Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-20 / 167. szám
8 I RÖVIDEN Albán és macedón uniós tárgyalás Brüsszel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megnyitották az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Eszak-Macedóniával. Az Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök részvételével tartott sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen elmondta: a bizottság azonnal megkezdi a munkát az Albániából és Eszak-Macedóniából delegált tárgyalócsoportokkal. A folyamat első lépéseként megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék az uniós jogokat és kötelezettségeket. Albánia 2014-ben, Eszak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások azonban évekig tarthatnak, és egyes EU-tagállamok blokkolhatják az előrehaladást. (MTI) Putyin ós Erdogan Teheránban Teherán. Szíria, Törökország és az egész térség megszenvedné, ha Ankara újabb katonai offenzívát indítana Eszak-Szíriában - mondta Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető a Teheránban tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török elnöknek. Törökország 3 hadműveletet indított Szíriában 2016 és 2019 között. Ankara korábban jelezte: újabb oífenzívába kezdene, hogy 30 km-re kiterjessze a biztonsági zónát a török határ mentén. Ankara célpontja a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia, amelyet a Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, terrorszervezetnek számító Kurdisztáni Munkáspárt csatlósának tekint. Tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök is Teheránba utazott, ahol tárgyalt a két államfővel. Partnereivel főleg a térséget érintő legfőbb ügyekről tárgyal, például a Szíriái helyzetről és az ukrán gabonaexport újraindítását célzó ENSZ-javaslatról. (MTI, ú) Fehéroroszország gazdasága szenved Minszk. Fehéroroszország bruttó hazai terméke (GDP) 4,2 százalékkal csökkent az idei első hat hónapban a múlt év azonos időszakához mérve - jelentette az ország statisztikai hivatala (Belstat). A féléves adat azt jelzi, hogy tovább mélyül a gazdaság válsága, mivel az első negyedévben 0,4, az első négy hónapban 2,1, január-májusban pedig 3,4%-os volt a GDP éves összevetésü visszaesése. Ugyancsak a Belstat közölte, hogy Fehéroroszországban az ipari termelés is 5,2%-kal csökkent az első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest. Az adatok azt tükrözik, hogy Oroszország csatlósa szintén megsínyli az Ukrajna ellen indított háborút. Az Európai Unió szankciói ugyanis Oroszország mellett Fehéroroszországot is keményen sújtják. (MTI, ú) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 20. | www.ujszo.com Magyarország: jönnek a főispánok és a vármegyék A Fidesz uralta parlament a kormány összes ötletét sietve megszavazta (MTI) A magyar alaptörvény 11. módosítása értelmében jöhetnek a főispánok és a vármegyék. Budapest. Még a Fidesz-szavazók többsége is elutasítja, hogy a megyéket vármegyékké, a kormánymegbízottakat pedig főispánokká nevezzék át, derül ki a Publicus Intézet felméréséből. A kormánypártiak közül közel kétszer annyian nem értenek egyet a javaslattal, mint ahányan egyetértenek azzal (41, illetve 23%). Az ellenzékiek esetében elsöprő az elutasítottság (93%), de a politikai értelemben bizonytalanok körében is bőven meghaladja a kétharmadot (72%). Arra a kérdésre, hogy a kormánymegbízottak átnevezése erősíti-e a nemzettudatot, a megkérdezettek alig 10%-a válaszolt igennel, 80%-uk pedig nemmel. Az ellenzéki szavazók körében a nemek aránya 96%. 135 igen, 54 nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta kedden az Országgyűlés a 2023-as költségvetést. A költségvetés 4,1%os GDP-növekedéssel és 3,5%-os GDP-arányos hiánycéllal kalkulált, 5,2%-os infláció mellett. Az ilyen korai elfogadásnak nincs sok értelme, hiszen a tavalyi büdzsét 4 naponta módosították... Ráadásul komoly uniós forrásokkal számol az Orbán-kormány, márpedig nincs egyezség Budapest és Brüsszel között a pénzek lehívásáról. Novák Katalin államfő Facebook-oldalán azt írta, „alaposan megvizsgálta és megfontolta” az egyszerűsített adózásról (kata) elfogadott törvényt, de olyan okot, amely miatt az alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált. „A törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható” - írta Novák, majd hozzátette: „Érzékelem ugyanakkor a felháborodást. Azt, hogy sokak számára nehézséget jelent az új helyzethez való gyors alkalmazkodás. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a kormány megfelelően segítse az érintetteket.” Novák azt írja, beszélt Orbán Viktorral és a kormány tagjaival, és ígéretet kapott arra, hogy „a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre”. A parlamenti ülésen ellenzéki képviselők próbálták átadni a kata ellen tüntetők petícióját Orbán Viktornak, a kormányfő azonban nem volt hajlandó átvenni a petíciót. (444, hvg, ú) Az unió is feltölti fegyverkészleteit Az USA-ba látogatott Olena Zelenszka, Zelenszkij ukrán elnök felesége. Találkozott a külügyminiszterrel és beszédet mond a kongresszusban. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev Az orosz erők csapást mértek a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Kramatorszk központjára, a támadás következtében legalább egy ember életét vesztette. Incidens történhetett a zaporizzsjai atomerőműben. Fegyverkezik az Európai Unió is. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója hozzáfűzte, az oroszok repülőgépről indított rakétákat lőttek ki a városra. Tűz ütött ki a becsapódások epicentrumában lévő többszintes lakóépületekben. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai oltják a tüzeket és segítséget nyújtanak az embereknek. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy az elmúlt napokban az orosz erők több csapást is mértek Kramatorszk ipari övezetére. Az orosz hadsereg hétfőn 26-szor lőtte Donyeck megyét, 9 településre mértek csapást repülőgépekről, illetve Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkből. Kramatorszkon kívül támadást hajtottak végre Bahmut, Avgyijivka, Kosztyantinyivka és Szoledar települések ellen is. A támadások következtében 22 polgári létesítmény semmisült meg, ezen belül 15 lakóház. Kilenc orosz katona megsérült, közülük több meg is halt a zaporizzsjai atomerőműben történt, közelebbről nem részletezett incidensben - jelentette a közeli Energodar polgármestere. Hogy mi történt az oroszok által megszállt atomerőműben, nem tudni, a reaktorok továbbra is működnek, bár kissé csökkentett teljesítménnyel. Nukleáris szivárgásnak nincs nyoma. A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, a háború első hónapjában foglalták el az oroszok. Azóta is üzemel, bár az orosz hadsereg emellett fegyverraktárnak is használja, illetve innen indítottak tüzérségi csapásokat a közelben fekvő, még ukrán kézen levő városokra - arra építve, hogy az atomerőműre nem mernek visszalőni az ukránok. Az ukrán parlament tegnap megszavazta Ivan Bakanov menesztését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről és Irina Venegyiktova főügyész leváltását. Mindkét tisztségviselő menesztését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte, aki a korábbi híradások szerint elégedetlen volt munkájukkal. Az ukrán alkotmány szerint az államfő joga vezetőt jelölni az SZBU és a főügyészség élére. Az Európai Bizottság 500 millió eurós alap létrehozását javasolta kedden, amelyet a tagországok közös védelmi beszerzéseinek és fegyverkészletük feltöltésének ösztönzésére fordítanának 2022 és 2024 között az uniós költségvetésből. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmonda: a tagállamok az orosz-ukrajnai háború során kimerítették nemzeti fegyverkészleteiket, ami olyan sebezhetőséget teremtett, amelyet sürgősen kezelni kell. (MTI, Tx, Portf.) Még hárman pályáznak eséllyel Johnson posztjára Boris Johnson még mindig oroszlánként harcol a parlamentben (tasr/ap) Tom Tugendhat, a londoni alsóhóz külügyi bizottságának elnöke esett ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyó versengés 3. frakciószavazési fordulójában. A 4. fordulóban Komi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár távozott. London. A Boris Johnson július 7-i bukása után után azonnal megkezdődött tory vezető-választási kampány hétfői szavazási fordulójában még öten vettek részt, de csütörtökre kiderül, kik jutottak be a döntőbe. Közülük választja meg a Konzervatív Párt százezres tagsága levélszavazatok formájában vezetőjét, egyben a szigetország új kormányfőjét. Az eredményhirdetésre szeptember 5-én, az országgyűlés visszatértével kerül sor. Az ügyvezetőként hivatalban maradt Boris Johnson egy nappal később keresi fel II. Erzsébetet és nyújtja be neki hivatalos lemondását. Egyelőre nem ismert, hol kerül sor a végső audienciára, hiszen az uralkodó ebben az időszakban Balmoralban tölti hosszú nyári szabadságát. Az eddigi voksolás során öten estek ki, köztük, kisebb meglepetésre Jeremy Hunt volt egészségügyi, majd külügyminiszter és a nagy becsben tartott legfőbb ügyész, Suella Braverman. Hétfőtől addig szavazgat a frakció jelenlegi 358 tagja, ameddig kettőre nem csökken a cím várományosainak száma. A most kiesett 49 esztendős Tugendhat öt éve tölti be a külügyi bizottság elnöki tisztségét. Édesanyja francia, így Tom Tugendhat brit-francia kettős állampolgár. A politikus a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a bennmaradásra voksolt. Tom Tugendhat tíz évet töltött a brit hadseregben, szolgált az iraki és az afganisztáni háborúkban, és 2013-ban, alezredesi rendfokozatban szerelt le. A legutóbb, tegnap tartott 4. szavazási fordulóban Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, Penny Mordaunt külkereskedelmi államtitkár, volt védelmi miniszter és Liz Truss külügyminiszterjutott be a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyó versengés utolsó frakciószavazási fordulójába. Az eddigi megmérettetések során mindig Sunak kapta a legöbb voksot. Az indiai származású 42 éves politikus a legképzettebb, legfelkészültebb esélyes. (MTI, Npsz)
