Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-29 / 150. szám

8 KÜLFÖLD 2022. június 29. jwww.ujszo.com Létfontosságú NATO-ülés Terrortámadás az orosz rakétázás Egyre nő a kremencsuki bevásárlóközpontra mért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma (TASR/AP) Madrid. A NATO kezdődő madridi csúcstalálkozója fordu­lópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégi­ai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatat­lanabb világban fog alkalmazni a szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Mad­ridban. Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfo­gadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védel­mi képességében, ráadásul eze­ket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készült­ségi szintű katonai erő támogat­ja. A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok a 3 napos találkozón elfogadnak egy Uk­rajnát támogató átfogó csomagot is. „Rendkívül fontos, hogy ké­szek legyünk tovább támogat­ni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe” - hangsúlyozta. A másik kiemelkedően érde­kes napirendi pont, hogy gyor­sított menetben tárgyalják két új ország felvételét. Ilyen még so­ha nem volt a NATO történeté­ben. A felvételt mindig hosszas felkészülés előzte meg. Finn­ország és Svédország felvételét azonban néhány hét alatt elha­tározták, és le is akarják zavar­ni. Az eseményt színesíti, hogy - ugyancsak első ízben a NATO történetében - egy tagország, Törökország, vétóval fenyeget. A megoldás érdekében Joe Bi­­den amerikai elnök beszélt Er­­dogan török államfővel, emellett a csúcstalálkozón személyesen is tárgyalni fognak a skandináv országok felvételéről. Ann Lin­de svéd külügyminiszter teg­nap azt jelezte, hogy a törökök­kel folytatott tárgyalások terén történt előrelépés és a mostani csúcson akár az áttörés is bekö­vetkezhet. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács he­lyettes titkára szerint Stockholm és Helsinki NATO-csatlakozása nem jelent új fenyegetést, de szá­molniuk kell a tagság következ­ményeivel. (MTI, Portf., Vg) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. 20-ra nőtt a kremencsu­ki bevásárlóközpontra mért orosz rakótacsapás halálos áldozatainak száma, mintegy 40 embert még keresnek. Az . orosz fél szerint a 200 ezres városban nyugati fegyverrak­tárokat lőttek szét. Az ukrán erők kitartanak Liszicsanszk­­nál, közölte a luhanszki terü­let vezetője. Már 20-ra nőtt a kremencsuki be­vásárlóközpontra mért orosz rakéta­csapás halálos áldozatainak száma - írta a kelet-ukrajnai Poltava megye vezetője, Dmitro Lunyin. Éjszaka folytatódott a mentés és a romok el­takarítása. A csapás miatt keletkezett tüzet még hétfő este eloltották. A tá­madásban mintegy hatvanan megse­besültek. Az ukrán főügyészség kö­zölte, hogy körülbelül 40 embert el­tűntként tartanak számon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon azt írta, hogy a bevásárlóközpontban több mint ezren tartózkodtak a táma­dás idején. Az Amsztor nevű plázát hétfő délután érte támadás egy Tu- 22M3 nagy hatótávolságú bombázó­ból kilőtt Kh-22-es típusú rakétával. A világ iparilag legfejlettebb hét ál­lamát tömörítő csoport (G7) tagjai németországi csúcstalálkozójukon elítélték a támadást, és háborús bűn­cselekménynek nevezték. Egy videót osztott meg a Twitter-oldalán Em­manuel Macron. A francia köztár­sasági elnök a kremencsuki rakéta­­támadásról készült sokkoló felvételt az orosz embereknek ajánlotta: „Az, hogy Oroszország felrobbant egy Kremencsukban található bevásár­lóközpontot, förtelem. Osztozunk az áldozatok családjainak fájdalmában és a haragban, amely feltámad egy ilyen szörnyűséggel szemben. Az orosz népnek látnia kell az igazsá­got” - írta az államfő. Az orosz légierő az Egyesült Álla­mokból és az Európai Unióból szál­lított fegyvereket tároló hangárokra mért csapást precíziós rakétákkal a Poltava megyei Kremencsuk ukrán városban, a közúti helyi gépgyár kö­zelében - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi mi­nisztérium szóvivője. „A nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyár­épület mellett található, nem műkö­dő bevásárlóközpontban” - tette hoz­zá. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese azt mondta, a bevásárlóközpont körüli helyzetben sok a kirívó ellentmon­dás, ami szerinte hasonlít a bucsai „provokáció” esetére. Terrorszervezet az orosz fél Videót tett fel kedd éjszaka a vi­lághálóra Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a bejelentkezésében a kremencsuki bevásárlóközpont elleni támadásról beszélt. Európa történe­tének egyik legsúlyosabb terrorcse­lekménye a kremencsuki bevásárló­­központ elleni orosz támadás. Egy békés város, egy hétköznapi bevásár­lóközpont, amelyben nők, gyerekek és hétköznapi civilek tartózkodtak. Körülbelül ezer ember volt ott a lé­giriadó bejelentése előtt. Szerencsére addigra már sokaknak sikerült kijut­niuk, de a munkások és néhány láto­gató még bent maradt. Csak ezek a teljesen agyhalott orosz terroristák - akiknek nem lenne helyük a Föl­dön - lennének képesek egy ilyen létesítményt rakétával eltalálni - ma­gyarázta. Szerinte az orosz állam a világ legnagyobb terrorszervezetévé vált. „Ez tény. És ennek jogi ténynek kell lennie. És a világon mindenki­nek tudnia kell, hogy az orosz olaj vásárlása vagy szállítása, az orosz bankokkal való kapcsolatok fenntar­tása, az orosz államnak való adók és vámok fizetése pénzt ad a terro­ristáknak” - fogalmazott az ukrán elnök. Liszicsanszk ellenáll Ukrajna még ma véget vethet min­dennek, ha leteszi a fegyvert, idé­zi Dmitrij Peszkovot a BBC. Egy újságírókkal folytatott konferenci­abeszélgetésen a Kreml-szóvivő azt mondta, Oroszország ukrajnai invá­ziója - amelyet különleges katonai műveletnek nevez - a tervek szerint halad, és el fogja érni céljait. Kijev szerint viszont jelentősen lelassult az orosz keleti offenzíva azóta, hogy az ukrán erők feladták Szeverodonyec­­ket. Az oroszok most Liszicsansz­­kot támadják, de Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye ukrán közigazga­tásának vezetője szerint „semmit se fognak elérni jó néhány napig, hiába állítanak mást”. Hajdaj szerint Liszi­csanszk földrajzi adottságai - a tele­pülés dombokra épült - nem köny­­nyítik meg az oroszok dolgát. „A mi dolgunk, hogy a lehető leghosszabb ideig feltartóztassuk az ellenséget, és a lehető legnagyobb károkat okozzuk nekik. Amíg az orosz hadsereg egy helyben marad, addig az idő nekünk dolgozik” - mondta. Ez bizony tényleg csőd A Moody's hitelminősítő szerint Oroszország a pénzügyi tanköny­vekben szereplő módon fizetéskép­telenné vált, miután nem törlesztette lejárt adóssága egy részét. Ez nem tesz jót a moszkvai kormány imá­­zsának. Az elmulasztott 100 millió dolláros törlesztés egyet jelent a fi­zetésképtelenséggel. A Bloomberg korábban jelezte, hogy a napokban lejár a 100 milliós adósság kifizeté­sére rendelkezésre álló türelmi idő. Ez az első alkalom a bolsevik hata­lomátvétel, 1917 óta, hogy az orosz állam nem törleszt nyugati hitelező­ivel szemben. A Moody’s elemzői azonban azt jelzik, hogy az orosz állam további külföldi adósságtörlesztéseivel ma­rad majd adós. Elemzők szerint nem lesz tartós hatása az orosz gazda­ságra a fizetésképtelenségnek: mi­után az államot az energiahordozók exportjából származó adóbevételek­ből finanszírozzák, nincs szüksége újabb hitelekre. Viszont hosszabb tá­von Oroszország tartósan kiszorul­hat a világ pénzügyi piacairól. (MTI.Tx, NapiG, 24.hu) UTAZÁS EXTRA melléklet az Új Szóban! Ä tartalomból: Drága az idei nyaralás Káosz, járattörlések a főszezonban - milyen jogaik vannak az utasoknak, mikor jár kártérítés? Kirándulási tippek nyárra, őszre JÚNIUS 30-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ttt keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! VJ f G7: harc az éhezés ellen Garmisch-Partenkirchen. A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) felszólította a jelentős élelmi­szerkészletekkel rendelkező or­szágokat és vállalatokat, hogy korlátozások és piaci torzítások nélkül segítsenek enyhíteni az élelmiszerhiányt - derült ki a G7 németországi csúcstalálkozójá­nak keddi zárónyilatkozatából. A csoportot alkotó országok és az európai uniós központi intézmé­nyek vezetői emellett megegyez­tek arról, hogy Olaf Scholz német kancellár javaslatára még az idén létrehoznak egy ún. klímaklubot. Ennek célja, hogy lehetővé tegye a klímaváltozás ellen elkötelezetten tenni akaró országok együttműkö­dését. A klub nyitva áll bármely ország előtt, amely kész átültet­ni a gyakorlatba a 2015-ös párizsi klimaegyezményt. A hét ország - Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada és az Egyesült Államok - egyúttal további 4,5 milliárd dol­lárt ígért az éhínség elleni globális küzdelemre. Arról is megállapod­tak, igyekeznek még jobban segí­teni az ukrajnai gazdák munkáját, valamint megoldást találni a mű­trágyahiányra. A csoport ismé­telten felszólította Oroszországot, hogy feltételek nélkül hagyjon fel a Fekete-tenger partján található ukrajnai kikötők blokádjával, a kikötői és az élelmiszeripari inf­rastruktúra rongálásával, a mező­­gazdasági eszközök és a termény kisajátításával. „Ezek a tevékeny­ségek a globális élelmezésbizton­ság elleni, geopolitikai indíttatá­sú támadásnak tekinthetők” - szö­gezte le a G7. Oroszország tagadja a nyugati vádakat, és a szankció­kat okolja az élelmiszerválságért. Jelenleg 82 országban 345 millió ember éhezik. Számuk az elmúlt két évben megduplázódott. Szak­értők szerint a II. világháború óta nem volt példa olyan humanitárius válságra, amely jelenleg fenyegeti a világot. Etiópiában, Nigériában, Dél-Szudánban, Jemenben, Afga­nisztánban és Szomáliában is ka­tasztrofális a helyzet. (MT(

Next

/
Thumbnails
Contents