Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-22 / 169. szám
8 I KÜLFÖLD 2022. július 22. lwww.ujszo.com r Újabb uniós szankciós csomag Olena Zelenszkát (középen) Joe Biden és felesége is fogadta (TASR/AP) Lemond Draghi olasz kormányfő Róma. Újból benyújtotta lemondását Mario Draghi olasz miniszterelnök, miután kudarcba fulladt a kormánykoalíció újjáélesztésére tett kísérlete. Sergio Mattarella olasz államfő tudomásul vette Draghi lemondását, és arra kérte a távozó miniszterelnököt, hogy a továbbiakban ügyvivő kormányfőként folytassa munkáját. Egyelőre nem tudni, hogy az államfő feloszlatja-e a parlamentet, és előrehozott választást ir-e ki. Amennyiben igen, a voksolásra szeptember 25-én vagy október 2-án kerülhet sor. A kormány mandátuma 2023-ig szól. Draghi szerdán még kísérletet tett arra, hogy a pártok új bizalmi szövetséget kössenek, és kormányprogramot vázolt fel a következő hónapokra. A szenátusban este tartott bizalmi szavazást ugyan megnyerte, de elveszítette a parlamenti többség támogatását, miután a kormánykoalíció három tagja, a Hajrá, Olaszország (FI), a jobboldali Liga, illetve az Öt Csillag Mozgalom (M5S) megtagadta a részvételt a voksoláson. A miniszterelnök a múlt héten mondott le először, azt követően, hogy az M5S kivonult a kormány energiacsomagjáról tartott szenátusi szavazásról. Mattarella akkor elutasította lemondását, és arra kérte, hogy a parlamentben mérje fel az erőviszonyokat a kormányzás folytatásához. Szakértők szerint a 2021 februárjában kormányra került független Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt, megerősítette Olaszország helyzetét a pénzügyi piacokon. A kormányfő korábban közölte, megpróbálja folytatni a nemzeti egységkormányzást, mivel nem hagyhatta figyelmen kívül a különböző szférákból - többek között az üzleti élet vezetőitől, az egyetemi dékánoktól és az önkéntes szövetségektől - érkező, őt maradásra felszólító hangokat. Távozása zavart okozhat az Európai Unió működésében, megbonthatja a Putyin elleni egységes kiállást. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Kljev. Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön elfogadta az Oroszország elleni 7. uniós szankciócsomagot. Washington újabb négy HIMARS rakéta-sorozatvetőt szállít Ukrajnának. Az Oroszország elleni hetedik uniós szankciócsomag importtilalmat vezet be az orosz aranyra, azon belül az ötvöstermékekre, és szigorítja egyes csúcstechnológiai áruk exportellenőrzését. A csomag kiterjeszti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal megerősíti a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést. A tanács szerint az újonnan elfogadott csomag céljai között van, hogy szigorítsák a már hatályos gazdasági szankciókat, illetve hatékonyabbá tegyék azok végrehajtását. A gazdasági szankciók mellett a tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel szankciós listájára. Zelenszka megható beszéde Arra kérte az amerikai törvényhozókat a washingtoni kongresszusban Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége, hogy küldjenek több fegyvert országa megsegítésére az öt hónapja tartó orosz háború elleni harcban, mondván, hogy a fegyverek biztosíthatják „a közös nagy győzelmet”. „Teljesen belerokkanunk, amikor háború pusztítja el a világunkat. Ilyen világok tízezrei pusztulnak el Ükrajnában” - jelentette ki Volodimir Zelenszkij felesége tolmács közvetítésével az amerikai képviselőház és szenátus tagjai előtt mondott, 15 perces, felindult hangvételű beszédében. Zelenszka felvételeket mutatott arról, hogyan sebesülnek meg, illetve halnak meg gyermekek, közöttük volt egy hároméves kisfiú, aki most Németországban tanul meg járni műlábakon, illetve egy négyéves Dawn-szindrómás kislány, aki csütörtökön halt meg orosz légicsapásban. „Fegyvereket, fegyvereket kérek, amelyeket nem valaki más területe ellen vetnének be, hanem a házaink és azon jog védelmére, hogy élve ébredhessünk a házainkban” - mondta Zelenszka. Az Egyesült Államok 8 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta, ebből a múlt hónapban 2,2 milliárdot. Még 4 HIMARS Kijevnek A legújabb katonai segélycsomag részeként az USA négy további, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszert (HIMARS) szállít Ukrajnának -jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Az Ukrajna szövetségeseivel tartott megbeszélésen Austin leszögezte: „Megtaláljuk a módját, hogy minél innovatívabb módon támogassuk az ukrajnai fegyveres erők soraiban küzdő bátor nőket és férfiakat, amivel biztosítani tudjuk, hogy Ukrajna rendelkezik azzal a technológiával, lőszerkészlettel és a puszta tűzerővel ahhoz, hogy megvédje magát az Oroszország indította háború ellen.” Az új csomag többszörös kilövésű rakétarendszereket és az ezekhez szükséges lőszereket is tartalmazza. Ukrán katonai beszámolók szerint az ukrajnai csapatok a nyugati országoktól kapott rakétarendszerek segítségével 30 orosz logisztikai és lőszertároló központra mértek sikeres csapást. Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának - jelentette be a litván védelmi miniszter. „Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” - közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén. A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. Az Egyesült Királyság tüzérségi lövegek és több mint 1600 páncéltörő fegyver Ukrajnába küldéséről határozott a legújabb nyugati fegyvercsomag keretében - közölte csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter. A tárcavézető közlése szerint radarrendszereket, több száz drónt és több mint 50 ezer lőszert is biztosít az ukrán hadseregnek az ország. Érkezik az orosz gáz Megindult a gázszállítás a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezetéken a tíznapos évi rendszeres karbantartási leállás után - jelentette be csütörtökön a gázvezeték üzemeltetője. Az 55 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitású gázvezeték július 11. óta nem üzemelt karbantartás miatt. Az üzemeltető Nord Stream AG tájékoztatása szerint a szállított menynyiség felfuttatása eltart majd egy ideig. A szállítások várhatóan egy darabig jóval a vezeték teljes kapacitása alatt maradnak. Az üzemeltető Nord Stream honlapján található adatok szerint az áramlás nulláról 29,284 GWh/h-ra nőtt közép-európai idő szerint csütörtökön reggel 6 és 7 óra között. Július 10-én, a karbantartási munkálatok megkezdése előtti utolsó üzemnapon az áramlások nagyjából ugyanezen a szinten voltak, éppen a 29 GWh/h felett. A németországi hálózatot szabályozó hatóság vezetője, Klaus Müller azt közölte, az orosz Gazprom tegnap a vezeték kapacitásának csak 30%-ára jelezte a csütörtöki szállításokat. Cl A: Putyin nem beteg Nincs hírszerzési információjuk arról, hogy Vlagyimir Putyin komolyabb betegséggel küzdene, közöl•te az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, William Burns. Burns azután szólalt meg a témában, hogy a közelmúltban több spekuláció is elterjedt a sajtóban és a médiában arról, hogy Putyin súlyos betegséggel, akár rákkal is küzdhet, és ez magyarázhatja irracionálisnak tűnő döntéseit. A CIA vezetője azt közölte, hogy nincs erről információjuk, sőt, tette hozzá viccelődve, Putyin szerinte „túlságosan egészségesnek” tűnik. Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, több mint két évtizede követi az orosz elnök pályáját, és mint fogalmazott, Putyinnak szerinte meggyőződése, hogy Oroszországot neki kell ismét nagyhatalommá tennie, és ehhez arra van szüksége, hogy ismét kiterjessze az orosz befolyást a környező régióban, ezt pedig nem tehetné meg Ukrajna irányítása nélkül. Tegnap újra buszmegállókat lőttek az oroszok, megint meghalt két ember Harkiv polgármestere szerint. Az orosz támadás kifejezetten az utcákat, kereskedelmi egységeket és a lakossági infrastruktúrát érte. A központi vásárcsarnok épületét lőtték a donyecki Bahmutban. (MTI, Tx, 444) NVOSZW^ Melléklet az Új Szóban! ,id"en' ■---A tartalomból: • A tarló is növelheti a talaj humuszháztartását • Szerves trágya, a talaj akkumulátora • A BASF támogatja a startupokat • Az egészséges diótermésért... JÚLIUS 26-ÁN, KEDDEN I Af ryA keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! U J Civileket öltek a törökök Ankara/Bagdad. A török külügyminiszter tegnap tagadta, hogy a török légierő állna az előző napi észak-iraki, 8 civil halottal járó rakétatámadás mögött, amelyért az iraki kormány Ankarát tette felelőssé. Mevlüt Cavusoglu leszögezte: a Dahúk kormányzóságból jelentett rakétázást „terroristák” követték el, és hangsúlyozta: a török fegyveres erők iraki területen végrehajtott műveletei kizárólag a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen irányulnak. Figyelmeztette egyúttal Bagdadot, hogy a valódi elkövetők igyekeznek Ankarára hárítani a felelősséget, s intette az iraki kormányt, „ne essen a terroristák csapdájába”. Szerdán legalább 8 rakéta csapódott be a félautonóm, kurdok lakta Zakho körzetben lévő Barak üdülőövezetben, a támadásnak 23 sebesültje is van. Az akció után az iraki nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülést tartott, és úgy döntött, hogy behívatja Törökország nagykövetét, magyarázatot követelve. Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök a török hadsereget tette felelőssé az akcióért. Az ügyben megszólalt Ned Price amerikai külügyi szóvivő is, aki elfogadhatatlannak nevezte a civilek halálát, és kijelentette, hogy minden államnak kötelessége betartani a nemzetközi jogot, amely a civilek védelmére is felszólít. Törökország rendszeresen hajt végre légicsapásokat Észak-Irakban, és kommandósokat is küldött a törvényen kívüli PKK fegyvereseit célzó támadásainak támogatására. Helyi tisztségviselők szerint viszont a csapásokban most először haltak meg turisták. Ankara áprilisban indította el legújabb műveletét Észak-Irak egyes területein. Az akció része a 2019-ben inditott, határokon átnyúló hadműveletek sorozatának, amelyek célja a törvényen kívüli PKK elleni küzdelem. A PKK 1984 óta folytat fegyveres küzdelmet a törökországi kurd lakosság önrendelkezéséért, a harcokban eddig több tízezer ember halt meg. (MTI)
