Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-13 / 136. szám

4 I AUTÓ-MOTOR 2022. június 13. | www.ujszo.com A benzinmotoros Opel Mokkába a nagyszülők is könnyen beleszeretnek Aki automatát akar, annak a 96 kW (130 LE) teljesítményű 1,2 PureTech erőforrást kell választania DEMECS PÉTER Nem kellett hozzá sok, hogy megkedveljem az Opel váro­si autóját, a Mokkát. Első lá­tásra az érdekes dizájn kapott meg, de városban az elektro­mos meghajtású változata is kellemes meglepetást oko­zott. Most a benzines került a kezem ügyébe, így már nem kellett olyan intenzíven figyel­ni a fogyasztást, ami némi felüdülést jelentett. Milyen volt vezetni és miért kedvelem a kisautókat? Elsősorban azért, mert rendszerint nagyon ötletes dizájnnal rendelkez­nek, a jelenlegi technológiai meg­oldásoknak köszönhetően pedig a legmodernebb vezetést elősegítő és biztonságot növelő rendszereket is megkaphatják, de gyakran szeren­csére nincsenek túlkombinálva, így a kezelésük is egyszerű és intuitív. A méretekből adódó könnyebb parkolás pedig már csak hab a tortán. A Mokka második generációja időtálló, modern külsőt kapott (A szerző felvételei) Dízel, benzin, automata Mivel az utóbbi években nagyon elkényelmesedtem, számomra kü­lönösen jó hír, hogy nagyon sok kisautó már az általam úgy kedvelt automata sebességváltóval is kom­binálható. A Mokka esetében nem kellett sokat válogatnom, ugyanis aki ehhez a járgányhoz automatát akar, annak a 96 kW (130 LE) telje­sítményű háromhengeres 1,2 Pure­Tech erőforrást kell választania. Más motorral ugyanis az automata nem kombinálható. Jó hír legalább, hogy a kínálatban még szerepel a 81 kW teljesítményű 1,5 CDTi dízelmotor, hiszen lassan ez a fajta erőforrás is már kihalófélben van. Mindenesetre tény, hogy a benzines 1,2-es, amelyet a már említett 96 kW teljesítményen kívül 74 kW-os kivitelben is megren­delhetünk, sokkal népszerű. Az előző generációhoz képest, amelynek a neve mögött még meg­jelenhetett az összkerékhajtást jelölő X betű, viszont a jelenlegi már nem rendelkezik ilyen lehetőséggel. Dinamika, fogyasztás Nem állítom, hogy az utastér hangszigetelése a legjobbak közé tar­tozik, de a Mokka legalább nem ad magáról olyan gyákran hangos élet­jelet - pontosabban addig a pontig, amíg a padlógázzal nem kényszerít­jük rá a három hengert, hogy kihoz­zák magukból maximumot. A 96 kW teljesítményű változat dinamikája meglepően jó volt, s mi­után megtanultam dolgozni a kicsit lassúbb reakcióidővel rendelkező gázpedállal, teljes magabiztosság­gal előztem le mindenkit, aki nem előzött le engem. Értelemszerűen mindezt csak olyan helyen, ahol az biztonságos volt. A motor már 1200 fordulattól érezteti az erejét, s jól együttműködik a nyolcgangos au­tomata váltóval, amely gyorsan és folyamatosan váltja az egyes sebes­ségfokozatokat, teljesen logikusan dolgozik. S ez is hozzájárul a kedve­ző fogyasztáshoz. Egy hét alatt kö­rülbelül ötszáz kilométert vezettem le, fele-fele arányban városban és au­tópályán, az átlagfogyasztás pedig 5,8 liter volt 100 kilométeren. Vá­rosban a fogyasztás hét liter környé­kén állandósult, sztrádán pedig 6,4 litert mutatott a fedélzeti számító­gép száz kilométeren. Persze azt is el kell mondani, hogy a dinamikusabb vezetés értelemszerűen meglátszik a fogyasztáson is, amely ilyenkor vidá­man átlépi a tíz litert is. Futómű, ár Az Opel a Mokka esetében sporto­­sabbra állított futóművet ígér, amit a merevségen főleg a városban érezni. Az aránylag megviselt útfelületeken a Mokka kicsit kacifántos, de ezt is túl lehet élni. Egyszerűen csak meg kell tanulni elkerülni a nagyobb út­­buckákat. Tény, hogy nem tartozik a legol­csóbb autók közé, de az Opel soha nem akarta, hogy ebbe a kategóriá­ba sorolják. A tervezésénél próbáltak A PSA konszerntől kapott technika már nem ad lehetőséget az összkerékhajtásra olyan értelmes kompromisszumot kötni, amelynek köszönhetően egy racionálisan felszerelt autót kapnak, a mai világban teljesen reális össze­gért. Az alap, amit ugyan megszo­kás említeni, de amit soha senki nem vesz megjelen esetben 19 990 euró. Sokkal reálisabb választás a 25 ezer euró környékén mozgó Mokka. Rá­adásul még a turbós benzinmotorral és automata váltóval felszerelt mo­dellnek sem kell elérnie ezt az ösz­­szeget. Összegzés, értékelés Hiába, az Opel Mokka második generációja jelentős változáson esett át. A PSA konszerntől kapott techni­ka már ugyan nem ad lehetőséget az összkerékhajtásra, másrészt ismerjük el, egy ilyen autóba a 4x4-es meghaj­tás nem is hiányzik. Minden változás nagyon jót tett a járgánynak, rendkívül vagány és időtálló külsőt kapott, én egyszerűen megkedveltem. Ahogy korábban az elektromos változat esetében írtam, nem vagyok rajongója az utastérben bőven alkalmazott zongoralakknak, ettől függetlenül a műszerfal sofőr­központú, a volán nem túlkompli­kált, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Mokkában való utazás kényelmes. Külön díjazom, hogy a funkciók többsége klasszikus gombokkal irá­nyítható. A legerősebb benzinmotor pedig kellő dinamikával rendelkezik, azt viszont ugyancsak el kell monda­ni, hogy a futómű olyan „németesen” merev, egyszerűen érezni fogják az útbuckákat. Amire még érdemes gondolni, hogy a Mokka utasterében négy fel­nőtt nem feltétlenül fogja magát hosz­­szabb távon kényelmesen érezni, a járgányt ezért inkább fiatal családok­nak, vagy olyan idősebb sofőröknek ajánlom, akik nem komplikált, stílu­sos autóra vágynak. S míg az elektro­mos változat elsősorban városba való, ezzel a járgánnyal szabadságra, vagy hosszabb utakra is simán elindulnék, bár tény, hogy nagy valószínűséggel csak egy utastárssal. Az utastér praktikus, a műszerfal sofőrorientáit, a funkciók többségét pedig lrlacc7Ílriic vp7^rlrionmhnlr cpoítQ^iiévpl Iphpf kp7<plni

Next

/
Thumbnails
Contents