Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-24 / 146. szám
2 KÖZÉLET 2022. június 24. | www.ujszo.com Szlovákia is támogatta Ukrajna uniós tagjelölti státuszát Véget is ért a koalíciós fegyverszünet Pozsony. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter még szerdán este azzal vádolta Richard Sulik (SaS) gazdasági minisztert, hogy közvetlenül az inflációellenes szavazás előtt megállapodott Robert Fico (Smer) parlamenti képviselővel, s az ellenzék támogatásával akarták jóváhagyni az elnök javaslatait. A pénzügyminiszter erről beszámolt az OEaNO képviselőinek, s néhányan állítólag ennek köszönhetően változtatták meg véleményüket a vétó megtörésével kapcsolatban. Sulik elutasította az „összeesküvést”, de elismerte, hogy a parlament társalgójában váltott pár szót Ficóval. Ezt azzal magyarázta, a lánya születésnapja alkalmából szabadnapot szeretett volna kivenni, de mivel folyamatban van a leváltását célzó parlamenti ülés - melyet a Smer kezdeményezett -, annak menete felől érdeklődött. Azt azonban visszautasította, hogy segélycsomag kapcsán összejátszott az ellenzékkel. Hangsúlyozta, a párt feltette magának a kérdést, hogy mi értelme koalícióban maradni egy olyan emberrel, aki ideje nagy részét az SaS elleni támadásoknak szenteli. Heger állásfoglalásában Matoviö pártját fogta - kijelentette, nem tartja korrekt lépésnek, hogy a szavazás után az SaS azonnal az OEaNO-t támadta. „Ennek fényében kell értékelni a pártelnök és a pénzügyminiszter reakcióját is” - véli Heger, aki nem tud azonosulni a személyes támadásokból álló kommunikációval. Felszólította a politikusokat, hogy mérsékeltebb megnyilvánulásokat tegyenek, és a feszültség fokozása helyett igyekezzenek megtalálni az egymáshoz vezető utat, ahogy azt a múltban már többször megtették. Kollár szerint az indulatok csillapodni fognak, és a koalíciós partnerek idővel visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. „Nincs más választásunk. Befejezzük a munkát ebben a kreativ cirkuszban” - mondta, majd megbékélésre szólította fel az érintett feleket. Zuzana Úaputová államfő a Rádió Express műsorában szintén megjegyezte, a koalíciós kapcsolatok újraindítására van szükség. Nem mondta ki, hogy a helyzet megnyugtatása érdekében nem lenne-e célszerű, ha Sulik és Matovié távoznának a politikából. Arra a kérdésre pedig, hogy szerinte lehetséges-e még a kapcsolatok újraindítása, azt válaszolta, hogy nem tartja magát a koalíció tanácsadójának. „A koalíció a választás után jött létre, tehát van legitimitása és csak rajta múlik, hogy meg tudja-e oldani a konfliktusokat” - vélekedik Caputová. Azt, hogy a fasiszta képviselők szavazatainak köszönhetően törték meg a vétóját, a következőképp értékelte: „Ez csalódás. Bizonyos értelemben az értékek meghaladása” - mondta, majd megismételte, az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénycsomag miatt. Egyébként a műsorvezető újra megkérdezte tőle, indul-e a következő államfőválasztáson. „Ha annak eljön az ideje, elárulom a döntésemet” - válaszolta az államfő. (ba, tasr) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK: CZlMER GÁBOR Brüsszel. Szlovákia támogatja, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon és kész segíteni a csatlakozási folyamatot - jelentette ki az EU vezetőinek tanácskozása előtt Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök. Ugyanakkor nem akart találgatásokba bocsátkozni, mennyi idő múlva lehet Ukrajna az EU teljes jogú tagja. A szlovák miniszterelnök tegnap reggel az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) brüsszeli ülésére tartva arról nyilatkozott, a jelenlegi tagállamok szerinte közös álláspontra jutottak abban, hogy megadják Ukrajnának az uniós tagjelölti státuszt. „Ez most a legfontosabb, hiszen Ukrajnában háború dúl” - tette hozzá. A Tanács tegnap esti lapzártánk utánig tárgyalt. Heger még az ülés előtt beszélt arról, Ukrajna kulcsfontosságú Szlovákia gazdasági fejlődése és biztonsága szempontjából. „Ezért nagyon erősen támogatjuk az ország tagjelölti státuszát” - tette hozzá. Nem akart azonban találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, Ukrajna reálisan mikor lehet az unió teljes jogú tagja. „Ebben a pillanatban nem fontos, hogy konkrét időpontokat jelöljünk meg” - válaszolta lapunk kérdésére. A miniszterelnök arra utalt, nagyon gyorsan változik az ukrán tagsággal kapcsolatos helyzet, hiszen a háború kitörése óta eltelt három hónap elég volt arra, hogy az EU vezetői az ország tagjelölti státuszáról tanácskozzanak. „Ez normális esetben évekig tartott volna, most hónapok alatt megtörtént” - tette hozzá. Az uniós országok vezetői minden bizonnyal meg is adják Ukrajnának a tagjelölti státuszt. Az erre vonatkozó döntést lapzártánk után hirdették ki. Szlovákia segít A kormányfő arról is beszélt, Szlovákia kész segíteni Ukrajnát a ÖSSZEFOGLALÓ A lakosság 67%-a elégedetlen a demokrácia működásével - derül ki az Eurobaromáter legújabb felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint nemcsak hazai szinten vannak kifogásaink a demokráciával szemben, de az Európai Unió demokratikus jellegével sem vagyunk kibékülve. Brüsszel. A felmérés szerint az uniós tagállamok közül Szlovákia polgárai a legkevésbé elégedettek a demokráciával. A megkérdezettek 67%-a mondta azt, elégedetlen a demokrácia működésével, miközben az uniós közvélemény jóval pozitívabb - csupán a válaszadók fele nincs megelégedve a demokráciával a saját országában. Szlovákia esetében az előző évi adatokhoz képest (56%) növekszik az ellenérzés - míg tavaly tavasszal Bulgária, Szlovénia, csatlakozási folyamat során. így például az uniós integrációhoz szükséges reformok végrehajtásához és a megfelelő jogi környezet kialakításához nyújtanak támogatást az országnak. „Ezen túl én már mozgósítottam a szlovákiai vállalkozói szektort. Megszólítottuk a munkaadókat, kereskedelmi kamarákat, hogy Szlovákia is be tudjon kapcsolódni az ország újjáépítésébe” - mondta, és hozzátette, a hazai vállalatok ebből profitálhatnak, miközben Ukrajnának is segítenek. Heger szerint ha a háború sújtotta országot sikerül gazdaságilag felemelni, akkor az végső soron a kelet-szlovákiai régiónak is gazdasági lehetőséget és növekedést jelent. „Ha segítünk Ukrajnának, akkor magunknak is segítünk” - jelentette ki. A miniszterelnök újságírói kérdésre reagálva arról is beszélt, szerinte nem kell attól tartani, hogy Ukrajna egy esetleges jövőbeli uniós csatlakozása hátrányokat okozna Szlovákia számára. Úgy látja, az se fenyeget, hogy Ukrajna miatt kevesebb uniós forrás jutna nekünk. Azzal érvelt, Szlovákia is azon az úton Horvátország és Görögország is roszszabbul állt nálunk, addig mára már Szlovákia hozzáállása a legnegatívabb az egész EU-ban. Úgy tűnik, a jövőt illetően sem vagyunk derűlátóak - a megkérdezettek 62%-a szerint rossz irányba mennek a dolgok Szlovákiában. Ebben a kategóriában a harmadik helyezést értük el Görögország és Horvátország mögött. A hazai viszonyok mellett az unió helyzetét sem értékeljük pozitívan, a közvélemény-kutatás résztvevőinek többsége (53%) elégedetlen az EU-ban működő demokráciával. Az egész közösséget tekintve csak Görögország látja kritikusabban a helyzetet - 60%-uk elégedetlen a demokrácia működésével. A háború hatása Az eredményre hatással lehet az is, hogy felkészületlennek érezzük magunkat a háború következményeire - az energiaárak emelkedésére csupán a szlovákiai válaszadók 17%a áll készen. Az uniós átlag ennek van, hogy egy nap nettó befizető állam lesz, míg ma több forrást kap az uniótól, mint amennyit az uniós költségvetésbe belead. „Ez a valóság minden olyan ország számára, amely a sikeresség felé tart” - tette hozzá. Kárpátalja is nyerhet Ukrajna csatlakozási kérelmét közvetlenül az után adta be, hogy az orosz hadsereg betört a területére. Az Európai Bizottság ezt követően egy olyan csatlakozási mechanizmust javasolt, amely némileg eltér attól, amelyen például Szlovákia is átesett. Ukrajna számára olyan teljesítendő kritériumokat állítottak fel, amelyeket ha elér, de nem tudja azokat folyamatosan teljesíteni, akkor a csatlakozási folyamat vissza is fordítható. A kritériumok között van a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás erősítése, a korrupció visszaszorítása stb., de ami a kárpátaljai magyarok szempontjából kiemelten fontos, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok reformjának véglegesítése is a feltételek közé került. A nemzetiségekre vonatkozó törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásaival össztöbb mint kétszerese (40%), s nagyon hasonló arány figyelhető meg az élelmiszerárak emelkedésére vonatkozóan is. A válaszadók közel fele úgy véli, a háború miatt már romlott az életszínvonala, s várhatóan ez jövőre sem lesz másként. További 43% egyelőre nem érezte meg az életminőség csökkenését, de számít rá. A másik oldalon viszont csak 6% gondolja azt, hogy a háború nem lesz negatív hatással az életére. Szkeptikus hangulat A többség (57%) azonban egyetért azzal, hogy a szabadság és a demokrácia védelmének prioritásnak kell lennie, még akkor is, ha ez negatívan befolyásolja az árakat és a költségeket. Szlovákiában minden ötödik személy pozitívan látja Oroszországot, ami az uniós átlag kétszeresének felel meg. Az összes válaszadó 10%-a tekint pozitívan Oroszországra. Az Amerikai Egyesült Államok esetében azonban fordított trendet tapaszhangban kell módosítaniuk. Ez nagyban javítana a sokat bírált kisebbségjogi helyzeten Ukrajnában. Moldova, Grúzia Ukrajna tagjelölti státuszának témája mellett az uniós vezetők találkozójának napirendjén van a Nyugat-Balkán országainak EU-integrációs folyamata, de az is, hogy Moldova és Grúzia tagjelölti státuszt kapjon-e, vagy sem. Az Európai Bizottság néhány nappal az állam- és kormányfők találkozója előtt egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelyben Úkrajna és Moldova tagjelölti státuszát javasolják, de Grúziáét egyelőre nem. „Mi azon az állásponton vagyunk, hogy Moldova kapja meg a tagjelölti státuszt, hiszen szükségük van rá. Természetesen Grúziának is segíteni szeretnénk abban, hogy mihamarabb az Európai Unióba vezető útra léphessen” - jelentette ki a szlovák miniszterelnök. A Nyugat-Balkán A Nyugat-Balkán országainak EU-integrációjáról szólva Heger elmondta, egyedi hozzáállással kell segíteni a kérdéses államokat abban, hogy tovább haladhassanak az unió felé vezető úton, de ezzel együtt is teljesíteniük kell a belépéshez szükséges kritériumokat. „Nem fogunk rövidítéseket, vagy gyorsított eljárásokat alkalmazni, nem visszük lejjebb a lécet” - jelentette ki a kormányfő azzal, hogy az integrációhoz az érintett államoknak pont úgy meg kell adni minden segítséget, mint ahogy annak idején Szlovákia is megkapta azt. Eszak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja, a két államnak hosszabb ideje nézeteltérése van. Eszak-Macedóniával azonos integrációs csomagba tartozik azonban Albánia is, amelynek a belépési folyamata ezáltal szintén megakadt. A szlovák miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, Pozsonynak az az álláspontja, nem szabad, hogy az integrációs kérdéseket egyes államok kétoldalú viszonyai befolyásolják. tálunk - a hazai átlag 35%, az uniós arány pedig 58%. A Moszkva elleni gazdasági szankciókat az uniós közvélemény 80%-a támogatja. A felmérés készítői rákérdeztek arra is, jónak tartják-e az EU-tagságot. Ősszel a megkérdezettek 39%-a válaszolt igennel, mostanra minimális változás állt be (41%). Ez az eredmény azonban csak az utolsó helyre volt elég a rangsorban. Az összes válaszadó kétharmada jó dolognak tartja az uniós tagságot. Az EU lakosságának 52%-a szerint az unió pozitív imázzsal rendelkezik, ami az őszi adatokhoz képest 3 százalékpontos emelkedést jelent. Az elemzés szerint a tagállamok többségében jobbára pozitív benyomással van az unió a polgárokra, akad azonban 3 kivétel: Görögország, Ausztria és Szlovákia, ahol a semleges nézőpont érvényesül. Az adatgyűjtésre április 19. és május 16. között került sor, 27 tagországból 26 578 személy véleményére voltak kíváncsiak. (ba, Euractiv) Eduard Heger kormányfő Brüsszelben elmondta, ha a háború sújtotta országot sikerül gazdaságilag felemelni, akkor az végső soron a kelet-szlovákiai régiónak is gazdasági lehetőséget és növekedést jelent (Fotó: Európai Tanács) Elégedetlenek vagyunk a demokráciával
