Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-10 / 134. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. június 10. | www.ujszo.com Szeverodonyeckben dől el Donbász sorsa ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Szeverodonyeckben dőlhet el Kelet-Ukrajna sorsa - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta ezt szokásos éjszakai videóiizenetében. A már két hete tartó csatát a háború eddigi legnehezebbjének nevezte. Elesett katonák holttesteit cserélte ki egymás közt az ukrán és az orosz fél. Németország továbbra sem indította újra a beígért fegyverszállítást Ukrajnába. Két hete tombol az ukrajnai háború eddigi legnagyobb csatája a front legkeletibb szegletében, Szeverodonyeck városánál. Eleinte úgy tűnt, az ukránok veszni hagyják a települést, és inkább kimenekítik csapataikat a fenyegető bekerítésből. Végül mégis inkább a harc mellett döntöttek. Ez komoly véráldozattal jár, de az orosz hadsereget is leköti, mely így nem tud a stratégiailag fontosabb céljai elérésére koncentrálni. Mivel az oroszok erőik javát Szeverodonyeck elfoglalására vetik be, a stratégiailag fontosabb Szlovjanszk irányába csak lépésben tudnak haladni. Az elhanyagolt délnyugati fronton, Herszon megye nyugati részén ukrán ellentámadás bontakozott ki. Ez az egyetlen terület a Dnyeper folyó nyugati partján, amit az oroszok megszálltak. Harkivnál is újraindulhat az ukrán ellenoffenzíva, aminek a célja az orosz erők kiszorítása Ukrajna területéről. Ha az sikerülne, az ukránok keletnek fordulva már a stratégiailag kiemelt jelentőségű izjumi kiszögelés orosz utánpótlási vonalait fenyegethetnék. Jönnek a sorozatvetők Ukrajnának a héten már igazán komoly segítséget ígértek nyugati szövetségesei, az amerikaiaktól és a britektől 70 km-re ellőni képes rakéta-sorozatvetőket kaphatnak. Ezek az orosz támadások feltartóztatásában, az ukrán támadások támogatásában jól jöhetnek. Három darab M270-es rakéta-sorozatvetőt küld első körben Kijevnek London. „Ezek a kiváló rakéta-sorozatvetők segítenek majd ukrán barátainknak abban, hogy megvédjék magukat a Hitlert se hívták, Putyint sem kell Berlin. Nem kell szóba állni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hiszen Adolf Hitlerrel sem tárgyaltak a második világháborúban - fejtette ki Andrzej Duda lengyel államfő egy német lapinterjúban. A jobboldali politikus a Bild lapban közölt interjúban kiemelte, meglepődve szemléli a német kancellár és a francia elnök által az orosz államfővel telefonon folytatott tárgyalásokat. Mint mondta, Olaf Scholz és Emmanuel Macron megbeszélései Putyinnal nem vezetnek sehová, csupán „legitimálják az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett bűncselekményeiért felelős embert”. Macron azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a háború utáni diplomáciai rendezés elősegítése érdekében nem szabad megalázó helyzetbe hozni Oroszországot, kiemelte: nem tud arról, hogy hasonló vélemény megfogalmazódott volna Hitlerrel kapcsolatban. (MTI) A béke illúziója. Kijevben a homokzsákok emlékeztetnek arra, az orosz fenyegetés nem ért véget. (TASR/AP) nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöktől, melyeket Putyin hadereje válogatás nélkül használ arra, hogy a földdel tegyen egyenlővé városokat” - mondta Ben Wallace védelmi miniszter. Az orosz elnök pár napja azt mondta, az újfajta fegyverszállítmányok miatt olyan célpontokat fognak támadni Ukrajnában, mint soha korábban. Külvárosban dúló harcok Szeverodonyeck maradt a donbászi küzdelem epicentruma - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, hozzátéve, hogy az ukrán erők jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek. Hogy pontosan mi a helyzet Szeverodonyeckben, azt távolról most nagyon nehéz követni. Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye ukrán katonai közigaztatásának vezetője a legutóbb arról számolt be, hogy az oroszok a város határáig szorították vissza az ukrán erőket. „Az oroszok mindent lerombolnak - mondta Hajdaj televíziós bejelentésében. - Tankokkal- és tüzérséggel lövik a lakóházakat”. Hajdaj kifejtette, az ukrán erőknek az intenzív orosz bombázások miatt nem volt más választásuk, mint ideiglenes taktikai visszavonulást végrehajtani a város központi részeiből. A tisztviselő elmondta, a visszavonulás ellenére Ukrajna megtartotta az ellenőrzést Szerverodonyeck ipari kerülete felett, amely kulcsfontosságú terület a város szélén. Az elmúlt napok jelentései szerint a város egyes részei az elmúlt napokban többször is gazdát cserélhettek. Elesettek kicserélése Az ukrajnai háborúban meghalt katonák holttesteit cserélte ki egymás közt az ukrán és az orosz fél - hozta nyilvánoságra az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium. A tárca közleménye szerint a felek ötven-ötven holttestet adta át egymásnak a Zaporizzsja megyei frontvonalon. „Az ötven ukrán elesett közül 37- en a mariupoli Azovsztal üzem védelme közben vesztették életüket. A műveletben ukrán részről a reintegrációs tárca, a hírszerzési, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán fegyveres erők vezérkara és más ukrajnai rendfenntartó szervek vettek részt” - tájékoztatott a minisztérium. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően ilyen cserét a két oldal június 2-án hajtott végre, akkor 160-160 holttestet adtak át egymásnak. Eddig a Mariupol védelmében elesett 210 ukrán katona holttestét kapta vissza az ukrán oldal, a többségük az Azovsztal elleni orosz támadásokban vesztette életét. A stratégiai fontosságú, Azovi-tenger parti Mariupolt március 1-je óta tartotta ostrom alatt az orosz hadsereg, és május 20-án vette át az ellenőrzést a teljes város fölött. Késik a német fegyver Németország továbbra sem indította újra a fegyverszállítást Ukrajnába, írja a Spiegel. A német kormány arról tájékoztatta a védelmi ügyekben illetékes képviselőket, hogy a leszállított fegyverekhez nem érkeztek még kiegészítő szállítmányok, és nem is tervezik a fegyverszállitmányok listáját frissíteni. Pedig a szövetségi kormány általában hetente frissíti azt a titkos listát, amit csak néhány erre kiválasztott képviselő láthat, akik még jegyzetet sem készíthetnek róla. Olaf Scholz kancellár még kedden is arról beszélt, hogy Németország az egyik legfontosabb katonai támogatója Ukrajnának. Május végén derült ki, hogy Olaf Scholz kancellár hangzatos ígéretei ellenére a németek alig szállítottak fegyvert Ukrajnába március vége óta. Akkor ukrán kormányzati körökre hivatkozva arról írt a Welt, hogy az elmúlt 9 hétben nem érkeztek érdemi fegyverszállítmányok Németországból. Március 30. és május 26. között mindössze két szállítmány érkezett, de ezek csak kisebb eszközöket tartalmaztak. Május közepén a németek listája 3000 páncéltörő aknát és 1600 darab irányított aknát tartalmazott. Az ukránok azonban jelenleg az orosz tüzérség ellen nem tudnak aknákkal harcolni. Egy hónapja pedig géppuskákhoz való pótalkatrészeket, gyújtószerkezeteket, rádiókat, kézigránátokat, robbanótölteteket és aknákat kaptak az ukránok. Légvédelmi és tankelhárító fegyvereket legutóbb március 25-én kaptak. Ez a szállítmány 3000 Panzerfaust 3 típusú rakétát és 1500 Typs Strela tankelhárítót tartalmazott. Még a beígért Gepard légelhárító lövegeket sem szállították le, mert még nem képezték ki az ukrán katonákat a használatukra. (MTI, Tx, 444, ú) Szu-57-es csúcsrepülő bevetése Négy Szu-57-es vadászbombázót használt az orosz légierő Ukrajnában légvédelmi rendszerek megsemmisítésére - állítja bennfentes források alapján a RIA Novosztyi. A források azt állítják, hogy a művelet során bizonyított a Szu-57-esek „alacsony észlelhetősége" és az elektronikus rendszereinek hatékonysága. Vélhetően ezzel arra gondoltak, hogy úgy tudtak az orosz gépek légvédelmi célpontokat megsemmisíteni, hogy nem detektálták őket az ukránok. A Szu-57-es egy ötödik generációs többcélú vadászbombázó, az orosz légierő legmodernebb repülőgéptípusa. Más, legújabb generációs fegyverrendszerekhez (pl. Armaták vagy Bumerángok) hasonlóan valamiért eddig ezt a gépet sem használták az Ukrajnában február 24. óta zajló harci cselekmények során. (Portf.) Lemondott posztjáról Jakab Péter, a Jobbik elnöke Távozik a Jobbik éláről Jakab Péter, a magyar politikus frakcióvezetőként folytatja munkáját. Szerinte olyan elnök kell, aki képes együttműködni a párt elnökségével. Budapest. Jakab Péter pártelnök a lemondását a Facebook-oldalán jelentette be. Mint írta, „ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.” A politikus posztjában emlékeztetett, hogy május 7-én 70 százalékos többséggel választotta újra elnökké a Jobbik tagsága. Jakab Pétert, az egykori radikális, majd „néppártosodó” Jobbik korábbi szóvivőjét 2020 januárjában választották meg A 41 éves Jakab Péter a parlamentben rendkívül kemény felszólalásaival várt ismertté (MTI-felvétel) a párt élére, miután a 2018-as fideszes kétharmadot követően az addigi elnök, Vona Gábor nemcsak a parlamentből és a párt éléről, hanem a pártból is távozott, s a helyét átvevő Sneider Tamás 2019-ben nem indult újra az elnöki posztért. Elnökké választása is belső harcokkal kezdődött, s annak nyomán többen, köztük országgyűlési képviselők, így Bencsik János és Varga-Damm Andrea is távozott a pártból. Jakab a 2018 végén a túlóratörvény ellen szervezett ellenzéki tüntetések idején vált országosan ismert politikussá, majd a parlamentben az Orbán Viktornak címzett beszólásaival és a krumplilóbáláshoz hasonló mutatványaival hívta fel magára a figyelmet. Előfordult, hogy az akcióiért többmilliós bírságot kapott Kövér ! Lászlótól, a parlament elnökétől. A 41 éves politikus 2020 januárja óta vezette a Jobbikot, ő volt a párt miniszterelnök-jelöltje a 2021-es ellenzéki előválasztáson, azonban látványos akciói ellenére az első fordulóban csak a negyedik helyen végzett. A kampányban látványosan rossz volt a viszonya Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel, akit egy alkalommal le is hülyézett. A választási vereség éjszakáján ő volt az első, aki egy videóüzenetben egyedül a miniszterelnök-jelölt nyakába varrta az ellenzék bukását. Jakabot egy hónapja a választási vereség ellenére is újraválasztották Stummer Jánossal szemben, de azután sem állt vissza a nyugalom a pártban, aminek 10 fősre zsugorodott a frakciója a parlamentben, és ezzel együtt a költségvetési támogatása is megfeleződött. Június elején Jakab Péter kommunikációs tanácsadója, Molnár Enikő is lemondott. A hírek szerint a belső konfliktusokat éppen Molnár Enikő megnövekedett befolyása okozta, ami ellen több elnökségi és frakciótag is fellázadt. A kormánysajtó hónapokon át azzal támadja Jakab Pétert, hogy viszonya van Molnár Enikővel, és hogy valójában a ő irányítja helyette a pártot. A tanácsadót azzal is meggyanúsították, hogy igyekezett eltussolni azt az ügyet, amikor egy jobbikos politikus egy disznóvágáson megpróbálta megerőszakolni egy másik jobbikos élettársát. (hvg, 444, ú)
