Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-13 / 136. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2022. JUNIUS 13. GYÓGYHÍREK 11 Hogyan lehet pozitív gondolkodásról beszélni, amikor a szomszédban háború dúl? Dusán Fábik pszichológus szerint most van itt az az idő, amikor felfedezhetjük legmélyebb énünket. Sokakat sokkolt a február 24-i esemény, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mi ez? Mindössze szokásos emberi reakció azokkal szemben, akiket nem is ismerünk vagy csupán puszta túlérzékenység az egész? Nem tudom megmondani, melyik reakció a szokásos, a normális vagy túlérzékeny. Olyan helyzet állt elő, amilyennel senki sem találkozott. Ilyenkor meg kell érteni minden reakciót, s nem szabad helyesekre és helytelenekre osztani őket. Mindenkinek saját magának kell feldolgoznia az eseményeket. Mindenki másképpen reagál: van, aki hátralép, sírdogál, van, aki önkéntes munkát vállal. Van, aki mérges, van, akinek a szíve szakad meg az esemény miatt. Minden reakciót próbáljunk megérteni. Mintha eltűnne a kényelemes jó, mintha minden értelmetlenné válna arra a gondolatra, hogy a 21. században könnyen meghalhat egyik családtagom, vagy lebombázhatják a házamat, amire még törleszteni a hitelt... Találkozik ügyfelei körében hasonló érzésekkel? A háború kitörése után csaknem mindenki legalább tömören reagált a szörnyű ukrán helyzetre. Főleg a sokk, a meglepetés és a segíteni akarás dominált. Azt viszont nem tapasztaltam, hogy ez az esemény rontotta volna a lelki állapotot. A páciensek azonban gyakran számoltak be arról, hogy mit álmodtak, például hogy találkoztak az orosz hadsereggel, a bombázással és a meneküléssel. Az álmok elemzésével arra a következtetésre jutunk, hogy ezek a képek a saját lelki folyamatok jelképei. Az adott személy például magában harcol valami ellen, például érzelmei, önképe ellen, s ezt a harcot a háborús konfliktus jeleníti meg. Az álmot ugyanis jelképként használják azokra a dolgokra, amelyekkel a mindennapi életben a leggyakrabban konfrontálódunk. Vagyis a szomszéd országban kirobbant konfliktus révén megtudhatjuk, hogy mivel hadakozunk? Nem így tenném fel a kérdést. Maga a háború nem nyújt lehetőséget arra, hogy megtudjuk, mivel harcolunk legbelül. Csak az érvényes, hogyha valaki, aki biztonságos országban él, szorong és fél a háborútól, ami reálisan nincs, pszichológiai jelenségről van szó. Ez azt jelenti, hogy a háború másolja belső lelki folyamatainkat. Például lehet, hogy valakinek konfliktusa van saját agresszivitásával - érzi, de nem engedi kibontakozni. Ezért a háborús konfliktust sokkal erősebben éli meg. Vagy épp nem engedi közel magához, s a háborús híreket dezinformációnak tartja... Mit árul el ez az emberről? íme egy konkrét eset: valakinek Vlagyimir Putyin önbizalma, határozottsága, nyugatellenessége, demokráciabírálata tetszik. De mivel háborús bűnöket követ el, sokan ezt belső konfliktusként élik meg. Felmerül a kérdés: ünnepelhetem, nyilvánosan támogathatom a gyilkost? Valószínűleg nem. De ha a háborús híreket hamisnak minősítem, továbbra is csodálhatom Putyint anélkül, hogy elveszíteném önazonosságomat. Vagyis érvényes az a tézis, hogyha elhiszem a hamis híreket, megőrizhetem ereded véleményemet a világtól, és olyan ellenséget kereshetek, ami nekem megfelel. A háborúval kapcsolatban azzal találkozunk, hogy a jó nem jön automatikusan. Rutger Bregman az Emberiség című könyvében második világháborús eseteket írt le, amikor az emberek önzetlenül segítettek egymásnak, pedig nem maradt semmijük. Sok ilyen eset volt. Szélsőséges helyzetben minden ember segít, legyen jó vagy rossz? Minden szélsőséges helyzet fel tudja ébreszteni legmélyebb énünket. Az önző, egoista és tekintet nélküli ember valószínűleg szélsőséges helyzetben még önzőbben fog viselkedni. Jellemvonásai erőteljesebbé válnak, és egyre inkább a felszínre kerülnek. Ugyanez pozitív esetben is érvényes. A szerény, szilárd értékrendű, erkölcsös emberből pedig hősiességet, bátorságot hozhat ki a szélsőséges helyzet, amire nem is számítunk. Jó példa erre Volodimir Zelenszkij. Európa szolidaritása ebben a kérdésben dicséretes. Van remény arra, hogy az emberek ilyen helyzetben abbahagyják a gyűlölködést, mások átázását és nem csak saját előnyükre gondolnak? Azok az emberek, akik ez együvé tartozásból és az élet szeretetéből indulnak ki, ilyen élethelyzetben biztosan szociálisan érzékenyek és empatikusak lesznek. Ám azt hiszem, hiú ábránd, hogy mindenki ilyen lesz. Azok esetében, akik bizalmatlanok másokkal szemben, akik agresszívak és destruktívak, ezek a tendenciák még jobban felerősödnek. Csehov azt mondta: „Az ember jobbá válik, ha megmutatják neki, milyen is valójában." A gyűlölködőkre, a rosszindulatúakra és önzőkre ez nem vonatkozik? Az alapprobléma az, hogy a gyűlölködő, a rosszindulatú és önző nem hiszi el, hogy ő ilyen. Az ő szempontjából viselkedése logikus és indokolt. Ezért nincs oka változtatni viselkedésén. Azt hiszem, hogy meg szeretnénk neki mutatni, hogy milyen is valójában, minket tartana gyűlölködőnek és rosszindulatúnak. Mindenkinek elsősorban saját magát kell megváltoztatnia. Összefogásunknak erősebbnek kell lennie, mint bármikor máskor volt... Bizonyos fokig minden ember legalább akkor önző, amikor szeretteiért aggódik. Hogyan viseljük el a létbizonytalanság terhét és hogyan maradjunk meg jónak mindenben, amit naponta csinálunk és tervezünk, amikor másnaponta az atomveszélyről olvasunk? Minden érzelmet egyrészt úgy lehet elviseli, hogy tudomásul veszsziik, és bizonyos fokig átérezzük, például amikor valakit elveszítünk Először meggyászoljuk, elsiratjuk, és csak azután folytathatjuk életutunkat. Ugyanez vonatkozik a bizonytalanságra is. Flogy el tudjuk fogadni, meg kell élnünk. Ki kell mondani érzéseinket, aggodalmainkat, be kell ismerni, hogy bizonytalanok vagyunk és nem tudjuk eldönteni, hogy melyik a legjobb megoldás. Csak ezután tudnunk együtt élni vele, csak ezután veszíti el erejét felettünk. Zdravie Rés van Nem elégedett a fogai között? a fogszínével?.... Hívjon minket bátran! A rendelő címe: 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky utca 52/A. 1. em. 6. Tel.szám: +36/30/60-99-252. Az Árkádtól 5 perc sétára. Color-Dent DP220106
