Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-20 / 167. szám

www.ujszo.coml 2022. július 20. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 A végén még ráfázhatnak a benzinársapkára ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Hernádi Zsolt, a Mól elnök-vezérigaz­gatója a napokban arról be­szólt, hogy Magyarországon jelenleg relatív üzemanyaghi­ány van. Mivel a magyar olaj­­társaság kezében van a pozso­nyi Slovnaft is, ezárt megvizs­gáltuk, miben különbözik a két ország üzemanyag-ellátása. Déli szomszédunknál tavaly no­vemberben úgymond ársapkát húz­tak a benzinre, ezért a literenkénti benzinár a piaci mozgásoktól füg­getlenül stabilan 480 forint. Nálunk hetente akár többször is változik a világpiaci árakat követő kiskeres­kedelmi ár. Ebből adódóan míg Szlovákiában napjainkban 1,9 eu­ró körüli összeget fizetünk egy liter 95-ös benzinért, addig Magyaror­szágon magyar forgalmi engedél­lyel, magyar rendszámú autóval tan­kolok 1,2 eurónak megfelelőt. Az ársapka látszólag fogyasztóbarát megoldás, másrészt ellehetetleníti a kisebb benzinkutak működését, torzítja a piacot és hosszabb távon ellátási problémákhoz vezet. Emel­lett visszaélésekre ad lehetőséget, máris létezik a magyar rendszámok feketepiaca, továbbá sokan otthon tárolják az olcsóbb benzint, ami módfelett tűzveszélyes. Miután a magyar kormány május végén ki­zárta a külföldi rendszámmal ren­delkezőket a benzinárstopból, az Európai Bizottság felszólította Ma­gyarországot, hogy tartsa magát a szabad mozgásra vonatkozó szabá­lyokhoz és a megkülönböztetésmen­tesség elvéhez. Ezért múlt pénteken kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedé­sek bevezetése miatt. A kormány a határmenti benzinturizmusra ve­zette be, hogy a magyar rendszámú autókat lehet megtankolni a 480-as benzinnel, a külföldiek vagy kül­földi rendszámú autók a drágábbat vásárolhatják. Az ársapka átka A magyar üzemanyagárstop rend­kívüli keresletet eredményezett a benzinkutakon - olyat, amekkorát még a járvány utáni visszapattanás sem hozott. Idén májusban több ben­zin fogyott, mint 2019 augusztusá­ban, amikor a legtöbben tankolnak. A gázolajfogyasztás márciusban át­lépte a 400 millió litert, amelyre ed­dig nem volt példa. Ezért viszony­lagos üzemanyaghiány lépett fel, mivel ilyen nyomott, hatósági áron a külföldi finomítók nem hajlandó­ak Magyarországra üzemanyagot szállítani. A teljes fogyasztást most a Mól elégíti ki, miközben korábban csupán a szükségletek 70 százalékát biztosította. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára sze­rint a megnövekedett forgalom mi­att előfordulhat, hogy csökkentik az 50 literes tankolási korlátozást. Ha marad az ársapka, akkor 20-30 literre is csökkenhet a tankolási li­mit a benzinkutakon. Szlovákiában nincs mennyiségi korlátozás, mivel piaci áron jutunk az üzemanyaghoz. A Mol-vezér az ársapkáról azt mond­ta, hogy az intézkedés súlyos problé­mát vet fel, mert ennek következmé­nye előbb-utóbb a hiány lesz, eset­leg az állami stratégiai tartalékokhoz kell nyúlni. Zavartalan hazai ellátás Hernádi Zsolt szerint pedig most éppen tartalékolni kellene, mert au­gusztusban Százhalombatta finomí­­tási kapacitásának 65 százaléka leáll karbantartás miatt, de a tartalékolás nem megy a megfelelő ütemben, így csak a szükséges mennyiség egyhar­­mada áll rendelkezésre. Mi a helyzet nálunk? „A Slovnaft tervezett leál­lása, karbantartása júliusban zajlik, e héten ér véget. A nagykereskedel­mi ügyfélkör kielégítése, az üzem­anyagtöltő állomások ellátása ez idő alatt zavartalan” - közölte lapunkkal Anton Molnár, a Slovnaft kommuni­kációs igazgatója. Mivel mi piaci árat fizetünk, ezért túlfogyasztás sincs, így a tartalékhoz sem kell nyúlni. A nemzetközi piacokon az utób­bi napokban a nyugat-európai Brent olajféleség hordónkénti (159 liter) ára a korábbi 120 dollárról 100 alá bu­kott, ami jó hír az autósoknak, azzal a megkötéssel, hogy az esés mintegy 2 hét múlva gyűrűzhet be a kiskeres­kedelmi árakba. Rossz hír viszont, hogy az energiahordozó olcsóbbá vá­lása a közelgő recesszió, azaz a glo­bális gazdasági visszaesés előszele lehet. Előrejelzések szerint augusz­tusban tartósan 100 dollár alatt ma­radhat a nyersolaj ára, ebből adódóan az üzemanyag literenkénti végössze­ge, legalábbis átmenetileg 1,90 euró alá bukhat. Gáz van. Van gáz? A benzin mellett vessünk egy pil­lantást a földgázellátás helyzetére is. Shakespeare-t idézi az Economist brit lap, amikor arról ír, hogy rossz­kedvűnk tele közeleg, miután Eu­rópa arra készül, hogy Oroszország a hideg időszakban leállítja a gáz­szállításokat, amiért az unió Ukraj­na mellé állt. Németország, amely az energiahordozó egyharmadát szer­zi be Moszkvától, arra számít, hogy drámaian megnő a számla, ami az­után hatalmas veszteségeket okoz a cégeknek, és ebből még pénzügyi összeomlás lehet. Az Európai Bi­zottság azon van, hogy közös válasz szülessen, ha netán bekövetkezik ez a lidércnyomás, főként, hogy ezúttal — a járvány kezdeti szakaszától elté­rően - ne a „kaparj, kurta” szemlé­let vezesse a tagállamokat. A válasz négy pillérre épül: emelni kell a gáz­tározók szintjét, más forrásokból kell előállítani az energiát, csökkenteni kell a keresletet, és szükség esetén el kell rendelni a szénhidrogén ada­golását. Ebből a legfontosabb, hogy legyen elegendő tartalék. Különösen azok után, hogy Oroszország karban­tartás miatt múlt hétfőn leállította a szállítást az Északi Áramlat-1 gáz­vezetéken, és már előtte is a szoká­sosnál jóval kisebb gázmennyiségek érkeztek Európába. A karbantartás elvileg minden nyáron 10 napot vesz igénybe, csak most sokan attól tarta­nak, hogy „valahogy” esetleg elhúzó­dik. Erre a lehetőségre egyébként az orosz Gazprom gázipari óriás figyel­meztetett is... (shz, atv, hvg, 444) Mi piaci áron tankolunk, cserébe viszont zavartalan az ellátás (TASR-felvétel) Az uniónak is fáj a háború, de Moszkvának még jobban A koronavírus-járvány, illet­ve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdasá­gára, amely a tavaszi előre­jelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog. Brüsszel. Az Európai Bizott­ság legfrissebb nyári gazdasági előrejelzése szerint az EU gazda­sága 2022-ben várhatóan 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni. Az euróövezet gazdasági bő­vülése 2022-ben 2,6 százalékos le­het, 2023-ban viszont 1,4%-ra mér­séklődik. Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6%-on az euróövezetben és 8,3%­­on az EU egészében, majd 2023-ban 4%-ra, illetve 4,6%-ra mérséklő­dik. Paolo Gentiloni gazdaságpo­litikai biztos közölte, az orosz in­vázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az infláci­ós nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét. Az előrejelzés szerint az EU gazdasága továbbra is érzé­keny marad az energiapiacok alaku­lására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális gazdasági növekedés lassulása miatt gyengül a külső ke­reslet. A várakozások szerint a mun­kaerőpiacnak, az infláció mérsék­lődésének, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak és a nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhe­tően 2023-ban a negyedéves gaz­dasági növekedés új lendületet vesz. A gazdasági és az inflációs kocká­zatok nagymértékben függnek a há­ború alakulásától, a gázárak további emelkedése még nagyobb mérték­ben növelheti az inflációt és vissza­foghatja a növekedést. Az előrejelzés Magyarországról azt írta, gazdasága gyorsan nőtt 2022 első negyedévében, a bővü­lés azonban jelentősen lassulni fog a következő negyedévekben, főként az ukrajnai háború okozta bizonyta­lanság miatt. „Ezt már jelzi az ala­csonyabb befektetői és fogyasztói bizalom, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áp­rilisi és májusi csökkenése” - írták. Magyarországon a GDP növekedése a 2021-es 7,1 százalékról 2022-ben 5,2%-ra, 2023-ban pedig 2,1%-ra csökken - tették hozzá. A megálla­pítások szerint az elmúlt hónapok­ban az inflációt az erős belföldi ke­reslet, a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a valuta leérté­kelődése okozta. Az éves átlagos infláció a 2021-es 5,2%-ról 2022- ben 11,8 százalékra emelkedik, és 2023-ban is magas, 7,6%-os marad. Szlovákia esetében a gazdasági lefékeződés erőteljesebb lehet. Az Európai Bizottság úgy véli, idén az ország gazdasága csupán 1,9%-os lesz, jövőre pedig mérsékelten fel­gyorsul 2,7%-ra. Ami az éves inflá­ciót illeti, idén 10,5%-kal, 2023- ban pedig 8,2%-kal számolhatunk. A képhez hozzátartozik, hogy az Oroszország elleni szankciók kez­dik megmutatni a hatásukat, és idén akár 10,4%-os gazdasági visszaesés is előfordulhat a háborút kirobbantó országban. Az EU-ba irányuló orosz export több mint 73 milliárd euróval esett vissza. Az elmúlt 4 hónapban 13,8 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be. (MTI, tasr, ú) 2023.JÚllUS K). Törőcsik András halálára Vásárnál) „EGY CSILLAG RAGYOG...” TÖRŐCSIK ANDRÁS (1955-2022) Törőcsik meghalt, s egy kicsit vele haltunk mi is. Csillag volt, nekünk ragyogott. Az utolsó magyar futballzseni. Ha hozzá került a labda, felmorajlott a tribün. Lehetett tudni, hogy kitalál valamit. Színezni fogja. Bedob egy cselt. Kettőt. Hármat. A közönség tombolt ilyenkor. Táncolj, Törő! És Törő táncolt. Könnyedén, laza eleganciával. Előre, hátra, védőről védőre. Játszotta a futballt. Egressy Zoltán könyve ezek­kel a szavakkal végződik: ....kilencesben Törőcsik András, a világ legjobb játékosa". Az volt. Pontosabban: lehetett volna. Mert valahol - félúton a világhírnév felé - kisiklott. Soha nem tudjuk meg, hová juthatott volna el. így is szimbólum marad. Nem sírunk, de majdnem. Mit tehetünk a rossz hírek ellen? Hogyan őrizzük meg a jókedvünket? Már kapható a Vasárnap legújabb száma

Next

/
Thumbnails
Contents