Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-21 / 143. szám

www.ujszo.coml 2022. június 21. KÖZÉLET Tovább csökken az állástalanok száma Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint az elmúlt időszakban a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő régiókban is javult a helyzet, az ország keleti és nyugati fele között azonban még mindig nagy a különbség (TASR-félvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony A növekvő gazdasági problémák ellenére májusban mér a negyedik egymást köve­tő hónapban csökkent a szlo­vákiai állástalanok száma - derül ki a Munka-, Szociális ás Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb felméréséből, amely szerint azonban tovább­ra is látványos különbség van az ország nyugati és keleti fe­le között. „Míg tavaly májusban a regisztrált állástalanok aránya csaknem 8 száza­lék volt, idén májusra ez 6,35 száza­lékra esett vissza. Abszolút számok­ban ez azt jelenti, hogy míg tavaly ilyenkor több mint 232 ezer állásta­lan volt a munkaügyi hivatalok nyil­vántartásában, idén májusban nem egész 189 ezer, akik közül nagyjából 171 ezren lettek volna képesek azon­nal munkába állni egy megfelelő ál­lásajánlat esetén” - nyilatkozta Karol Zimmer, az ÚPSVR vezérigazgató­ja. „A munkanélküliség folyamatos csökkenéséről szóló hírekkel pár­huzamosan több olyan fejleményről számolhatunk be, amelyek jogos op­timizmussal tölthetnek el bennünket. A tartósan állástalanok száma látvá­nyosan csökkent. Szlovákiában már nincs olyan járás, ahol a munkanél­küliségi ráta meghaladná a 20 száza­lékot. Ugyanakkor az 5 százalék alatti munkanélküliséggel rendelkező járá­sok száma folyamatosan emelkedik: míg 2021 áprilisában 16 ilyen járás volt, jelenleg már 36” - tette hozzá Milan Krajniak munkaügyi miniszter. Látványos különbségek A legtöbb állástalant továbbra is a Rimaszombati járásban regisztrálják. Krajniak szerint azonban az áprilisi 20,17 százalékról májusra már itt is 19,74 százalékra esett vissza a mun­kanélküliek aránya. Regionális szem­pontból ugyanakkor továbbra is látvá­nyos különbség van az ország nyugati és keleti régiói között. Míg Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra és Zsolna megyében 3,6 és 4,9 százalék között mozog az állástalanok aránya, Besztercebánya megyében ugyanez 8,8, Kassa megyében 9,7, Eperjes me­gyében pedig 10,5 százalék. Bizonytalan jövő A Szociálpolitikai Intézet (ISP) elő­rejelzése szeriht a javulás az előttünk álló időszakban is folytatódhat. „Az ukrajnai háborúval együtt járó nö­vekvő bizonytalanság és az európai országokban elszálló infláció miatt azonban a monetáris politika foko­zatos szigorítása várható, ami nega­tív hatással lesz a gazdaságra, ez pe­dig átgyűrűzhet a munkaerőpiacra. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk a munkaerőpiac várható alakulását illetően” - figyelmeztet Stefan Do­monkos, a Szociálpolitikai Intézet megbízott vezérigazgatója. Szerinte, az előző hónaphoz képest májusban kevesebb tartós munkanélküli sze­repelt a nyilvántartásban. A munka­ügyi hivatalokban 12 hónapja vagy annál hosszabb ideje nyilvántartott ál­láskeresők száma a tizedik egymást követő hónapban csökkent - a 2021. júliusi 96 669-es pandémiás csúcs­ról az elmúlt havi 85 552-re. „Ha a munkaerőpiac tovább erősödik, po­zitív változások várhatók a hátrányos helyzetű álláskeresők, köztük a tartó­san munkanélküliek esetében is. Ez a forgatókönyv valósult meg az elmúlt hónapokban is: az országos munka­nélküliségi ráta és a nyilvántartásban szereplő hátrányos helyzetű álláske­resők száma egymással párhuzamo­san csökken” - mondta Domonkos. Ragadd meg az esélyed! A hátrányos helyzetű álláskereső­ket célozza meg a Munka-, Szociális és Családügyi Központ „Ragadd meg az esélyed!” projektje is. „Az állás­talanok számának a csökkenéséből is leszűrhetjük, hogy a projekt po­zitív hatással van a munkanélküliek elhelyezkedésére. A projekttel nem csupán a munkaadókat igyekszünk rávenni arra, hogy minél több fiatal és hátrányos helyzetű álláskeresőnek adjanak munkát, hanem azt is szeret­nénk elérni, hogy saját vállalkozás indítására ösztönözzük a fiatal mun­kanélkülieket. Június 20-áig már több mint 5600 kérelmet regisztráltunk, amelyek megvalósulása esetén 6853 munkahely jöhet létre” - mondta el Karol Zimmer. Az általa vezetett hi­vatal 2021. október 1-jén kezdte meg az említett - a hátrányos helyzetű és 30 évnél fiatalabb álláskeresőket cél­zó - projekt megvalósítását, és az ér­deklődők még mindig benyújthatják támogatási kérelmüket. Szabad álláshelyek Az ÚPSVR felmérése szerint a 25 évnél fiatalabb álláskeresők száma 23 ezer alá esett vissza, ami 2020 márciusa óta a legjobb adat. A mun­kanélküliek az elmúlt hónapban nagyjából 82 ezer szabad álláshely közül válogathattak, aminek azon­ban csaknem a harmadát, vagyis több mint 25 ezret Pozsony megyé­ben kínálták. A sorban Nagyszombat (14 ezer), Nyitra (11,7 ezer), Trencsén (9,1 ezer), Zsolna (8,2 ezer), Beszter­cebánya (5,3 ezer), Eperjes (4,5 ezer) és Kassa megye (3,8 ezer) követke­zik. A jó hír azonban, hogy a szabad állások csaknem felének a betöltésé­re az iskolákból frissen kikerülők is alkalmasak. Inflációs csomag: az SaS Matovic csomagja ellen ágál „Arra szólítjuk fel az OLaNO és a Sme rodina képviselőit, jól fontolják meg, mit csinálnak” - mondta tegnap az SaS vezetője, Richard Sulik (TASR-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Richard Sulik, az SaS vezető­je, gazdasági miniszter felszó­lította az OLaNO és a Sme ro­dina parlamenti képviselőit, fontolják meg, miként fognak szavazni, ha a családsegítő csomag elnöki vétójának meg­törése kerül terítékre. Az SaS szerint a családoknak adott pénz ugyanis térdre kényszerí­ti az önkormányzatokat. Pozsony. „Arra szólítjuk fel az OEaNO és a Sme rodina képviselő­it, jól fontolják meg, mit csinálnak” - mondta az SaS vezetője a hétfői sajtótájékoztatóján. A felhívást kife­jezetten azon képviselők felé intézte, akik polgármesterek is egyben. A parlament ugyanis ma, esetleg hol­nap szavazhat arról, megtöri-e Zuza­­na Caputová elnök vétóját, amellyel az államfő visszautalta a törvény­­hozás elé a családsegítő csomagot. Sulik azt szeretné, ha a kérdéses képviselők nem a vétó megtörésére szavaznának. A családsegítő intézkedések kö­zött van a gyermekek után járó adó­­bónusz növelése, de kiterjesztenék az erre jogosultak körét is, meg­emelnék a családi pótlékot, a gyer­mekeknek 60 eurós szabadidő-utal­vány járna. Mindez évente .1,2 mil­liárd eurójába kerülne az államnak. Sulik szerint ezek az intézkedések óriási lyukat ütnek az államkasz­­szába és a törvényalkotási folyamat sem volt szabályos. Igor Matovic, az OEaNO vezetője, pénzügyminiszter ugyanis gyorsított eljárásban nyúj­totta be a javaslatát. Az SaS vezető­je szerint a csomag egyes elemeivel is baj van, hiszen úgy látja, azokat vagy rosszul állították be, vagy nem is működőképesek. Példaként a gye­rekekre igényelhető adóbónusz nö­velését említette, amely a tehetősebb családoknak sokkal jobban kedvez, mint az alacsony bevételüeknek. A szabadidő-utalványok rendszere pe­dig szerinte egyszerűen megvalósít­hatatlan. Nagy érvágás Sulik rámutatott, a családsegítő csomag 550 millió eurót vesz ki az önkormányzatok költségvetéséből, miközben például az energiára fordí­tott kiadásaik megnövekedtek. „En­nek az lesz az eredménye, hogy több tucat, talán több száz önkormányzat vagyoni zárlat alá kerül” - jelentet­te ki az SaS elnöke azzal, hogy ez végső soron az állam kiadásait nö­velné. Sulik szerint a családsegítő csomag értelmetlen, illetve az sem elfogadható, hogy a kormánypárti képviselők az ellenzékben ülő fa­siszták segítségével törjék meg az elnöki vétót. „Ha most a fasisztákkal együtt erre az értelmetlen csomag­ra szavaznak, akkor a városaikat és falvaikat károsítják meg” - mondta. Hozzátette, nem tud arról, hogy az önkormányzatok költségvetéséből kieső összeget valamilyen módon kompenzálná az állam. Arról is be­szélt, az SaS képviselői az államfő­nek a csomaggal kapcsolatos javas­latait megszavazzák, de az egész intézkedésegyüttest nem, és kétel­kedik abban, hogy az elnöki vétót végül megtöri a parlament. Juraj Droba (SaS), Pozsony megye elnöke az SaS sajtótájékoztatóján ar­ról beszélt, az adóbónusz emelése miatt, amely végső soron az önkor­mányzatoktól von el pénzt, le kell ál­lítaniuk egyes utak, iskolák és óvo­dák felújítását, de az idősotthonok díját és a középiskolai kollégiumok bérleti díját is emelniük kell majd, ahogy a sportlétesítményekre is keve­sebb forrás jut. Michal Uhercík, aki az SaS jelöltjeként Turócszentmár­­ton polgármesteri tisztségéért indul, pedig elmondta, a téli stadionokat, sportcsarnokokat sem fogják tudni működtetni. „Mi haszna lesz akkor a szabadidő-utalványoknak?” - tette fel a kérdést. Az elemző szerint Az INESS elemzője, Radovan Durana úgy látja, a pénzügyminisz­ter inflációellenes csomagja olyan családok kasszáját is duzzasztani fogja, akiknek nincs szüksége támo­gatásra. „Mindenképpen meg kell ne­vezni azokat a háztartásokat, ame­lyek egzisztenciális problémákkal küzdenek, és az államnak segítenie kell rajtuk. Ez viszont nem azt jelenti, hogy minden háztartásnak segítség­re van szüksége” - mondta az elem­ző a hnonline.sk portálnak. Durana szerint a legfőbb kérdés az, hogy a gazdasági válság és a megnövekedett infláció idején mire van még pénze az államnak. „Nem lehet megoldani ezt a problémát úgy, hogy mindenkinek segítünk, mert ezzel pont az ellen­kezőjét érhetjük el, és tovább táplál­hatjuk az inflációt” - magyarázta a szakember. ' (czg, kp)

Next

/
Thumbnails
Contents