Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-22 / 169. szám

www.ujszo.coml 2022. július 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szabadság A részletek figyelmen kívül hagyásával gyakran torzul a lényeg LAMPL ZSUZSANNA Egy hétig szabad­ságoltam. A Balaton cso­dálatos, ezzel persze nem mondok semmi újat. Ültem a tó partján, néztem a színét változtató, hol sárgás, hol zöldes, máskor kék, este pedig rózsaszínre váltó vizet, a hullámokon hintázó kacsákat, a vadászó hattyúfióká­kat, amint tótágast állva, hegyes tollas popsijukat felemelve, fekete hártyás lábukkal manőverezve ke­resik az élelmet, és rámtelepedett az a nyugalom, amit csak a termé­szet közelsége tud nyújtani. A természet egyben az inspiráció bőséges forrása. Teljesen érthető, hogy Jókai Mór, aki Az arany em­bert épp balatonfüredi villájában alkotta meg, miért és hogyan volt képes hosszú oldalakat írni a ter­mészetről. Ez nekünk ma már unal­mas, csak a lényeget akarjuk tudni, pedig a lényeg gyakran épp a rész­letek figyelmen kívül hagyásával sikkad vagy torzul el, de nagy siet­ségünkben ezt észre sem vesszük. A nyaralás végén ajándékot keresve kicsi unokáimnak bementem egy könyvesboltba, s észrevettem A szépség és a szörnyeteg egy újabb változatát. Ez az egyik kedvenc me­sém. Gyerekkoromban még A bí­borszínű virág volt a címe, és hosz­­szú-hosszú mese volt, apukám több estén keresztül olvasta egy vastag meséskönyvből, amelyben min­den meséhez csak egy fekete-fehér rajz volt, de annál inkább felkeltet­te a fantáziámat. Most meg néhány színes oldal, hatalmas rajzok, és tőmondatokban előadott, alapo­san lerövidített, érzelmi szálaitól és fontos részleteitől megfosztott, „lé­­nyegretörő” történet. A főhősnő be­leszeret a főhősbe, aki más. Ez a fő üzenet. Ami igaz, de mégis hamis, mert nem a másságuk miatt szeret­nek egymásba, hanem... No, itt jön­nének a részletek. A nyaralás is véget ér egyszer. Az ember újra bekapcsolja az ösz­­szes kütyüjét, amin keresztül el­árasztja a sok információ és a sok szemét, illetve az információ kön­tösébe bújtatott szemét. Persze a fő történéseket nyaralás közben is követi, mert hát informáltnak lenni egyenlő a szabadsággal, de van­nak részletek, amelyek csak most (kjúsznak be a tudatába. Például Hal’ko püspök és a Pohoda törté­nete. Az újságcímek bombaszti­kusak: „Hal’ko püspök provokált a Pohodán. Az aktivisták „elintézték a leállítását”, „Bizarr dolog a Po­hodán. A sátrak között gyóntató­fülkéje volt Hal’ko püspöknek, aki csaknem elnyerte az Év homofób­­ja díjat, jött is a válasz!”. Utána­néztem a dolognak. Nos, József atya, aki hosszú ideig a pozsonyi magyar katolikusok lelkipászto­ra volt, egy, a közszolgálati tévé­ben vetített sorozattal kapcsolatban azt mondta, hogy nem fogja néz­ni, mert szerinte az azonos nemű emberek csókolódzása nem való a képernyőre. Ez volt az a szörnyű sértő és kirekesztő vélemény, ami­ért József atyát, aki egy őszinte, szeretettel teli és (vitákra is) nyi­tott ember, erre a díjra jelölte két civil szervezet, majd a Pohodán való megjelenése után szabályos hadjáratot folytattak ellene, amint az a sajtóban olvasható, persze a hadjárat szó nem, azzal én illetem ezt a magatartást. S elérték, hogy a fő szervező még bocsánatot is kért a püspök jelenléte miatt, akinek a gyóntatófíilkéjén a keresztet átra­gasztották szivárványos zászlóval, őt pedig inzultálták. Hm. Hogy ennek a magát diszk­rimináltnak tartó csoportnak mi­csoda befolyása van! Eddig azt hit­tem, hogy a fesztivál mindenkié. De most már biztosan tudom, hogy nem, és azt is, hogy kié. A Fradi-Slovan meccs után és előtt SZILVÁSSY JÓZSEF M ásfél hete a Ferencváros labdarúgócsapatának szurkoló ismerőseimet megkérdeztem, örülnének-e, ha kedvence­ik BL-mérkőzésen összekerülnének a pozsonyi Slovan­­nal. Voltak, akik inkább elkerülték volna ezt a párosítást, tartva az újabb botránytól. Többségük viszont úgy vélte, a legfőbb ideje visszavágni - csak a pályán - a szlovák kommandósok harminc évvel ezelőtti brutális fellépéséért. Amikor dühödten, különösebb indok nél­kül a két együttesnek a téglamezei stadionban lezajlott BEK-meccsén a Fradi szurkolóit gumibotokkal ütlegelték, miközben a Slovan-drukkerek egy része kárörvendően üvöltötte a hírhedt sovén rigmust: „Üsd-vágd a magyart!”. Marek Chorvatoviőnak, a Denník N publicistájának a minap megjelent visszaemlékezése szerint ezen az estén a primitív nacionaliz­mus tanúi voltunk. Másnap jómagam mindkét fővárosban szembesültem ezzel a riasztó hangulattal. Reggel az egyik pozsonyi parkolóban két suhanc gépkocsim dunaszerdahelyi rendszámát megpillantva ordította: „Skurvení Mad’a­­ri, zmiznite uz za Dunaj!” Kicsit meghökkentek, amikor azt válaszoltam nekik, hogy nem megyünk sehova, mi is Szlovákia polgárai vagyunk. Aznap délután az MTI budai székházába mentem, s a bejárathoz közel egy kamasz az autómra ragasztott szlovák matricát megpillantva rám mordult: „Ti barom tótok, mit műveltetek tegnap a magyarokkal?” Őt meg azzal hűtöttem le, hogy ne tévesszen össze a bunkókkal, én is ma­gyar vagyok, és minden jóérzésű emberhez hasonlóan, én is elítélem a történteket. Főleg a hazai magyarok nem kis részének aggodalma érthető volt a szerdai találkozó előtt, mert munkahelyeinken és máshol, elfogult szlo­vákok néha minket is azonosítanak az anyaországi balhézókkal. Most nem kell ettől tartanunk, hiszen a tegnapelőtti mérkőzés jórészt sportsze­rű volt. A nézőtéren viszont forrtak az indulatok. A fradisták „Nem fe­lejtünk, 1992” élőképet húztak ki. Mire a vendégek közül valaki petárdát dobott abba a szektorba, ahol gyermekek is ültek. Szerencsére az ijedt­ségen kívül más baj nem történt. Nem sokkal később a Fradi-táborból műanyag poharakat dobáltak a szögletrúgásra készülő pozsonyi játékos­ra. Odakinn a találkozó előtt az alpári és a gyűlölködő szövegektől vissz­hangzott az Üllői út. A hazai kemény mag tagjait a rendőrök gázsprayjel fékezték meg, mert a vendégek szektorába akartak nyomulni, verekedést provokálva. A három évtizeddel ezelőtt történtek és a szerdai valóságos rendőrsé­gi hadművelet kapcsán joggal kérdezik a tárgyilagos focibarátok: vajon hova vezetnek a világszerte elharapózó erőszakos cselekedetek a mérkő­zéseken és a stadionokon kívül, amelyek társadalmi okairól már tudo­mányos elemzések tucatjai jelentek meg? A gondok orvoslása egyelőre eredménytelen. Csupán az angoloknak és a németeknek részben sike­rült kiszűrni a rendbontókat, akiket enyhébb esetekben azzal büntetnek, hogy bizonyos ideig kitiltják őket a hazai és a külföldi lelátókról. Nálunk is akadnak súlyos gondok. Gondoljunk csak a tavaszi Tmava-Slovan bajnokin látott rendbontásra és egyéb hazai botrányokra, vagy a DAC idegenbeli bajnoki mérkőzésein nem ritka nacionalista hőbörgésekre. Mindezek tudatában némi aggodalommal várom a jövő szerdai pozso­nyi visszavágót. Bárcsak teljesülne id. Vladimír Weiss óhaja, aki azt kér­te mindkét szurkolótábortól, hogy a jövő héten sem egymással, hanem a pályán látottakkal foglalkozzanak. Most elsőrban a szlovák rendőrségre vár ugyanaz a feladat, mint tegnapelőtt a budapesti kollégáikra, akik pél­dásan helytálltak. Remélhetően nem lesz úrrá a szlovákiai rendfenntar­tókon az egykori kommandósok gonosz szelleme, amely a tizenkét évvel ezelőtti dunaszerdahelyi, november elsejei, ugyancsak brutális szurko­lóverés során szintén kísértett, amikor a vörösmajori Lengyel Krisztián életfogytig tartó súlyos sérülést szenvedett. Bízzunk abban, hogy a visszavágón is a foci kerül előtérbe, nem pedig a rendőri túlkapások vagy a szurkolók randalírozásai. Varga: Európát saját maga gyengíti Az ukrajnai háború hatása­it, Európa jövőját és a magyar nemzetpolitika eredménye­it elemezték Tusnádfiirdőn a 31. Bálványosi Nyári Sza­badegyetem és Diáktábor (Tusványos) hivatalos meg­nyitójának és több pédiumbe­­szélgetésének előadói. Az Európa jövőjéről rendezett fó­rumon Gulyás Gergely leszögez­te: Magyarország fontosnak tartja az Európai Unió egységének meg­őrzését, de téves döntés, hogy az EU az energiára is kiterjesztette az Oroszországgal szembeni szankci­ókat. A Miniszterelnökséget veze­tő miniszter szerint Európa jól vizs­gázott a koronavírus-járvány alatt, de a háború következményei mi­att elveszítheti versenyképességét. Schiffer András ügyvéd figyelmezte­tett: Európa nem lehet játékszere sem a tengeren túli nagyvállalati érdekek­nek, sem Moszkva birodalomépítő érdekeinek, Közép-Európa országa­inak össze kell fogniuk és óvakod­niuk kell attól, hogy egymás ellen fordítsák őket. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitiká­ért felelős államtitkára leszögezte: a magyarok számára nincs más alter­natíva, mint a béke. Németh Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke, a Tusványos egyik alapítója szerint Közép-Európa országai komoly sza­kítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erő­sek maradni, ha közösen képviselik érdekeiket. Külön pódiumbeszélge­tést szenteltek a lengyel-magyar ba­rátságnak. A résztvevők szerint az ukrajnai háború ugyan próbára tet­te Magyarország és Lengyelország kapcsolatait, de nincsen stratégi­ai ellentét a két ország között. Jer­zy Snopek, Lengyelország korábbi budapesti nagykövete úgy vélte: a lengyel-magyar barátság olyan ré­gi és olyan mély társadalmi beágya­­zottságú, hogy mindenféle politikai konjunktúra fölött áll. Szerinte a két ország stratégiai céljai között sincse­nek különbözőségek. Varga Mihály pénzügyminisz­ter tegnap azt mondta: az Európai Uniót lényegében a saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tud­ja-e élni az Oroszország ellen beve­zetett büntetőintézkedéseket. Sze­rinte Európának egyelőre szüksége van az orosz energiára, az átállás hosszú időbe telik és források kel­lenének hozzá. (MTI) FIGYELŐ ENSZ: mindenhol óriási a visszaesés A koronavírus-járvány, az ég­hajlatváltozás és az orosz-uk­rán háború mindenhol példátlan visszaesést hozott a globális sze­génység és éhezés elleni küzde­lemben, valamint a gyermekek minőségi oktatásában elért több évtizedes haladás szempontjá­ból - nyilatkozta Collen Kelapile, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) elnöke az AP hírügynökségnek. Szerint egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az ENSZ kritikus fej­lesztési céljainak finanszírozá­sa - ideértve az extrém szegény­ség és éhezés 2030-ig történő felszámolását - háttérbe szorul­hat azokban a nyugati donoror­szágokban, amelyek katonai és pénzügyi támogatást nyújta­nak Ukrajnának Oroszországgal szemben. (24.hu) Villamos energiát termelő padlólap A világ 40 országában használ­ják már a padlólapot, ami áramot termel, ha lépkednek rajta. A Pavegen különleges járólapja akár 7 wattnyi villamos energiát is képes megtermelni - árulta el a cég első embere, Laurence Kem­­ball-Cook a The Guardiannak. A padlólap segíthet csökkenteni a kiadásokat, és adatgyűjtésre is al­kalmas: a megfelelő rendszerekkel összehangolva nyomon követhető, hány ember fordul meg egy adott területen, illetve mikor. (hvg)

Next

/
Thumbnails
Contents