Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-24 / 146. szám
www.ujszo.coml 2022. június 24. KÖZÉLET I 3 A magas infláció hatalmas terhet jelent a szlovákiai családoknak A nyugdíjasok fogyasztási kosarát érinti a leginkább az infláció, kiadásaik 6096-a megy lakásra és élelmiszerre Az elemzők egyre sötétebb jövőt jósolnak a megtakarításainknak (TASR/AP-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A májusi 12,6%-os éves inflációs ráta új csúcsot jelent, a szlovákiai családoknak ezért még mélyebbre kell nyúlniuk a pénztárcájukba. A Partners Group SK befektetési tanácsadó társaság és a Finanény kompas pénzügyi portál elemzői szerint egy átlagos háztartás évente több mint 4175 eurét veszíthet a magas infláción. A szlovákiai háztartások különösen a magasabb élelmiszer- és energiaárakat érzik meg, de nem szabadna megfeledkeznünk a drágább szolgáltatásokról és közlekedésről sem. A rekordméretű infláció hosszabb távon pedig tetemes károkat okoz a háztartások pénzügyeiben is. „A háztartások folyószámlákon, takarékszámlákon és lekötött betéteken elhelyezett megtakarításai jelentősen megcsappanhatnak, nem beszélve a jelzáloghitelek újabb drágulásáról” - mondta el lapunknak Maros Ovcarik, a Partners Investments befektetési tanácsadó társaság szakértője. Elapadó megtakarítások A szakértők szerint a jelenlegi helyzetben teljesen logikátlannak számít, hogy a lakosság 43,5 milliárd eurót tart betéti termékek formájában a szlovákiai bankokban. „Számításaink szerint egy két felnőttből álló, átlagosan 922 eurós nettó jövedelemmel rendelkező háztartás körülbelül 11 064 euró tartalékot tarthat a bankokban vezetett folyószámlákon és takarékszámlákon. A betéti termékek kamatlábai azonban messze nem tartanak lépést a növekvő inflációval. Ha a jelenlegi, 12,6%-os inflációval számolunk, akkor egy év múlva ennek a háztartásnak akár 1394 euróval is csökkenhetnek a megtakarításai csak az infláció miatt” - állítja Ovcarik, aki épp ezért azt javasolja, hogy a megtakarításaink egy részét befektetési termékekbe helyezzük át. A szlovákiai háztartások tetemes része azonban továbbra is fél befektetni a pénzét, úgy gondolják ugyanis, hogy ezen többet veszíthetnek, mint amennyit nyernének. A Partners Alapítvány és a Focus ügynökség felmérése szerint a lakosságnak mindössze a 14%-a fektet be ténylegesen, ami azt jelenti, hogy az emberek 86%-a nem fialtatja a megtakarításait. „A takarékszámlák vagy lekötött betétek szinte nullával egyenlő kamatozása miatt jelenleg a befektetés az egyetlen módja a megtakarításaink védelmének” - figyelmeztet Ovcarik. Szerinte egy észszerű befektetési portfóliónak négy alapvető összetevőt kell tartalmaznia: készpénz és pénzpiac, kötvények, részvények és alternatív befektetések. Ezek mindegyikét a befektető igényei alapján kellene kiválasztani, figyelembe véve a befektetés célját, a befektetési időhorizontot és a befektető által vállalt kockázatot. A készpénz és a pénzpiac fontos a likviditás szempontjából, ezzel ugyanis rövid távú pénzügyi tartalékot lehet felhalmozni, amely elérhető az esetleges anyagi problémák esetén. „Rendkívül fontos a kötvények és részvények megfelelő kombinációja is. Minél hosszabb a befektetési horizont, annál nagyobbnak kell lennie a részvények arányának. Ötéves befektetési horizonton a kötvények dominálnak (80% körüli arányban), 15 éves befektetési horizonton a részvények és a kötvények aránya azonban megfordul” - teszi hozzá Ovcarik. Szerinte a kötvények túlsúlyával rendelkező vegyes alapok optimálisak, ha legfeljebb 3-4 évre fektetünk be. Ezek kevésbé hajlamosak az ingadozásokra, rövid távon így jobban védik a megtakarításokat. 7-10 éves befektetés esetén az olyan vegyes alapok az előnyösebbek, amelyek legalább ötvenszázaléknyi részvényt tartalmaznak, de az ingatlanalapok is alkalmasak erre a horizontra. Drágább hitelek Egyre nagyobb fejfájást okoz a lakosság számára azonban a hitelek, jelzáloghitelek, banki termékek és ingatlanok árának a növekedése is. Matej Dobis, a Financny kompas pénzügyi portál elemzője szerint az ingatlanok ára idén 23,3%-kal emelkedett a tavalyihoz képest, ami azt jelenti, hogy a jelzáloghitelek fizetése is jelentős terhet jelent a háztartások számára. „Az infláció nem befolyásolja közvetlenül a banki kamatlábakat, de a központi bank számára ez az egyik olyan mutató, amely miatt - az alapkamat növelésén keresztül - drágíthatja a hiteleket a kereskedelmi bankokban. Bár az Európai Központi Bank csak nemrég jelezte, hogy júliustól növelheti az alapkamatot, a bankok elővigyázatosságból máris módosították a hitelkamatokat” - magyarázza az elemző. Dobiá emlékeztetett arra, hogy a kamatok tavaly júniusban még csökkentek, és a szlovák bankpiacon kemény harc folyt az ügyfelekért. Az első kamatemelésre négy nappal 2022. január vége előtt került sor, azóta azonban a hitelkamatok mindenütt emelkednek. „Az emelkedés persze nem ugrásszerű, esetenként nagyjából 0,20 és 0,30 százalékpont között mozgott. Az egyes bankok azonban egyes esetekben akár hatszor is módosítottak a kamatokon, így az emelkedés éves szinten már nagyjából 1,5 százalékpont körül „A háztartásoknak a havi fogyasztási kiadások mintegy 100 eurós növekedésével kell számolniuk, aminek a súlyát akkor tudjuk igazán lemérni, ha tudatosítjuk, hogy mennyi energiánkba kerülhet a munkáltatónknál kiharcolni egy százeurós fizetésemelést. Márpedig ezt kellene tennünk, ha legalább részben szeretnénk fenntartani az eddigi életszínvonalunkat." Peter Gurecka, a Partners személyi pénzügyekért felelős szakértője mozog. Két bank ugyanekkor még mindig kínált 100 ezer eurós jelzáloghiteit 10 évre fixált 0,99%-os kamat mellett. Ma azonban már négy bank ugyanezt a konstrukciót 3 százalék feletti kamattal kínálja” - tette hozzá Dobis. Szerinte egy szlovák háztartás átlagos jelzáloghitele 90 ezer euró körül mozog, vagyis ha a kamatláb 1-ről 3 százalékra emelkedik, a havi törlesztőrészlet körülbelül 97 euróval nő. Kellemetlen meglepetés A háztartások a legnagyőbb mértékben azonban az üzletekben érezték meg a rekordszintű inflációt, mivel a fogyasztói kosár minden szegmensében emelkedtek az árak. Az élelmiszerek májusban 16%-kal drágultak az előző évhez képest, a lakhatási költségek, amelyek általában a háztartások kiadásainak a legnagyobb részét teszik ki, 15,6%-kal emelkedtek, az üzemanyagért pedig 36,8%-kal fizettek többet a háztartások az előző évhez képest. „A háztartásoknak a havi fogyasztási kiadások mintegy 100 eurós növekedésével kell számolniuk, aminek a súlyát akkor tudjuk igazán lemérni, ha tudatosítjuk, hogy mennyi energiánkba kerülhet a munkáltatónknál kiharcolni egy százeurós fizetésemelést. Márpedig ezt kellene tennünk, ha legalább részben szeretnénk fenntartani az eddigi életszínvonalunkat” - tanácsolja Peter Gurecka, a Partners személyi pénzügyekért felelős szakértője. A szubjektív, vagyis a lakosság által érzett infláció azonban a Statisztikai Hivatal által jelzettnél is jóval nagyobb, hiszen a leggyakrabban vásárolt termékek drágulására jobban odafigyelünk. „Érzékenyebbek vagyunk a gyakrabban vásárolt termékek árára, így a tényleges számoknál kétszer-háromszor magasabbnak érezzük az inflációt. Az élelmiszer, a lakhatás és a közlekedés növekvő költségeit ugyanis nem tudjuk kivédeni” - figyelmeztet a szakértő, aki arra biztatja a háztartásokat, hogy legyenek éberebbek a költekezéssel kapcsolatban is. „Ez egy további ok arra, hogy új pénzügyi szokásokat alakítsunk ki, amelyek segíthetnek a spórolásban”- tette hozzá Gurecka. Bajban a nyugdíjasok A fogyasztói árindex 2022 májusában az alkalmazotti háztartások esetében 12,5, az alacsony jövedelmű háztartások esetében 12,7, a nyugdíjas háztartások esetében pedig 13,5 százalékkal emelkedett az előző év májusához képest. Peter Gurecka szerint a háztartások kiválasztott csoportjainak, például a nyugdíjasoknak a fogyasztási kosara még inkább ki van téve az infláció hatásainak, és a legfontosabb tételek, például az élelmiszerárak és a lakhatási költségek emelkedése valódi fogyasztási sokkot okozhat náluk. „Az élelmiszer- és lakhatási költségek a fogyasztói kiadások közel 60%-át teszik ki ebben a csoportban, és még többet az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők esetében” - figyelmeztet Gurecka. Lakáspiaci tanácsok Mit tehetnek azok, akik most szeretnének lakáshoz jutni? „Az első lakás esetén nincs értelme várni a vásárlással, a lakásárak még mindig gyorsabban nőnek az átlagos inflációnál. Ha befektetési céllal vásárolnánk ingatlant, a pénz felértékelődése az átalakítás után 7%-os hozamot jelent. Hitelfelvevőként azonban már lekéstük az olcsó hitelek korszakát”- állítja Dobis. Akik a lakásuk eladását tervezik, azok szerint már most is láthatják, hogy az átlagos lakásárak éves szinten 22%-kal nőttek. Ez azonban regionális jellegű, miközben Pozsony a legdrágább. Érdemes tehát most eladni a lakást? „Az árat figyelembe véve igen, de a hiányzó lakások számával - több mint 400 ezer - még mindig feltételezhető az ingatlan értékének a további növekedése” - figyelmeztet Dobiá.
