Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-13 / 136. szám

www.ujszo.coml 2022. június 13. RÉGIÓ 3 Közösségteremtő személyiségeket díjaztak BUCHLOVICS PÉTER Pro Űrbe - A városért. A Párkányi Művelődési Köz­pontban, a képviselő-testület ünnepi ülésén adták ét szom­baton a kitüntetést hérom olyan személyiségnek, akiket országosan is tisztelnek és becsülnek. PÁRKÁNY Ünnepélyes keretek közt adták át szombaton a város Pro Űrbe díjait há­rom olyan párkányi személyiségnek, akik munkájukkal, személyes példá­jukkal, értékteremtő tevékenységük­kel évtizedeken keresztül fémjelezték a Duna menti település rangját, ki­emelkedő kulturális és sportéletét, az önkormányzati demokrácia fejlődé­sét és nemzetközi hírnevét. Párkány Pro Űrbe díját a képviselő-testület döntése értelmében idén Peter Gelle sportoló, Július Hégli közművelődési szakember és in memóriám Ján Ora­­vec volt polgármester kapta. Mint azt Eugen Szabó polgármester üdvözlőbeszédében kifejtette, a díja­zottakat nemcsak a hely köti össze, nemcsak Párkány méltó képviselete, hanem az is, hogy nemcsak szavak­ban szerették és szeretik ezt a várost. A kenus legenda Peter Gelle viszonylag fiatal ko­ra ellenére ma már sportlegendának számít, a kajak mesterének, olimpi­ai, világbajnoki és Eb-eredménye: it felsorolni is hosszadalmas lenne. Az ünnepségre viszont egy csendes, szerény, jó humorú „párkányi srác” érkezett, aki máig nem felejtette el a Duna-parti csónakházat és az edzé­seket, miként a helyi, sportszerető fi­atalságot sem. Szorgalma, tehetsége, következetessége messzire és magas­ra röpítették, de még a legnagyobb nemzetközi sikerei idején is azt val­lotta, amit ma - ő itt van otthon. A Gelle - ehhez Párkányban nem kell kommentár, ezt így csak a legjobbak­­ról mondják. A kultúraszervező Július Hégliről két dolog ugrik be azonnal a párkányiaknak. Először is az, hogy ő a Hégli Dusán apukája. Ami persze önmagában nem érdem, de ha hozzátesszük, hogy Kisbojtár gyermektánccsoport, akkor minden­ki elismerően bólint. Mert igaz, hogy a fogalommá vált gyermektáncegyüt­tes révén felesége, Hégli Marianna lett főleg országosan is ismert, de a férje szervezői, kultúrmenedzse­­ri profizmusa és hozzáállása nélkül nemcsak a Kisbojtár nem létezne, de nem lenne Duna Menti Folklórfesz­tivál s'em, nem jött volna létre a Bar­­ta Gyula Galéria, miként a Vasvirág folklórcsoport vagy a Rajcsúros népi játékcsoport sem. Héglinek pótolha­tatlan szerepe volt abban is, hogy fel­karolták a régió roma tehetségeit és Romafest néven sikeres fesztiválokat rendeztek. Az Öreg Párkány egykori polgármeste­re, Ján Oravec in memóriám kapta meg a Pro Űrbe díjat. A 2019-ben el­hunyt közéleti személyiség nevében most iíj. Ján Oravec önkormányzati képviselő vette át a kitüntetést. Az Öreg... mondogatták Oravecről még életében, tisztelettel és megbecsü­léssel. A rendszerváltozás utáni el­ső szabad választáson lett Párkány polgármestere, hat cikluson keresztül irányította a város közéletét. Uniós szinten és az Európai Parlamentben is méltóképpen képviselte a helyie­ket és a régiót. Az ő vezetésével tar­tották meg Párkányban a népszava­zást a közvetlen államfőválasztásról és a NATO-csatlakozásról, mert azt vallotta, őrjönghet és fenyegetőzhet a kormány - a helyiek, a nép döntsön alapvető ügyekben. Ilyen következe­tességgel vitte végig a Mária Valé­ria híd újjáépítését is, nemcsak saját városa, de több tízezer ember álmát váltva valóra. Az ünnepi ülésen Esztergomot Hernádi Ádám polgármester képvi­selte, aki szintén gratulált a díjazot­taknak. Barangolás és felfedezés a levéltárban Minden látogató elismerő oklevelet kapott (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Közel 400 gyerek volt kíván­csi a vágseilyei levéltárra a le­véltárosok ünnepe alkalmából szervezett nyílt napokon. VÁGSELLYE Világszerte június 9-én ünnepük a nemzetközi levéltári napot, amelyet a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa ve­zetett be a tanács 1948. évi megalapí­tásának tiszteletére. A Nagyszombati Állami Levéltár Galántai Fióklevél­tára Vágsellye Székhellyel 2004-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, az­óta tart rendszeresen nyílt napokat ebből az alkalomból. A rendezvény idén a Vágsellye teg­nap és ma címet kapta. Szekeres Ko­vács Judit, az intézmény vezetője la­punknak elmondta, a rendezvény fő célja, hogy az embereknek megmu­tassák, a levéltár nem csak egy irattár vagy könyvtár, ahogy sokan neve­zik. „Szeretnénk felhívni a lakosok figyelmét azokra az értékes iratokra, amelyeket itt őrzünk, örülünk, ha be­tekintenek az itt folyó munkába, va­lamint a levéltárnak otthont adó kas­tély épületét, történetét is szeretnénk bemutatni. Minden ősszel új kiállí­tást nyitunk meg, amely a levéltári nyílt napokkal zárul” - fogalmazott. Az érdeklődők tehát megtekinthették a Gazdaság a régióban című kiállí­tást, de egy kisebb tárlatot is készítet­tek a levéltár munkatársai Vágsellye tegnap és ma címmel a rendezvény idejére. „Olyan vágseilyei épületeket mutattunk be, amelyeknek az idők során változott az arculatuk, vagy a funkciójuk, illetve olyan épületek­ről láthattak felvételeket a látogatók, amelyek már nem léteznek. Az egyik ilyen például a rituális zsidó fürdő, vagyis mikve, amely a mai Andrea Shop helyén működött egykor” - egészítette ki Szekeres Kovács Judit. A rendezvényre a helyi és környék­beli iskolásokat, óvodásokat hívták meg, akiknek reggeltől délutánig tar­tottak tárlatvezetést és interaktív fog­lalkozásokat, például óriáskirakót a legkisebbeknek. Az iskolásoknak ér­dekes feladatokkal készültek, például levéltári dobozokat kellett összeállí­taniuk. A legügyesebbeket apró aján­dékokkal díjazták. „Minden látogató elismerő oklevelet kapott részvéte­lért, illetve azért, mert bevezettük őket a levéltári munka rejtelmeibe. Az oklevelet saját maguk tölthették ki lúdtollal és pecsételhették le vi­aszpecséttel és tipáriummal, vagy­is pecsétnyomóval. Közismert, hogy a levéltárunkban megtalálható egy 17. századi jegyzőkönyvben szerep­lő bejegyzés a boszorkányüldözésről, amelynek bemutatása mindig nagy sikert arat, így volt ez most is” - rész­letezte. A nyílt napokon mintegy 400 gyerek vett részt az óvodásoktól a kö­zépiskolásokig, néhány csoportot már az előző héten fogadtak a levéltárban, hogy minden érdeklődő részt vehes­sen a rendezvényen. A levéltár veze­tője szerint az elmúlt tíz évben idén volt a legtöbb érdeklődő. Szívharang # koncertszínház vataSőin Péter Az előadást, amely több művészeti ágat is sajátosan fog ötvözni, Korpás Éva és tizenhat társa mutatja be június végén a Komáromi Jókai Színházban. KOMÁROM „Az alapmű az utolsó, Szívharang című lemezem, ami már eleve egy ki­csit más, mint az eddigi albumaim. Egy konkrét témára, történetre van felfűzve, amit Laboda Robi verse fog­lal össze. Természetesen a szerelem­ről szól, annak minden fázisáról, fő­leg úgy, ahogy azt én éltem meg, de úgy is, ahogy mindenki más tapasz­talja. Erre jött' az ötlet, hogy jó ez a lemez, de mi volna, ha kicsit tovább­gondolnánk a történetet, amit színpa­di megoldásokkal valósítanánk meg” - részletezte a koncertszínház hátterét a komáromi sajtótájékoztatón Korpás Éva, aki mellett öt népzenész, hat éne­kes, két bábszínész és három táncmű­vész áll majd a színpadon. Zenekarának prímása, Csernók Klári ötlete volt a bábművészet be­vonása. Ezt követően keresték meg Gergely Rozália színművészt; aki a darabot rendezte - vagy saját sza­vaival élve „berendezte”, mivel sze­rinte a koncert készen volt, „csak ki kellett bélelni jelenetekkel”. Végül összeállították a teljes csapatot Hor­váth Márk bábszínésszel, aki a pro­dukció állatokat megjelenítő báb­jait és jelmezeit tervezte - illetve dramaturgként Varga Emesével, a Jókai Színház művészeti vezetőjé­vel. „Azt éreztem, tilos megmutat­ni, amiről Éva énekel, illetve amiről egyébként is szó van - hiszen két­szer elmondani ugyanazt általában nem sikertörténet. Azt találtam ki, hogy ezek a bábok jelentsék az em­beri síkokat: a fizikait, a szellemit és a lelki/érzelmit. A mozgatórugó, a vágy szimbóluma pedig egy kí­gyó” - nyújtott betekintést a kulisz­­szák mögé Gergely Rozália. Az ál­latfigurák neonszínűek lesznek, jel­képezve a jelenkori műanyag világ kaotikusságát a népzenében megle­vő „renddel” szemben. A táncosok kortárs táncokat járnak, ami szintén a 21. századot jelképezik. Korpás Éva hozzátette, nem akarják „száj­barágósán” közvetíteni a gondola­taikat a nézőknek, hanem szeretnék mindenkinek meghagyni a lehetősé­get, hogy a saját tapasztalatai alap­ján fogadja be az előadást. A produkció június 23-án, csü­törtök 19 órakor kerül színpadra a Jókai Színházban. Hogy lesz-e több előadás, az még nyitott kérdés. Kor­pás Éva és társai részéről szándék­ból és akaratból nincs hiány, vagyis ha találnak rá forrást, más dél-szlo­vákiai településeken is bemutathat­ják a koncertszínházat. Gergely Rozália és Korpás Éva együttműködése révén új színházi forma szü­letett (A szerző felvétele) A díjazottak egymást is felköszöntötték (A szerzó felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents