Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-29 / 150. szám

www.ujszo.coml 2022. június 29. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 A szlovákiai családokkal fizettetik meg az EU destruktív zöldpolitikájának az árát Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyik legfőbb célkitűzése a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítása, a szakemberek szerint azonban a megújuló energiaforrások bevezetését övező fejetlenség tönkreteszi a gazdaságot és felpörgeti az inflációt (TASR/AP-felvétel) ZUZANAKULLOVÁ Pozsony A zöldpolitika zsák­utcába viheti az egész Euró­pai Uniót. Brüsszel kímélet­lenül kierőszakolt környezet­­védelmi intézkedései, a re­kordmagas áremelésekkel párosulva, minden családnak súlyos anyagi terhet jelente­nek. Gyakorlatilag minden­nek nő az ára, és a drágulás­nak nem látni a végét. „Semmit se tegyünk átgondolatla­nul, cselekedjünk racionálisan” - fi­gyelmeztetnek egyre gyakrabban az európai parlamenti képviselők, akik azonban korántsem viselkednek pél­damutatóan. Javaslataik hatását pe­dig a háztartások a pénztárcájukon is megérzik. Az Európai Parlament (EP) ugyanis egyre radikálisabb lé­pésekre kényszeríti a tagállamokat és az Európai Bizottságot (EB), ami sok európainak, köztük a szlovákiai családoknak is egyre nagyobb fejfá­jást okoz. Ki a felelős? Az energiaárak csökkenése, vagy legalább a visszatérés a pár évvel ez­előtti árszinthez manapság képtelen­ségnek tűnik. „A drága energia, kü­lönösen a gáz ugyanis egyáltalán nem csak az ukrajnai háború következmé­nye. Inkább azt mondhatjuk, hogy a háború volt az utolsó csepp a pohár­ban, amely a lehető legrosszabbkor jött” - mondta el Markéta Sichtaro­­vá közgazdász a denik.cz portálnak. Ha nem is tört volna ki az ukrajnai háború, az energia, beleértve a gázt is, jelenleg úgy is szokatlanul drága lenne. „És ez csak egy dolgot jelent: az energia ára még az ukrajnai hábo­rú lezárása után sem fog visszatérni arra a szintre, amelyet például két év­vel ezelőtt ismertünk. A zöldpolitiká­nak ugyan kevés köze van Ukrajná­hoz, mégis az előbbi az, amely jelen­tős mértékben hozzájárult a jelenlegi magas árakhoz” - állítja Sichtarová. „A gáz és az áram ára az elkö­vetkező években is magas marad” - mondta el Markus Krebber, az RWE német energiakonszern vezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott in­terjújában. Az ukrajnai háború által gerjesztett energiaár-emelkedés je­lenleg az infláció fő hajtóereje Né­metországban és más országokban is. „Valószínűleg 3-5 évig tart majd az egész” - állítja Krebber az energiael­látást övező jelenlegi problémákról. Szerinte ugyanis időbe telik, amíg új kapacitások jönnek létre, és más or­szágok is képesek lesznek pótolni a kieső szállításokat. Emiatt a csalá­dok nemcsak a magas energiaárak, hanem energiahiány miatt is aggód­hatnak. Logikátlan zöldpolitika „A drága energiáért, különösen Európában, az elhamarkodott és lo­gikátlan energiapolitika a felelős” - mondta el lapunknak Stanislav Pá­­nis, a J&T Bank elemzője. Szerinte az orosz energiahordozók szállítá­sával kapcsolatos problémák inkább másodlagos szerepet játszanak, bár jelenleg ez utóbbiak is hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez. „Az energiaárak már az ukrajnai orosz in­vázió előtt is emelkedtek, és a háború nélkül is nőttek volna. A világ és a Nyugat energiaigénye a következő év­tizedben 20 százalékkal haladja majd meg a kínálatot, és az Európában el­utasított fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások nélkül egyre nagyobb a kockázata az energiaárak további emelkedésének” - mutat rá az elemző. A megújuló energiafor­rások ugyanis nem tudják egyhamar teljesen helyettesíteni a fosszilis tü­zelőanyagokat. „A megújuló energia­­források bevezetését övező fejetlenség azzal a veszéllyel jár, hogy tönkreteszi a gazdaságot, felpörgeti az inflációt és csökkenti a versenyképességet. Vi­lágosan ki kell mondani, hogy rövid és középtávon több mint problémás a földgáz vagy a kőolaj kiváltása meg­újuló, kibocsátásmentes forrásokkal” - teszi hozzá Pánis. Az energiapiaci válság ellenére Brüsszel azonban tovább szigorítja a zöldpolitikáját. Néhány nappal ezelőtt az Európai Parlament jóváhagyta azt a javaslatot, amely 2035-től betilta­ná a belső égésű motorral hajtott új személygépkocsik és könnyű haszon­­gépjárművek értékesítését. Az Euró­pai Parlament két kulcsfontosságú bizottsága június 14-én pedig eluta­sította az atomenergia és a földgáz átmeneti elismerését tiszta energia­­forrásként. A végső szót az EP júliusi plenáris ülése mondja majd ki, ahol a képviselők többségére lesz szükség a javaslat elutasításához. Az EU végrehajtó szerve eredeti­leg a tagállamok nagy csoportjának -köztük Franciaországnak, Lengyel­­országnak és Csehországnak - szere­tett volna kedvezni, amelyek a szén és a kőolaj helyettesítésére az atom­energiát vagy a földgázt használnák. Különösen a zöldek és a szocialisták azonban próbálják meggyőzni a más frakciókhoz tartozó kollégáikat ar­ról, hogy a gáz és bizonyos mértékig az atomenergia támogatása káros a környezetre, és nem járul hozzá az Európai Unió klímacéljainak az el­éréséhez. Brüsszel nem enged A vállalati szektor számára a leg­nagyobb gondot az EU kibocsátáske­reskedelmi rendszere (ETS) okozza, amelynek az eredeti célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibo­csátásának a csökkentése és a klíma­­változás megfékezése, a legnagyobb szennyezőket azonban egyáltalán nem érinti. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid-kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pe­dig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél ala­csonyabb legyen a kibocsátás. A kvó­ta úgy működik, hogy egy C02-egy­­ség egy tonna szén-dioxid kibocsátá­sát engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Richard Sulik gazdasági miniszter az uniós energiatanács brüsszeli rend­kívüli ülésén kollégáinak a kibocsátá­si egységek ideiglenes felfüggesztését javasolta. „Ez meleg levegő, egyszó­val egy kitalált, mesterséges valuta, amely nagyon megdrágítja az energi­át” - tette hozzá a miniszter. Szerin­te meg kellene határozni, hogy mit is akar valójában az Európai Unió vagy Szlovákia. „Nem lehet mindent egy­szerre akarni. Ha az EU most öt vagy három évre felfüggesztené a kibocsá­tási egységeket, az jelentősen meg­nyugtatná a piacot” - vallja Sulik. Ma már azonban egyértelmű, hogy Brüsszel inkább szigorítani fog eb­ben a kérdésben is, mintsem feladná az eredeti szándékait. A hatékonyság ugyanakkor kérdéses. Az EU 2020- as jelentése szerint ugyanis a leg­nagyobb kibocsátó Kína (az összes kibocsátás 29,3 százaléka), az Egye­sült Államok (13,7%), India (6,6%), Oroszország (4,8%), Japán (3,6%), Németország (2,2%), Dél-Korea és Irán (1,8%), valamint Szaúd-Arábia (1,7%). Az EU egésze a kibocsátás alig 9,6 százalékát adja. Szlovákia nem segít Melyek az Európai Bizottság leg­fontosabb célkitűzései? Gyorsabb átállás a megújuló energiaforrások­ra, nagyobb energiahatékonyság és megtakarítások, közös gázbeszerzés az új szolgáltatóktól. Brüsszel számí­tásai szerint az átállás 2030-ig közel 300 milliárd eurónyi beruházást igé­nyel. Ennek egy részét a tagállamok számára a sürgősségi helyreállítási alap részeként biztosítják, egy má­sik részét pedig a kibocsátási egy­ségek értékesítésének a növelésével kívánják előteremteni. Nagyjából 225 milliárdot kellene kölcsönökből elő­teremteni. A szlovák politikusoknak olyan in­tézkedéseket kellene hozniuk, ame­lyek elsősorban a legkiszolgáltatot­tabb csoportoknak segítenének átvé­szelni ezt a nehéz időszakot. Az eddig közzétett javaslataik alapján azonban elmondhatjuk, hogy a szlovák men­tőcsomag uniós szinten az egyik leg­silányabb. A Heger-kormány febru­árban úgy döntött, hogy 2024-ig, bi­zonyos határokon belül, befagyasztja a villanyenergia árát a lakossági fo­gyasztók számára. A Szlovák Gáz­művek (SPP) földgázárai a háztartá­sok számára a gazdasági miniszter szerint a jövő év elejétől 34-59 szá­zalékkal nőnek. Alacsonyabb össze­get fizetnek majd azok az ügyfelek, akik négyéves szerződést kötnek az SPP-vel. Napirenden van az energia­szegénységgel kapcsolatos koncepci­ótervezet is, amelyet ősszel nyújtanak be a kormánynak. Míg azonban más országok már régen megoldották ezt a kérdést, Szlovákiában a lakosság érdekei már megint az utolsó helyre szorultak, arról nem is beszélve, hogy a vállalkozásoknák nyújtandó segít­ségről szó sincs. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Alaposan elszálltak a termelői árak Az energiaárak és a gyártási költságek látványos növeke­­dásót a szlovákiai vállalkozá­sok is kénytelenek beépíteni az áraikba. A Statisztikai Hiva­tal legfrissebb felmérése sze­rint emiatt az elmúlt egy évben szinte minden ágazatban látvá­nyosan nőttek a termelői árak. Pozsony. „Idén májusban nagy­jából 33 százalékkal nőttek a mező­­gazdasági termelői árak Szlovákiában az egy évvel korábbiakhoz képest. A növényi termékek ára 58%-kal, az élő állatoké és állati termékeké pedig több mint 19%-kal nőtt. A növényi termékeken belül a gabonáért csak­nem 71%-kal kérnek többet az egy évvel korábbinál, míg az állati erede­tű termékek esetében a legnagyobb, több mint 37%-os drágulást a baromfi esetében mérték, 20 százalékkal na­gyobb árat kémek azonban a tehén­tejért is” — mondta el lapunknak Ja­na Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A mezőgazdasági terme­lői árak az idei év elejéhez képest is csaknem a negyedével nőttek, miköz­ben az egyes termékcsoportok között látványos különbségek vannak. Az iparvállalatok termelői árai az elmúlt hónapban 41%-kal haladták meg az egy évvel korábbi árszintet, a legna­gyobb drágulást azonban az energia­iparban mérték. A gáz- és áramszol­gáltatók több mint 76%-kal növelték az áraikat, a kőolajipar pedig 92%-kal drágult. Nincs miért irigykedni a csa­ládi házukat építőkre sem. „Az épí­tőanyagok átlagára csaknem a harma­dával nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest, az építkezési cégek pedig az ötödével többet kémek a munkáért” - tette hozzá Morhácová. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8635 Bi Lengyel zloty 4,6905 Cseh korona 24,726 Magyar forint 398,55 Horvátkuna 7,5320 H Román lej 4,9443 Japán jen 143,67 Svájci frank 1,0101 Kanadai dollár 1,3565 Q USA-dollár 1,0561 VÉTEL - ELADÁS Privatbank« 1,08-1,03 25,35-24,11 Poatabank 1,09-1,03 25,72-23,74 419,77-387,48 Szí. Takarékpénztár 1,09-1,02 25,40-23,99 418,05-382,05 Tatra banka 1,10-1,02 25,60-23,87 423,76-383,40 CSOB 1,09-1,03 25,37-24,10 ÁltaUnoa Hitelbank 1,09-1,02 25,53-23,94 418,16-382,14 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Thumbnails
Contents