesz. A ku­korica vetésterülete Rebro szerint or­szágos szinten eleve 13,3%-kal csök­kent a tavalyi évhez képest, az idei kukoricatermés így 1,1 millió tonna körül mozoghat, ami ugyan elmarad a korábbi évek termésétől, ám így is elegendő lesz a hazai feldolgozóipar igényeinek a kielégítésére. Ukrán konkurencia Rebro szerint a napraforgót nagy­jából ugyanolyan területen vetették el, mint tavaly,‘de a várható termés 4-5%-kal lesz alacsonyabb. A szó­ja vetésterülete 6,25%-kal haladja meg a tavalyit, míg a termés a becs­lések szerint 2-3%-kal csökken. A napraforgó és szójabab szlovákiai termelői számára azonban nem jó hír az ukrajnai behozatal növeke­dése. „Az Ukrajnából érkező im­port jelentősen befolyásolhatja az árakat, de a szlovákiai GMO-men­­tes szójabab tisztaságát is” - figyel­meztet Rebro. (mi, TASR) Miért nem érjük el a nyugati országok gazdasági fejlődését? NAGY ROLAND A Pénzpolitikai Intézet (IFP) a legújabb tanulmányában rá­mutatott, hogy Szlovákia gaz­dasági felzárkázása az elmúlt 10 évben jelentősen lelassult, így egyre jobban elmarad a legfejlettebb uniós országok­­tól. Az elemzők szerint ez az állapot nem is fog javulni, amíg az emberek ilyen életszínvo­nalon élnek, ezért minél hama­rabb szükség lenne a lakhatá­si, az egészségügyi és az okta­tási problémák rendezésére. Pozsony. A pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó IFP megvizs­gálta, milyen tényezők befolyásolják, hogy a szlovák gazdasági fejlődés az utóbbi 10 évben jócskán lelassult. „A 21. században a gazdasági növekedés kulcsát az emberek jelentik. Vagyis az, hogy mennyire fejlesztik önma­gukat, mennyire képesek érvényesí­teni a tudásukat, a készségeiket és a rugalmasságukat, illetve hogyan és hol tudják hatékonyan hasznosítani ezeket a képességeket a gazdaság­ban. Az ezekre a kihívásokra adott, bizonyítékokon alapuló megoldások gyorsítják a gazdasági növekedést, biztosítják a fenntarthatóságot és ja­vítják az életminőség számos aspek­tusát” - olvasható az elemzésben. Ez­zel összefüggésben az intézet három fő lassító tényezőt határozott meg: az allokációs hatékonyság, a munkaerő­­piac és az oktatás. Az intézményrendszer Az elemzők szerint a szlovák gaz­daság egyik legnagyobb gyengéje, hogy a meglévő erőforrások, vagyis a tőke és a munkaerő nincs jól ki­használva, vagyis az allokációs haté­konyság kifejezetten alacsony a nyu­gat-európai országokhoz képest. A hatékonyságot főként az intézmény­­rendszer minősége határozza meg, és ebben Szlovákia jócskán elmarad. Olyah tényezőkre kell gondolni, mint a vállalkozók előtt álló szabályozási korlátok, a munkaerő alacsony mo­bilitása a munkáltatók és az egyes régiók között, a közszféra hatékony­­talan működése, a földtulajdon rend­kívüli mértékű széttagoltsága, vagy a közintézményekbe vetett alacsony bizalom. Kevesen dolgoznak Ami a munkaerőpiacot illeti, az elemzők szerint nagy probléma, hogy Szlovákiában egyszerűen nem dolgozik elég ember. Ez a muta­tó jól szemlélteti a Németországgal szembeni lemaradásunkat is. „Ha szeretnénk elérni a német foglal­koztatottsági szintet, legalább fél­millió embert kellene elhelyezni a munkaerőpiacon. Olyan emberekről van szó, akik különféle okok miatt nem dolgoznak, nekünk pedig meg kell találnunk a módját, hogyan se­gítsünk nekik munkába állni. Meg­oldás lehet például a rugalmas mun­kaidő, amelyet a gyermekes anyukák vagy a nyugdíjasok is kihasználhat­nának” -jelentette ki Juraj Valachy, az IFP igazgatója a TASR hírügy­nökségnek. Az elemzésben is ki­emelik, hogy az alacsony foglalkoz­tatottságot a magas ledolgozott óra­számmal próbálják kompenzálni a munkáltatók, emiatt pedig háttérbe szorul a rövidített munkaidő lehető­sége, amelyet éppen az említett cso­portok használhatnának ki. Emellett említést tesznek még a marginalizált roma közösségek munkapiacon való elhelyezkedésének problémájáról is. Gyenge oktatás A gazdasági lemaradást befolyá­soló harmadik legfontosabb ténye­ző az oktatás minősége, amellyel az intézet szerint rendszerszintű prob­lémák vannak. Az inklúzív oktatás hiánya már az óvodáknál kezdődik, az általános iskolákban és a középis­kolákban pedig folytatódik. Az elem­zők szerint ezek az intézmények nem képesek arra, hogy kiegyenlítsék a diákok felkészültségi szintjét, és nem is orientálódnak az élethosszig tar­tó készségek fejlesztésére. A problé­mák a felsőoktatásban is folytatód­nak. „Az egyetemre készülő diákok nagyobb mértékben távoznak kül­földre, mint más országokban. Míg nálunk ez a mutató 20 százalék kö­rül mozog, addig más országokban 5 százalék körül van. A hallgatók azt érzik, hogy az itteni egyetemek nem elég jók, minőségibb oktatást akar­nak, ezért mennek külföldre. Sajnos az eltávozok fele már vissza sem tér az országba. A legműveltebb munka­erő elszivárgásáról beszélünk, ezzel is tennünk kell valamit” - jelentette ki Valachy. Az IFP szerint a gazdasági fejlő­dést befolyásoló tényezők közül nem szabad kifelejteni az emberek életmi­nőségét sem, hiszen a GDP növeke­dése és a lakosság életkörülményei szorosan összefüggenek egymással. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél jobb körülmények között él a lakosság, annál hatékonyabb a ter­melés. Az elemzők azonban hang­súlyozzák, hogy ehhez Szlovákiá­nak javítania kellene a lakhatási és az egészségügyi problémákon is. Lakhatási gondok Ami a lakhatási gondokat illeti, az ország lakosságának egyharma­­da túlzsúfolt körülmények között él, ez pedig jól mutatja a lakások ne­héz elérhetőségét. Ez azonban nem­csak a lakások számában, hanem az anyagi leterheltségben is megmutat­kozik. Ebben a tekintetben a Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) uniós tagországai közül Szlovákia áll a legrosszabbul - ha a havi bérekből leszámoljuk a lak­hatási költségeket, akkor átlagban az itteni lakosságnak marad a legkeve­sebb pénze. Főként ez az oka annak is, hogy a fiatal felnőttek kétharmada képtelen elköltözni otthonról, ez pe­dig további túlzsúfoltsághoz vezet. A nehéz lakhatási helyzet nem meglepő módon a legszegényebb háztartásokat érinti. A marginalizált roma közösségeknél a legrosszabb a helyzet, az IFP számításai szerint a háztartások 29 százalékánál nincs vízöblítéses WC és zuhanyzó. Életmód és egészség Az életminőségre a lakhatás mel­lett nagy befolyással van a szlovák egészségügy helyzete is, ami a leg­fontosabb nemzetközi mutatók alap­ján nincs túl jó állapotban. A szü­letéskor várható élettartam tekinte­tében Szlovákia több, mint 5 évvel elmarad az uniós átlagtól. Nem jobb a helyzet az elkerülhető halálese­tek számában sem: az IFP az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzésre hivat­kozva rámutatott, hogy ha sikerülne elérnünk a fejlett országok szintjét, akkor évente ötezerrel kevesebben hunynának el Szlovákiában. Az átlagéletkor és az elkerülhe­tő halálesetek száma szorosan ösz­­szefügg a lakosság életmódjával. Az OECD EU-s tagországaihoz képest Szlovákiában az alkoholfogyasztás mértéke nem kiemelkedő, viszont a dohányzásé igen. Hatalmas gondot jelent az elhízás is, az IFP szerint majdnem minden második felnőtt túlsúllyal küszködik, ez pedig nagy eséllyel okoz újabb egészségügyi problémákat. További fontos ténye­ző, hogy az ország nagyon rosszul áll a szűrések és a megelőzés terén, éppen ez befolyásolja az elkerülhető halálesetek számát. Hiába csökken a munkanélküliség, az IFP szerint még mindig nem dolgozik elég ember az országban. Ahhoz, hogy elérjük például a német foglalkozta­tottsági szintet, még legalább 500 ezer embert kellene elhelyezni a szlovák munkaerőpiacon. A szakértők szerint ösztönözni lehetne a kisgyermekes anyukákat, valamint a 60 és 69 év közötti korosztályt is, például rövidített és rugalmas munkaidővel. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents