Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-18 / 165. szám
2 KÖZÉLET 2022. július 18. | www.ujszo.com Heger még nem hallott a Benes-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzásokról Eduard Heger miniszterelnök a Gombaszögi Nyári Táborban (Fotó: Somogyi Tibor) CZÍMER GÁBOR Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök elismerte, a Sajó folyót ért környezeti katasztrófa kapcsán a kormányukból még senki nem vállalta a politikai felelősséget. A BeneS-dekrétumok alapján napjainkban bevégzett földelkobzásokról szólva pedig arról beszólt, nem tud róla, hogy ilyesmi történne. A kormányfő a Gombaszögi Nyári Táborban a Sajót ért bányavízszenynyezésről elmondta, ugyan még nem ment le a folyóhoz megnézni, miként színeződött el a víz, ugyanakkor bízik benne, hogy a probléma hamarosan megoldódik - jelentette ki a beszélgetés során, amelyre a Napunk hívta meg a táborba. Arra a kérdésre, a kormány négy hónapig miért nem tett a környezeti katasztrófa elhárítására semmit, a miniszterelnök azzal válaszolt, a háttérben történtek lépések, illetve az ügyben illetékes gazdasági miniszter Richard Sulik (SaS), valamint a környezetvédelmi tárcavezető, Ján Budaj (OEaNO) folyamatosan egyeztetett erről. Ahogy arról beszámoltunk, a két minisztérium egy ideig valójában egymásra mutogatott, melyikük illetékes az ügyben, végül a gazdasági tárca intézkedett. Heger szerint először el kell hárítani a katasztrófát, aztán lehet keresni, hogy ki viseli az ügyben a felelősséget. „Gondolom, senki nem kételkedik abban, hogy a kormányunk alatt nem lehetne érvényesíteni valakinek a büntetőjogi felelősségét” - tette hozzá arra vonatkozóan, hogy az ügyben több feljelentés is történt. „A politikai felelősséget azonban valóban nem vonták le” - állapította meg, kiegészítve, hogy ez más hasonló esetekben a kormányukban már megtörtént. A déli országrész fejlesztéséről a miniszterelnök elmondta, a Volvo üzemének a régióba, a Valaliky ipari parkba érkezése után hamarosan egy újabb nagyberuházás érkezik a térségbe. Erről az év vége felé várható bejelentés. Az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatban pedig arról beszélt, elsősorban a déli városok elkerülök kell kiépíteni, hiszen már az is gyorsítja a forgalmat. A kormány korábbi döntése értelmében például Léva elkerülője magas, az olyan nagyberuházások, mint a Rozsnyói járásba tervezett szoroskői alagút, viszont nagyon alacsony prioritást kapott, ahogy a déli autópályaépítés nagy része is a lista végére került. Heger arról beszélt, a Volvónak a térségbe érkezésével átalakítják ezeket a terveket, de konkrétumokat még nem tudott mondani. A szlovákiai magyarok helyzetéről Heger kijelentette, fontos számára, hogy ez a közösség is otthon érezze magát Szlovákiában. Ezzel kapcsolatban a déli régió gazdasági felzárkóztatásának fontosságát hangsúlyozta. Heger ezen túl a kormány által a nemzetiségeknek nyújtott kedvező lépéseket is felsorolta, így például a Kisebbségi Kulturális Alap keretének 8-ról 8,3 millió euróra való növelését, a magyar iskolákban a szlovák idegen nyelvként való oktatásására tett első lépést és a Csemadoknak juttatott évi 300 ezer eurós normatív támogatást. A szlovákiai nemzetiségek számára rendkívül fontos kisebbségi törvény tervezetéről a miniszterelnök elmondta, ezzel kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések. „Még elég időnk van arra, hogy a törvény végső formájáról megállapodjunk.” A kérdéses jogszabály elfogadásával nemcsak az Alkotmány számol, de a kormányprogramba is bekerült. A Benes-dekrétumok alapján napjainkban bevégzett földelkobzásokról Heger arról beszélt, nem tud róla, hogy ilyesmi történne. „Megkérdezem erről Ján Maroszt, a Földalap igazgatóját” - tette hozzá. A kollektív bűnösség elvére épülő konfiskációk bevégzésének ügyeit lapunk tárta fel. A háborúról testközelből: Ukrajna és Oroszország is kezd kifulladni A HVG munkatársa, Németh András az Új Szó pódiumbeszélgetésén (Fotó: Somogyi Tibor) Miniszterek Gombaszögön Gombaszög. A Gombaszögi Nyári Táborba látogatott szombaton Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter, aki a szlovákiai családok általa elképzelt jövőjéről beszélt. Krajniak egyik legnagyobb sikernek a koronavírus-járvány idejében hozott intézkedéseket tartja, büszkeséggel tölti el, hogy Szlovákiában volt az egyik legalacsonyabb a halálozási arány. A Volvo autógyárnak a Kelet-Szlovákiába települését is üdvözölte, míg az ország egészében a családoknak szerinte a gyermekek után járó juttatásokkal lehet segíteni. Krajniak szerint a kormányválság kizárólag Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter és Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter konfliktusa miatt alakult ki. De úgy gondolja, nem a Sme rodina feladata kibékíteni a két tárcavezetőt. Krajniak a Körkép meghívására érkezett a rendezvényre. Ugyancsak Gombaszögön járt még pénteken délután Varga Judit (Fidesz) Magyarország igazságügyi minisztere, aki azonban nem a saját portfoliójáról, hanem a Miskolc-Kassa tengely fejlesztésében rejlő kiaknázatlan lehetőségekről adott elő. Varga úgy érzi, tud segíteni a régión, hiszen a magyarországi felsőoktatási intézmények kormányzati irányítás alá vonásakor ő bekerült a Miskolci Egyetem kuratóriumába. Ezek a testületek döntenek az említett intézmények legfontosabb ügyeiben. (mm, czg) CZlMER GÁBOR Németh Andrást, a HVG munkatársát február 24-én hajnalban Kijevben érte az orosz hadsereg ukrajnai inváziója. Kollégájával éppen a vasútállomás mellett voltak, amikor becsapódtak az első rakéták. Gombaszög. Németh az Új Szó által a Gombaszögi Nyári Táborban szervezett beszélgetésen elmondta, a háború kitörésének napján korán reggel éppen a kelet-ukrajnai froiitra készültek tudósítani, de Kijevben rekedtek. Az újságíró szerint a háború előtt nagyon kevesen gondolták azt, hogy Oroszország ilyen léptékben rohanja le az országot, és már az első nap a fővárost is megtámadják. „Első nap még nem volt pánik, viszont estére bezártak a boltok. Másnap pedig elkezdődött a menekülés” - idézte fel a háború kitörése utáni napokat. Ekkor az orosz erők folyamatosan, ám sikertelenül próbáltak meg elfoglalni Kijevet. „Szerintem ezek gyakorlatilag öngyilkos missziók voltak” - véli Németh, hiszen a legtöbb ilyen támadást az ukránok megsemmisítették. „Ott lógott mellettünk a bokron egy orosz katona tüdeje”- írta le az egyik ilyen megállított orosz támadás helyszínét. Az újságíró arról is beszélt, hogy a kijevi szállásuk közvetlen közelében is harci cselekmények zajlottak. „Számomra azonban az volt a legnyomasztóbb élmény, amikor megpróbáltuk elhagyni Kijevet” - mesélte. Németh a fotós kollégájával együtt vonattal próbálta meg elhagyni az ukrán fővárost. Az emberekkel telezsúfolt pályaudvaron próbáltak meg felszállni egy szerelvényre, de a rendőrök az ukrajnai polgárokat engedték előre, csak ezt követően került sor a külföldiekre. Bár igyekeztek a nőket és a gyerekeket előreengedni, mégis tülekedés alakult ki. „Ekkor a fotós kollégámat úgy próbálták megállítani, hogy a szájába nyomtak egy géppisztolyt” - emlékezett vissza a kijevi evakuáció pillanataira. A beszélgetés során Németh a háború kapcsán zajló információs hadviselésről is beszélt. Az orosz propaganda igyekszik fasisztáknak beállítani az ukránokat. „Ugyan Ukrajna nagyon sok hibát elkövetett, az országban jelentős korrupció van, és említhetnénk a kisebbségeket korlátozó oktatási törvényt, ugyanakkor azt állítani az országról, hogy fasiszta vezetése lenne, egyszerűen nem igaz” - mondta. Volodimir Zelenszkij, aki büszkén vállalja zsidóságát, még a megválasztása előtt tiltakozott az ukrán oktatási törvény ellen. A Kijev környékén elkövetett tömeggyilkosságok, így például a bucsai mészárlás Németh szerint az orosz hadsereg működésének jellege miatt történhetett meg. „Csecsenföldön, Grúziában és most Ukrajnában az orosz taktikának a része a civil lakosság megfélemlítése” - magyarázta. A vérengzések másik oka pedig a katonák fegyelmezetlensége lehet. „Fegyelmezett hadsereg ilyet nem csinál, csak akkor, ha parancsba kapja” - tette hozzá. Az Ukrajnában harcoló orosz katonák viselkedéséből azonban arra lehet következtetni, hogy nagyon fegyelmezetlenek, hiszen nagyon gyakoriak a fosztogatások. Németh arról is beszélt, meglepte őt, hogy Ukrajna nem omlik össze és helyt tud állni, hiszen valószínűsíthető, hogy az oroszok legalább az ország felét meg akarták szállni. Már a kezdeti sikerekben is fontos szerepet játszott a nyugat különféle, így például információs támogatása, de a valódi fegyverszállítmányok megindulása egyfajta fáziskésésben volt. A háború kitörése óta azonban Oroszország valóban komoly veszteségeket szenvedett el technikában és katonáit tekintve is. „Nem véletlen, hogy már nem elsőosztályú fegyvereket szállítanak az orosz katonáknak - Oroszország is kezd kifulladni, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajna is - tehát pillanatnyilag egy patthelyzetben vagyunk“ - tette hozzá az újságíró.
