Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-09 / 133. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. június 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel: Putyin szét akarja rombolni az EU-t ENSZ: magyar a közgyűlés élén Budapest. Elsősorban Magyar­­ország számára megtiszteltetés az ENSZ Közgyűlésének elnöki posztja - mondta Körösi Csaba, a közgyűlés kedden megválasz­tott elnöke az Ml Híradónak nyilatkozva. Kedd délután Szij­­jártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott, hogy az ENSZ Közgyűlése köz­­felkiáltással megválasztotta a 77. ülésszak elnökét New York­ban. Szeptembertől egy éven át Körösi Csaba lesz az ENSZ Közgyűlésének elnöke. Körösi Csaba azt mondta: neki is kü­lönleges megtiszteltetés, egy­ben kihívás a pozíció. Az ENSZ Közgyűlése az ENSZ legmaga­sabb fóruma, amelynek fő fel­adata annak a meghatározása, hogy „milyen irányba menjen a világ”. Azért különlegesen fon­tos ez a megbízatás - tette hozzá -, mert olyan összetett a mos­tani válság, amelyre nem volt példa az utóbbi negyven évben - emelte ki Körösi Csaba. Az ENSZ történetében eddig egy magyar elnöke volt a közgyű­lésnek, 1982-83-ban, amikor Hollai Imre, akkori külügymi­niszter-helyettes töltötte be ezt a pozíciót. (MTI) Bombariadó 200 belgrádi iskolában Belgrád. Több mint 200 belg­rádi iskolában volt bombariadó tegnap reggel, a tanítást elha­lasztották, a rendőrség átvizs­gálta az_ épületeket - közölte az oktatásügyi minisztérium. Az utóbbi hónapokban több mint ezer bejelentés érkezett robba­nószerkezetekről, eddig minden fenyegetés hamisnak bizonyult. Tegnap első esetben egy óvodá­ba is érkezett riasztás. Alek­­sandar Vulin belügyminisz­ter május közepén egy televí­ziós interjúban arról beszélt: a hamis riasztások célja, hogy Szerbiát nyomás alatt tartsák. Azt akarják elérni, hogy Szer­bia „ne dönthessen önállóan, hanem nyomás alatt és félelem­ből hozzon döntést”, és vezes­sen be szankciókat Oroszország ellen. Mint mondta, minden fe­nyegetés azzal kezdődik, hogy „amiért nem szankcionáltátok Oroszországot, ezt meg ezt tesz­­szük majd veletek”. A tegnapi fenyegető levélben nem esett szó Oroszországról. (MTI) Sztrájk miatt törölt járatok Párizs. Törölte ma délelőtti já­ratai mintegy negyedét a párizsi Roissy Charles de Gaulle repü­lőtér a fizetésemelést követelő alkalmazottak sztrájkja miatt. A párizsi repülőterek igazga­tóságának (ADP) közleménye szerint a polgári légi közleke­dési igazgatóság (DGAC) azt kérte a légitársaságoktól, hogy ma reggel 7 óra és délután 2 óra között csökkentsék a jára­taik számát. A párizsi repülőte­rekről legtöbb járatot indító Air France bejelentette, hogy ma 85 belföldi és európai járatát törli a DGAC kérésére. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete a nyugati demokra­tikus modell ellen irányul, és szét akarja rombolni az Euró­pai Uniót - jelentette ki Ange­la Merkel volt német kancellár kedden Berlinben, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújá­val kapcsolatban. Berlin. A volt kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen - amely az első nagyobb szabású nyilvános szerep­lése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta - Vlagyi­mir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tár­gyalásukon közölte vele, hogy a Szov­jetunió összeomlását tartja a 20. szá­zad legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió ösz­­szeomlása az élete „legszerencsésebb fejleménye” volt, hiszen szabad lett. Hozzátette: már akkor világos volt, hogy „nagy véleménykülönbség” van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült. Mint mondta, „nem sikerült telje­sen lezárni a hidegháborút”, mert a közép- és kelet-európai térség ugyan 1989-90-ben megszabadult a kom­munista diktatúrától és előre haladt az európai egységfolyamat, de nem sike­rült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült ki­alakítani olyan „biztonsági architek­túrát” Európában, amely megakadá­lyozhatta volna az ukrajnai háborút. A 2008-as bukaresti NATO-csúcs­­ról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsá­gi akcióterv beindítását Ukrajna szá­mára, mert tudta, hogy Vlagyimir Pu­tyin „hadüzenetként” értékelné ezt a lépést. Részben pedig azért, mert Uk­rajna akkoriban „oligarchák által uralt ország” volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében. „A katonai elrettentés az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért” - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni táma­dása „fordulópont”, egy „óriási tra­gédia”, és semmivel sem igazolható, „brutális” szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az uk­rán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfo­gásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus és a saját útját járó or­szág legyen. Ugyanígy gyűlöli és szét akarja rombolni az Európai Uniót is, amely felfogása szerint a legfőbb el­lenség, aNATO „előszobája” - mond­ta Angela Merkel. (MTI) Kijev nem enged szakértőket a zaporizzsjai atomerőműbe MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Ukrajna a Har­­kiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackok­kal lőtt határ menti orosz terü­leteket - jelentette ki Mihail Mizincev vezórezredes. A humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője a tegnapra virradó éjjel megtartott tájékoztató­ján elmondta: a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mi­zincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és -tároló létesítményeket. Beszámoló­ja értelmében a Harkiv megyei Hu­­barijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a „Donyecki Népköz­­társaságban” lévő Novoekonomicsné­­ben és Novodonyeckében, valamint a Szúrni megyei Novovaszilivkában is. Mizincev szerint az ukrán fél így provokál ki választüzet az orosz fegy­veres erők részéről, hogy hivatkozási alapot teremtsenek Moszkvának a pol­gári infrastruktúra válogatás nélküli pusztításával való megvádolásához. Ukrajna ellenzi, hogy Rafael Gros­­si, a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) főigazgatója látogatást tegyen a zaporizzsjai atomerőműben, amíg az az oroszok kezén van - kö­zölte az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vál­lalat. Ukrajna nem hívta meg Rafa­el Grossit a zaporizzsjai erőműbe, és korábban is elutasította a látogatását. Az erőmű látogatása akkor lesz te­hetséges, ha Ukrajna visszaveszi az ellenőrzést a létesítmény felett - írta az Enerhoatom a Telegram üzenet­küldő portálon. Rafael Grossi hét­főn a Twitteren azt írta, hogy a NAÜ szakértői látogatását készíti elő a za­porizzsjai erőműbe, arra hivatkozva, hogy ezt „Ukrajna kérte”. Európa leg­nagyobb atomerőművét az orosz had­sereg tartja ellenőrzése alatt a háború kezdete óta. „Rafael Grossi főigazgató ismét ha­zudik” - írta az Enerhoatom, válaszul Grossi Twitter-bejegyzésére. „Úgy tekintünk erre a nyilatkozatra, mint újabb kísérletre, hogy a zaporizzsjai erőműbe tett látogatással legitimizál­­ják az orosz megszállók jelenlétét és jóváhagyják a tetteiket” - fogalma­zott az ukrán energetikai vállalat. Az Enerhoatom szerint azért szakadt meg az összeköttetés a NAÜ és az erőmű között, mert az oroszok blokkolták a helyszínen a Vodafone ukrajnai mo­bilszolgáltatóját. Oroszország május 19-én azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a za­porizzsjai atomerőművet az ukrán hálózatról, ha Kijev nem fizeti ki Moszkvának az ott termelt elektro­mos energiát. Gyalogosok közé hajtott egy jármű tegnap Berlinben, az első jelentések szerint legalább egy ember életét vesztette, nyolcán pedig megsérültek. Az autó sofőr­jét, egy 29 éves, német-örmény kettős állampolgárságú berlini férfit a rendőr­ség őrizetbe vette. Hogy véletlen balesetről vagy szándékos támadásról van szó, egyelőre még nem tudni. Az eset Berlin nyugati részének központjában történt, egy bevásárlónegyedben. A jármű felhajtott a járdára, elgázolt több embert, az­tán visszatért az úttestre, majd nagyjából 100 méter után ismét a járdára hajtott, és végül egy parfüméria kirakatát áttörve állt meg. A halálos áldozat egy tanár­nő, aki diákokkal volt a helyszínen. A sérültek közül öten életveszélyes, hárman súlyos állapotban kerültek kórházba. (TASR/AP-felvétel) Ankara: létrehozható a tengeri folyosó Elfogadhatónak nevezte teg­nap Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ- nek azt az elkópzelósót, amely szerint egy tengeri fo­lyosón újraindítanák az uk­rán gabonaexportot a Feke­te-tengeren. Ankara/Kijev/Strasbourg. Szergej Lavrov orosz külügymi­niszterrel Ankarában tartott meg­beszélése után a török miniszter arról beszélt, hogy az ENSZ ter­ve „észszerű és megvalósítható”, de erről még további tárgyaláso­kat kell tartani Moszkvával és Ki­­jevvel, hogy garantálni lehessen a hajók biztonságát. Cavusoglu jelezte: legitimnek tartja Oroszországnak azt a kö­vetelését, hogy oldják fel az orosz mezőgazdasági exportra kivetett szankciókat annak érdekében, hogy újraindulhasson az ukrán gabonaexport. „Ha megnyitjuk a nemzetközi piacot az ukrán ex­port előtt, akkor úgy véljük, legi­tim tenne feloldani az orosz expor­tot akadályozó intézkedéseket is” - mondta a török külügyminiszter. Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így tehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szán­tóföldeket támadja, ellehetetlenít­ve az ukrán gazdák munkáját - je­lentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke teg­nap az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Elmondta: az oroszok által okozott éleim i­­szerválság miatt mintegy 250 mil­lió embert fenyeget élelemhiány. „Vlagyimir Putyin orosz elnök ag­resszív háborúja az, ami az élelmi­szer-biztonságot fenyegeti, semmi más” - nyomatékosította Von der Leyen. (MTI) A volt német kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen Alexander Osang új­ságíróval (TASR/AP-felvétel) j

Next

/
Thumbnails
Contents