Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-09 / 133. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. június 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel: Putyin szét akarja rombolni az EU-t ENSZ: magyar a közgyűlés élén Budapest. Elsősorban Magyarország számára megtiszteltetés az ENSZ Közgyűlésének elnöki posztja - mondta Körösi Csaba, a közgyűlés kedden megválasztott elnöke az Ml Híradónak nyilatkozva. Kedd délután Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott, hogy az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással megválasztotta a 77. ülésszak elnökét New Yorkban. Szeptembertől egy éven át Körösi Csaba lesz az ENSZ Közgyűlésének elnöke. Körösi Csaba azt mondta: neki is különleges megtiszteltetés, egyben kihívás a pozíció. Az ENSZ Közgyűlése az ENSZ legmagasabb fóruma, amelynek fő feladata annak a meghatározása, hogy „milyen irányba menjen a világ”. Azért különlegesen fontos ez a megbízatás - tette hozzá -, mert olyan összetett a mostani válság, amelyre nem volt példa az utóbbi negyven évben - emelte ki Körösi Csaba. Az ENSZ történetében eddig egy magyar elnöke volt a közgyűlésnek, 1982-83-ban, amikor Hollai Imre, akkori külügyminiszter-helyettes töltötte be ezt a pozíciót. (MTI) Bombariadó 200 belgrádi iskolában Belgrád. Több mint 200 belgrádi iskolában volt bombariadó tegnap reggel, a tanítást elhalasztották, a rendőrség átvizsgálta az_ épületeket - közölte az oktatásügyi minisztérium. Az utóbbi hónapokban több mint ezer bejelentés érkezett robbanószerkezetekről, eddig minden fenyegetés hamisnak bizonyult. Tegnap első esetben egy óvodába is érkezett riasztás. Aleksandar Vulin belügyminiszter május közepén egy televíziós interjúban arról beszélt: a hamis riasztások célja, hogy Szerbiát nyomás alatt tartsák. Azt akarják elérni, hogy Szerbia „ne dönthessen önállóan, hanem nyomás alatt és félelemből hozzon döntést”, és vezessen be szankciókat Oroszország ellen. Mint mondta, minden fenyegetés azzal kezdődik, hogy „amiért nem szankcionáltátok Oroszországot, ezt meg ezt teszszük majd veletek”. A tegnapi fenyegető levélben nem esett szó Oroszországról. (MTI) Sztrájk miatt törölt járatok Párizs. Törölte ma délelőtti járatai mintegy negyedét a párizsi Roissy Charles de Gaulle repülőtér a fizetésemelést követelő alkalmazottak sztrájkja miatt. A párizsi repülőterek igazgatóságának (ADP) közleménye szerint a polgári légi közlekedési igazgatóság (DGAC) azt kérte a légitársaságoktól, hogy ma reggel 7 óra és délután 2 óra között csökkentsék a járataik számát. A párizsi repülőterekről legtöbb járatot indító Air France bejelentette, hogy ma 85 belföldi és európai járatát törli a DGAC kérésére. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete a nyugati demokratikus modell ellen irányul, és szét akarja rombolni az Európai Uniót - jelentette ki Angela Merkel volt német kancellár kedden Berlinben, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatban. Berlin. A volt kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen - amely az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta - Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a 20. század legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió öszszeomlása az élete „legszerencsésebb fejleménye” volt, hiszen szabad lett. Hozzátette: már akkor világos volt, hogy „nagy véleménykülönbség” van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült. Mint mondta, „nem sikerült teljesen lezárni a hidegháborút”, mert a közép- és kelet-európai térség ugyan 1989-90-ben megszabadult a kommunista diktatúrától és előre haladt az európai egységfolyamat, de nem sikerült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült kialakítani olyan „biztonsági architektúrát” Európában, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút. A 2008-as bukaresti NATO-csúcsról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsági akcióterv beindítását Ukrajna számára, mert tudta, hogy Vlagyimir Putyin „hadüzenetként” értékelné ezt a lépést. Részben pedig azért, mert Ukrajna akkoriban „oligarchák által uralt ország” volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében. „A katonai elrettentés az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért” - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni támadása „fordulópont”, egy „óriási tragédia”, és semmivel sem igazolható, „brutális” szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az ukrán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus és a saját útját járó ország legyen. Ugyanígy gyűlöli és szét akarja rombolni az Európai Uniót is, amely felfogása szerint a legfőbb ellenség, aNATO „előszobája” - mondta Angela Merkel. (MTI) Kijev nem enged szakértőket a zaporizzsjai atomerőműbe MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határ menti orosz területeket - jelentette ki Mihail Mizincev vezórezredes. A humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője a tegnapra virradó éjjel megtartott tájékoztatóján elmondta: a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és -tároló létesítményeket. Beszámolója értelmében a Harkiv megyei Hubarijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novoekonomicsnében és Novodonyeckében, valamint a Szúrni megyei Novovaszilivkában is. Mizincev szerint az ukrán fél így provokál ki választüzet az orosz fegyveres erők részéről, hogy hivatkozási alapot teremtsenek Moszkvának a polgári infrastruktúra válogatás nélküli pusztításával való megvádolásához. Ukrajna ellenzi, hogy Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója látogatást tegyen a zaporizzsjai atomerőműben, amíg az az oroszok kezén van - közölte az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat. Ukrajna nem hívta meg Rafael Grossit a zaporizzsjai erőműbe, és korábban is elutasította a látogatását. Az erőmű látogatása akkor lesz tehetséges, ha Ukrajna visszaveszi az ellenőrzést a létesítmény felett - írta az Enerhoatom a Telegram üzenetküldő portálon. Rafael Grossi hétfőn a Twitteren azt írta, hogy a NAÜ szakértői látogatását készíti elő a zaporizzsjai erőműbe, arra hivatkozva, hogy ezt „Ukrajna kérte”. Európa legnagyobb atomerőművét az orosz hadsereg tartja ellenőrzése alatt a háború kezdete óta. „Rafael Grossi főigazgató ismét hazudik” - írta az Enerhoatom, válaszul Grossi Twitter-bejegyzésére. „Úgy tekintünk erre a nyilatkozatra, mint újabb kísérletre, hogy a zaporizzsjai erőműbe tett látogatással legitimizálják az orosz megszállók jelenlétét és jóváhagyják a tetteiket” - fogalmazott az ukrán energetikai vállalat. Az Enerhoatom szerint azért szakadt meg az összeköttetés a NAÜ és az erőmű között, mert az oroszok blokkolták a helyszínen a Vodafone ukrajnai mobilszolgáltatóját. Oroszország május 19-én azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a zaporizzsjai atomerőművet az ukrán hálózatról, ha Kijev nem fizeti ki Moszkvának az ott termelt elektromos energiát. Gyalogosok közé hajtott egy jármű tegnap Berlinben, az első jelentések szerint legalább egy ember életét vesztette, nyolcán pedig megsérültek. Az autó sofőrjét, egy 29 éves, német-örmény kettős állampolgárságú berlini férfit a rendőrség őrizetbe vette. Hogy véletlen balesetről vagy szándékos támadásról van szó, egyelőre még nem tudni. Az eset Berlin nyugati részének központjában történt, egy bevásárlónegyedben. A jármű felhajtott a járdára, elgázolt több embert, aztán visszatért az úttestre, majd nagyjából 100 méter után ismét a járdára hajtott, és végül egy parfüméria kirakatát áttörve állt meg. A halálos áldozat egy tanárnő, aki diákokkal volt a helyszínen. A sérültek közül öten életveszélyes, hárman súlyos állapotban kerültek kórházba. (TASR/AP-felvétel) Ankara: létrehozható a tengeri folyosó Elfogadhatónak nevezte tegnap Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ- nek azt az elkópzelósót, amely szerint egy tengeri folyosón újraindítanák az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren. Ankara/Kijev/Strasbourg. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Ankarában tartott megbeszélése után a török miniszter arról beszélt, hogy az ENSZ terve „észszerű és megvalósítható”, de erről még további tárgyalásokat kell tartani Moszkvával és Kijevvel, hogy garantálni lehessen a hajók biztonságát. Cavusoglu jelezte: legitimnek tartja Oroszországnak azt a követelését, hogy oldják fel az orosz mezőgazdasági exportra kivetett szankciókat annak érdekében, hogy újraindulhasson az ukrán gabonaexport. „Ha megnyitjuk a nemzetközi piacot az ukrán export előtt, akkor úgy véljük, legitim tenne feloldani az orosz exportot akadályozó intézkedéseket is” - mondta a török külügyminiszter. Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így tehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját - jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Elmondta: az oroszok által okozott éleim iszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. „Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszer-biztonságot fenyegeti, semmi más” - nyomatékosította Von der Leyen. (MTI) A volt német kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen Alexander Osang újságíróval (TASR/AP-felvétel) j