Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-18 / 141. szám
Száznegyven éve, 1882. június 6-án kapott szabadalmat az amerikai Henry Seely találmányára, a háziasszonyok életét megkönnyítő villanyvasalóra. c okáig nem tartozott .ja vasaló az alapvető háztartási eszközök közé, ráadásul kezelése is sok időt és fáradságot igényelt. Maga a vasalás, ez az időt rabló, kicsit unalmas és monoton tevékenység azonban évezredek óta része a nők életének, hiszen az emberek mindig szerettek frissen vasalt ruhában járni. A régi időkben valószínűleg sima követ, üvegdarabot vagy tehénállkapcsot használtak vasaláskor, mivel ekkor még a nyomás volt az egyeden eszköz arra, hogy a ruhanemű redőit kisimítsák. Az első vasaló az ókori Kínából származik: a két és fél ezer éves, serpenyő alakú eszközt homokkal és parázsló szénnel töltötték meg. Európában, ahol sokáig a hidegvasalás volt a jellemző, az 1500-as években bukkant fel a mángorlófa: a mosás után nyújtófára tekert ruhát a hosszú téglalap alakú, rövid nyéllel ellátott eszközzel görgették, hogy kisimuljon. * Szenes vasaló - antik darab ► Régi villanyvasaló A hőt csak az 1600-as évek végétől kezdték erre a célra felhasználni, amikor forgalomba kerültek a fémből készült vasalók. A doboz alakú, egyik végén kúp alakban végződő, nyéllel ellátott vasalók közül a legegyszerűbbeket a tűzhelyen melegítették fel használat előtt. Akadt azonban olyan is, amelynek hátuljára nyílást vágtak, és a vasaló belsejébe felforrósított tömör fémgolyót helyeztek, amely az egész szerkezetet felmelegítette. A kibocsátott hőt a vasaló talpa mérsékelte, és a vasalást végző sem égette meg magát olyan könnyen. Az 1800-as évek nagy ipari forradalmáig a vasalt ruhák viselése a gazdagok kiváltsága volt. A nagyon drága, nemegyszer művészien díszített vasalókat csak a jómódúak engedhették meg maguknak, akik természetesen nem maguk végezték a munkát, hanem vasalónőt alkalmaztak. A vasaló előállítása idővel egyre olcsóbb lett, és lassan mindennapi fogyasztási eszközzé kezdett válni. A következő nagy lépést az jelentette, amikor - ter-Gyűjtemény (Fotók: Shutterstock, Wikipedia/Monster4711) mészetesen - egy nő, az amerikai Mary Potts 1871-ben feltalálta a levehető fogantyút, majd 1892- ben egy újabb asszony, az affoamerikai Sarah Boone szabadalmaztatta a vasalódeszkát. Az igazi áttörés az elektromos vasaló feltalálásával következett be. Az új technológiával való kísérletezés egy időben zajlott Franciaországban, Amerikában és Nagy-Britanniában. A verseny még áldozatot is követelt, az egyik feltalálóval felrobbantvasalójavégzett.Aszabadalmat elsőként az amerikai Henry W Seely nevére jegyezték be 1882. június 6-án. O tartós fűtőelemet használt, amelyet először a törékeny szénrudakban vélt megtalálni, ezeket 1883-ban tömörített szénporra cserélte. Kifejlesztett egy vezeték nélküli vasalót is, amely a hőt az áramforrásra csadakoztatott vasalótartótól vette át, így a fűtőelemet nem kellett mozgatni és a véledenszerűen bekövetkező áramütést is elkerülte. A találmány azonban lassan terjedt. Az elektromos áramot ugyanis akkoriban világításra használták, így az adapterrel ellátott vasalót csak a mennyezetről lelógó izzófoglalathoz lehetett csadakoztatni. Ehhez viszont el kellett távolítani a villanykörtét, a vasalás ráadásul drága mulatság is volt, öt perc alatt használtak el annyi áramot, mint az égő egy óra alatt. Az áramszolgáltató cégek csak 1910 után jöttek rá arra, mennyivel több bevételre tehernek szert, ha napközben is szolgáltatnak áramot a háztartásoknak Ez fordulópontot jelentett a vasalás és az elektromos háztartási gépek piacán, az 1930-as évek közepén már az amerikai háztartások több mint felében volt vasaló. Mr. Seely ma már rá sem ismerne találmányára, amely gyors ütemben tökéletesedett tovább. Feltalálták a hőszabályozót, ezután már nem melegedett túl a vasaló és nem is égett szét, zsugorodott össze alatta a ruha, majd a gőzölős vasalót, az ebbe töltött víz felforrósodva gőz formájában távozik a talp nyílásain. (MTI) Mr. Seely ma már rá sem ismerne találmányára A nyomda és a divatáru-kereskedés (Fotók: MTI, skanzen.hu, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, OSZK, Fotótár) A 20. század elején a párizsi divat Bécsen, majd Budapesten keresztül viharos gyorsasággal jutott el a Székelyföldre is. Kézdivásárhely divatáru-kereskedői az örmény, római katolikus Wertán családból, majd az oda beházasodó Fejér és Dávid családokból kerültek ki. A boldog békeidők időszakának divatáru-kereskedésébe csöppenhetünk ezen a helyszínen. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor a Beöltöző helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg. Tordátfalvi iskola Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához Hosszúfalui porta Marosvásárhelyi utcakép a Corso kávéházzal és a nyomdával kávéház elegáns és modern enteriőrjét karambol biliárdasztallal és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal. Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája A nyomda intézménye olyan városi funkciót töltött be, amely meghatározta a modern urbanizáció mértékét. Műhelye és kereskedése nemcsak a városi hírközlést, információátadást segítette és színesítette, hanem hozzájárult a polgárok művelődéséhez, valamint szórakoztatásához is. Az impozáns szeceszsziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatunk be. Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés Szászújfalui porta Balavásári porta mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került. A tordátfalvi iskola Kiskedei kultúrház A közösség összetartozásának fontos szimbolikus és valós helyszíne volt a falusi kultúrház és az ott megszülető előadások. A kiskedei épületben az utolsó, 1948-ban előadott színdarab, a János vitéz díszlete, valamint az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz térítőinek geometrikus mintái határozzák meg a belső teret. Hosszúfalui porta - Brassó megye A hosszúfalui házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata. Szászújfalui porta Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja elénk, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében. Homoródalmási porta A homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével mi is kipróbálhatjuk a bútorfestést. Balavásári porta A balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be. Csíkszentsimoni porta Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székelykapun keresztül léphetünk be, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúbos kapu rekonstrukc jójaként készült el. (skanzen.hu) www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. JUNIUS 18. ÉVFORDULÓ 140 éve szabadalmaztatták a villanyvasalót
