Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-13 / 136. szám
4 I AUTÓ-MOTOR 2022. június 13. | www.ujszo.com A benzinmotoros Opel Mokkába a nagyszülők is könnyen beleszeretnek Aki automatát akar, annak a 96 kW (130 LE) teljesítményű 1,2 PureTech erőforrást kell választania DEMECS PÉTER Nem kellett hozzá sok, hogy megkedveljem az Opel városi autóját, a Mokkát. Első látásra az érdekes dizájn kapott meg, de városban az elektromos meghajtású változata is kellemes meglepetást okozott. Most a benzines került a kezem ügyébe, így már nem kellett olyan intenzíven figyelni a fogyasztást, ami némi felüdülést jelentett. Milyen volt vezetni és miért kedvelem a kisautókat? Elsősorban azért, mert rendszerint nagyon ötletes dizájnnal rendelkeznek, a jelenlegi technológiai megoldásoknak köszönhetően pedig a legmodernebb vezetést elősegítő és biztonságot növelő rendszereket is megkaphatják, de gyakran szerencsére nincsenek túlkombinálva, így a kezelésük is egyszerű és intuitív. A méretekből adódó könnyebb parkolás pedig már csak hab a tortán. A Mokka második generációja időtálló, modern külsőt kapott (A szerző felvételei) Dízel, benzin, automata Mivel az utóbbi években nagyon elkényelmesedtem, számomra különösen jó hír, hogy nagyon sok kisautó már az általam úgy kedvelt automata sebességváltóval is kombinálható. A Mokka esetében nem kellett sokat válogatnom, ugyanis aki ehhez a járgányhoz automatát akar, annak a 96 kW (130 LE) teljesítményű háromhengeres 1,2 PureTech erőforrást kell választania. Más motorral ugyanis az automata nem kombinálható. Jó hír legalább, hogy a kínálatban még szerepel a 81 kW teljesítményű 1,5 CDTi dízelmotor, hiszen lassan ez a fajta erőforrás is már kihalófélben van. Mindenesetre tény, hogy a benzines 1,2-es, amelyet a már említett 96 kW teljesítményen kívül 74 kW-os kivitelben is megrendelhetünk, sokkal népszerű. Az előző generációhoz képest, amelynek a neve mögött még megjelenhetett az összkerékhajtást jelölő X betű, viszont a jelenlegi már nem rendelkezik ilyen lehetőséggel. Dinamika, fogyasztás Nem állítom, hogy az utastér hangszigetelése a legjobbak közé tartozik, de a Mokka legalább nem ad magáról olyan gyákran hangos életjelet - pontosabban addig a pontig, amíg a padlógázzal nem kényszerítjük rá a három hengert, hogy kihozzák magukból maximumot. A 96 kW teljesítményű változat dinamikája meglepően jó volt, s miután megtanultam dolgozni a kicsit lassúbb reakcióidővel rendelkező gázpedállal, teljes magabiztossággal előztem le mindenkit, aki nem előzött le engem. Értelemszerűen mindezt csak olyan helyen, ahol az biztonságos volt. A motor már 1200 fordulattól érezteti az erejét, s jól együttműködik a nyolcgangos automata váltóval, amely gyorsan és folyamatosan váltja az egyes sebességfokozatokat, teljesen logikusan dolgozik. S ez is hozzájárul a kedvező fogyasztáshoz. Egy hét alatt körülbelül ötszáz kilométert vezettem le, fele-fele arányban városban és autópályán, az átlagfogyasztás pedig 5,8 liter volt 100 kilométeren. Városban a fogyasztás hét liter környékén állandósult, sztrádán pedig 6,4 litert mutatott a fedélzeti számítógép száz kilométeren. Persze azt is el kell mondani, hogy a dinamikusabb vezetés értelemszerűen meglátszik a fogyasztáson is, amely ilyenkor vidáman átlépi a tíz litert is. Futómű, ár Az Opel a Mokka esetében sportosabbra állított futóművet ígér, amit a merevségen főleg a városban érezni. Az aránylag megviselt útfelületeken a Mokka kicsit kacifántos, de ezt is túl lehet élni. Egyszerűen csak meg kell tanulni elkerülni a nagyobb útbuckákat. Tény, hogy nem tartozik a legolcsóbb autók közé, de az Opel soha nem akarta, hogy ebbe a kategóriába sorolják. A tervezésénél próbáltak A PSA konszerntől kapott technika már nem ad lehetőséget az összkerékhajtásra olyan értelmes kompromisszumot kötni, amelynek köszönhetően egy racionálisan felszerelt autót kapnak, a mai világban teljesen reális összegért. Az alap, amit ugyan megszokás említeni, de amit soha senki nem vesz megjelen esetben 19 990 euró. Sokkal reálisabb választás a 25 ezer euró környékén mozgó Mokka. Ráadásul még a turbós benzinmotorral és automata váltóval felszerelt modellnek sem kell elérnie ezt az öszszeget. Összegzés, értékelés Hiába, az Opel Mokka második generációja jelentős változáson esett át. A PSA konszerntől kapott technika már ugyan nem ad lehetőséget az összkerékhajtásra, másrészt ismerjük el, egy ilyen autóba a 4x4-es meghajtás nem is hiányzik. Minden változás nagyon jót tett a járgánynak, rendkívül vagány és időtálló külsőt kapott, én egyszerűen megkedveltem. Ahogy korábban az elektromos változat esetében írtam, nem vagyok rajongója az utastérben bőven alkalmazott zongoralakknak, ettől függetlenül a műszerfal sofőrközpontú, a volán nem túlkomplikált, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Mokkában való utazás kényelmes. Külön díjazom, hogy a funkciók többsége klasszikus gombokkal irányítható. A legerősebb benzinmotor pedig kellő dinamikával rendelkezik, azt viszont ugyancsak el kell mondani, hogy a futómű olyan „németesen” merev, egyszerűen érezni fogják az útbuckákat. Amire még érdemes gondolni, hogy a Mokka utasterében négy felnőtt nem feltétlenül fogja magát hoszszabb távon kényelmesen érezni, a járgányt ezért inkább fiatal családoknak, vagy olyan idősebb sofőröknek ajánlom, akik nem komplikált, stílusos autóra vágynak. S míg az elektromos változat elsősorban városba való, ezzel a járgánnyal szabadságra, vagy hosszabb utakra is simán elindulnék, bár tény, hogy nagy valószínűséggel csak egy utastárssal. Az utastér praktikus, a műszerfal sofőrorientáit, a funkciók többségét pedig lrlacc7Ílriic vp7^rlrionmhnlr cpoítQ^iiévpl Iphpf kp7<plni