Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-03 / 128. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I 2022. június 3. | www.ujszo.com 100. napja tart az orosz agresszió A donyeci orosz nyomulás a pravoszláv templomokat sem kíméli (TASR/AP) Kirill pátriárkát védi Orbán Brüsszel/Budapest. Úgy tűnt, minden adott a 6. szankciós csomag elfogadásához az Európai Unióban, miután Orbán Viktor belement a 3 hete már felajánlott olajalkuba. Ehhez képest szerda este Magyarország mégis vétózott, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát. Számos uniós diplomatát felháborított, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban dobta be ezt az érvet, ami nem merült fel az Európai Tanács hétfői és keddi ülésein. Orbán Viktor csak a Kossuth rádióban beszélt erről, május elején: „Nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek föl szankciós listára, ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, és ez szent és sérthetetlen.” Az Európai Néppárt külügyi szóvivője a vétó után azt üzente Orbánnak, szégyellje magát, és egy nap kiderül, hogy mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt. Állítólag Budapest tiltakozása miatt lekerült az orosz ortodox egyház vezetője az unió szankciós listájáról. Kirill pátriárka Putyin feltétlen támogatója és tanácsadója, a háborúról pedig olyanokat mondott szentbeszédeiben, hogy az orosz invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult, és hogy ennek a konfliktusnak metafizikai jelentősége van. Kirill pátriárka egyébként egy egész egyház eltartására elég vagyont gyűjtött össze, pályafutását valószínűleg még a szovjet titkosszolgálatnál, a KGB-nél kezdte. A 75 éves egyházfő sosem fukarkodott a Putyint dicsérő szavaktól, a Kreml urának országlását „isteni csodának” nevezte, most szinte naponta szállítja az újabb érveket az ukrajnai háború igazságosságának az alátámasztására. (444, hvg) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Oroszország Ukrajna teriiletének most mintegy 20 százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Rakétákkal felszerelhető harci drónokat készül eladni Ukrajnának az Egyesült Államok. Végre Angela Merkel is megszólalt. Az ukrán államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést. „A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy 20%-a, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez jóval nagyobb, mint a Benelux államok területe együttvéve”- mutatott rá Zelenszkij. Kiemelte, mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. „Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több mint 5 millióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak”- mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak. Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több mint 30 ezer katonát veszített. „Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” -jegyezte meg. Menekülni sem lehet A háború egyik legforróbb pontja most Szeverodonyeck, ahonnan ellentmondásos hírek érkeznek. A Luhanszk régió ukrán katonai vezetője, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok elfoglalták a várost. Hajdaj ugyanakkor azt is közölte, ellentámadásba lendülő ukrán csapatok néhány utcából kiszorították az oroszokat, és néhány hadifoglyot is ejtettek. A város még ukrán kézen lévő része a szeverodonyecki ipari terület, ahol még sok civil is próbálja átvészelni a támadásokat. Hajdaj azt mondta, a gyár alatti, szovjet időkben létesített bunkerekben nagyjából 800-an vannak, köztük gyerekek is. A heves harcok és a folyamatos ágyúzás miatt most lehetetlen az evakuálásuk, de többen eleve visszautasították a lehetőségét, hogy elhagyják a gyárat. Hajdaj mindenesetre felszólította a civileket, hogy maradjanak az óvóhelyeken. A háború előtt 120 ezres városban még kb. 15 ezer ember tartózkodik. Az Azot vegyipari gyárat már több találat is érte, kedden egy salétromsavas tartályt is kilőttek az oroszok, de Hajdaj szerint nem fenyegeti a vegyi anyag az emberek életét. Rettegett drónok ígérete Rakétákkal felszerelhető harci drónokat készül eladni Ukrajnának az Egyesült Államok. A Pentagon hetek óta vizsgálja a lehetőséget, de a napokban megszülethet a végső döntés, amiről Joe Biden elnök előbb a Kongresszust fogja tájékoztatni. Előfordulhat persze, hogy az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat. Az ukrán hadsereg eddig is használt harci drónokat az Oroszország elleni háborúban, például a híres török Bayraktart, de az MQ-1C Gray Eagle nevű drón jóval fejlettebb ezeknél. Legalább 30 órát tud a levegőben tölteni, hatékonyan használható hírszerzési-megfigyelési célokra, és 8 Hellfire rakéta kilövésére is képes, tehát a harctéren is bevethető. E rakéták kétszer anynyit nyomnak, mint amilyeneket a Bayraktarral lehet kilőni. Az USA 4 ilyen drónt adna el Ukrajnának. Az viszont már biztos, Washington újabb fegyvereket küld Ukrajnának, köztük a HIMARS nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszereket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre azt mondta, a fegyverszállítás növeli a kockázatát annak, hogy „egy harmadik ország” is belesodródik a háborúba. „Litvánia lakossága becsülettel gyűjtött pénzt egy Bayraktar TB2 vásárlására Ukrajnának. Ezt megtudva, a Baykar ingyenesen ajándékoz egy Bayraktar TB2-t Litvániának, és azt kéri, a pénzeszközöket Ukrajnába utalják humanitárius segítségnyújtásra” - közölte a török gyártó, a Baykar. Németország volt kancellárja, Angela Merkel idén először szólalt fel nyilvánosan, megtörve ezzel hallgatását Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Merkel azt mondta, támogatja a német kormány, az Európai Unió, az Egyesült Államok, a NATO és mások munkáját, amelynek célja, hogy „véget vessenek ennek a barbár háborúnak”. Merkelt többször bírálták azért, mert kancellársága alatt megpróbált együttműködni Vlagyimir Putyin elnökkel. (MTI, Tx, 444) ^tiümieMYSLovKZ STREDNA PRIEMYSELNA SKOLA STROJNICKA A ELEKTROTECHNICKA GÉPIPARI ÉS ELEKTROTECHNIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA Petofiho 2, Komárno Mnoho zaujímavostí na jednom mieste... Ocakávame Vés, príd' aj Ty! Múzeum iofortvuntiky Ctretnutíe zjotyck a diotvuo^tovycb * MtAÍttf-AMÍOV Welcome o* ßoord Toupet- TV - maca televízió. ARDUlMOoPCCteaUiU• apple a RA&eempocíuce lD projektovooíe a í/ac * CNC ebróbooie * Horvátország már jövőre bevezetheti az eurót MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság bejelentése szerint Horvátország teljesítette az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges összes feltételt, így készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót. Brüsszel. Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, értékelése alapján, illetve a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezőket, köztük a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és a pénzpiacok integrációját is figyelembe véve Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Horvátország megfelel a négy nominális konvergenciakritériumnak, és jogszabályai teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió szerződésének követelményeivel, valamint az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával. A testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét idézte, aki kijelentette: a 2013-as uniós csatlakozást követően alig egy évtizeddel Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. Az euró bevezetése megszilárdítja majd Horvátország gazdaságát, és előnyökkel jár állampolgárai és a vállalkozások számára is - fogalmazott az EB elnöke. Horvátország euróövezeti csatlakozásához az EU-tagországok pénzügyminisztereinek jóváhagyására is szükség van, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács várhatóan júliusban hoz döntést az ügyben, valamint megállapítják azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik. Horvátországban az árakat szeptember 5-től kunában és euróbán is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. Horvátországgal az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik. A horvát csatlakozás az első 2015 óta, amikor Litvániát fogadták be a tagok közé. Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít - derül ki az Európai Központi Bank friss jelentéséből. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. DP220345
