Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-01 / 152. szám
8 I KÜLFÖLD 2022. július 1. lwww.ujszo.com Életfogytiglan a párizsi terrorkommandósnak Salah Abdeslam védői. Próbálták védeni a védhetetlent. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs Tényleges életfogytiglani börtönre ítélték a 2015. november 13-i, 132 áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagját. A tíz hónapig tartott per végén az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség indítványára Salah Abdeslam fővádlottra a francia büntetőjog legsúlyosabb büntetését szabta ki, amelyet 1994- es bevezetése óta eddig csak négy alkalommal alkalmaztak a bíróságok. A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihádista 90 embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A dzsihádisták egy része öngyilkos merénylőként halt meg, többekkel a kommandósok végeztek. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket. A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a vád szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában. A fővádlott a perben azt vallotta, egy kávéház volt a számára kijelölt célpont, ahol humánumból nem indította be a robbanóövét. Ugyanakkor szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a szerkezet nem működött. Ez az esküdtszék szerint „komolyan megkérdőjelezi” azt, amit Salah Abdeslam állított. A 32 éves, francia állampolgárságú vádlott a per kezdetén elsősorban csak azért kért szót, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak. A vádlott verziója azonban nem győzte meg sem az ügyészeket, sem az esküdteket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért. „Nem vagyok gyilkos, senkit nem öltem meg” - mondta még hétfőn, az utolsó szó jogán a fővádlott, és ismételten „őszintén elnézést kért” az áldozatoktól. A francia igazságszolgáltatás leghosszabb, 2021. szeptember 8-án kezdődött perében a 2500 felperes közül több százan megjelentek az ítélethirdetésre az esküdtszéken. A pernek további 19 vádlottja volt, s egy kivételével valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Viharos sebességű a skandináv országok belépése a NATO-ba Finnország ós Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet. Madrid. Finnország és Svédország szerdán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet. A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában. Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent - mondta a NATO-főtitkár a szervezet madridi csúcstalálkozójának munkaülését követően, amelyen Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Uj-Zéland is képviseltette magát. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kiemelte: Kína jelentősen építi és bővíti katonai erőit, beleértve a Tajvant érintő fenyegetéseket. Saját állampolgárait is fejlett technológiával ellenőrzi - tette hozzá. Mint mondta, Kína növekvő fegyverkezése következményekkel jár a NATO-szövetségesek biztonságára nézve, ezért az észak-atlanti szervezet fokozza az együttműködést a csendes-óceáni térség országaival a védelem, a biztonság, az új technológiák és a klímaváltozás területein, keresve a globális megoldásokat. A főtitkár beszámolója szerint a tanácskozáson nemcsak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról döntöttek, hanem abban is megállapodtak, hogy politikailag támogatják azokat az országokat, amelyeket veszélyeztethet az orosz agresszió, mint például Bosznia-Hercegovina, Grúzia vagy Moldávia. Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: a NATO évtizedeken át törekedett a jó kapcsolatra Oroszországgal, amely azonban letért erről az útról és nem hajlandó az együttműködésre. Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése „kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről”, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, reagálva a szerdán ismertetett katonai átcsoportosításra. Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni. Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül huszonkettő, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján. Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia. A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA). A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít. A közel 60 európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása. (MTI, ú) Az orosz erők feladták a kulcsfontosságú Kígyó-szigetet A dél-ukrajnai Mikolajiv lakóházait ért támadásban legalább 5 civil meghalt. Egy férfi a családja fényképeit gyűjti össze a romok között. (TÁSR/AP) Az orosz csapatok visszavonultak a Kígyó-szigetről. 144 ukrán katona tért haza a háború eddigi legnagyobb hadifogolycseréje nyomán. London újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának. Kijev. Az orosz csapatok viszszavonultak a Kígyó-szigetről, de a két fél véleménye megoszlik abban, hogy mi is történt. A stratégiai szempontból fontos fekete-tengeri szigetről az ukránok szerint öt kisebb hajóval távoztak a tűz alá vett oroszok, a hátrahagyott infrastruktúrát pedig felrobbantották. A visszavonulás azt is jelenti, hogy csökkent annak az esélye, hogy az oroszok partra tudnak lépni Odeszszánál. Moszkva viszont azt állítja, hogy az orosz csapatok azért vonultak vissza a Kígyó-szigetről, mert így akarnak segíteni a gabonaszállítások végrehajtásában és így „Kijev majd nem spekulálhat az élelmiszerválságon”. A Kígyó-sziget visszafoglalása az első fontos eredménye annak, hogy Ukrajna hozzájutott nyugati, nagy hatótávolságú rakétákhoz. A stratégiailag is fontos Kígyó-sziget Ukrajna déli partjától 30 kilométerre található a Fekete-tengeren, és többször cserélt gazdát az elmúlt másfél évszázadban. A terület hovatartozásáról korábban éveken át vita volt Ukrajna és Románia között. Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en a mariupoli Azovsztal acélipari üzem védői voltak - jelentette be az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. Az Azovsztal védői közül a Moszkva által „neonácinak” tartott, a nemzeti gárdához tartozó Azov ezred 43 tagja is kiszabadult. Kijev hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig ez volt a legnagyobb szabású fogolycsere, amelyet az orosz féllel végrehajtottak. A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra. Valamennyien orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek, jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság. Újabb egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány - közölte a londoni miniszterelnöki hivatal. A segélycsomag ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz. A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abban az irányban, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasz után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a tegnap bejelentett újabb támogatással 2,3 milliárd fontra emelkedik az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke. London eddig is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket adott Kijevnek. Szíria elismerte - az eddig csak a szövetségese, Oroszország által elismert - luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” függetlenségét és szuverenitását. A szír illetékesek megbeszéléseket fognak folytatni a két „országgal” a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének céljából. Vlagyimir Putyin orosz elnök röviddel a február 24-én megindított ukrajnai hadművelet előtt ismerte el az Ukrajnától elszakadt térségek függetlenségét, nemzetközi tiltakozások közepette. (MTI, Tx, 24.hu)
