Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-09 / 133. szám

www.ujszo.coml 2022. június 9. KÖZÉLET I 3 38 milliárd eurót költenének a hadseregre NAGY ROLAND Pozsony. A kormány szerdán elfogadta a védelmi miniszté­rium stratégiai tervét, amely részletesen meghatározza, hogy 2035-ig milyen fejlesz­téseket kell végrehajtani a hadseregnél. Jaroslav Nad* (OLaNO) tércavezető úgy vé­li, még sosem volt ilyen sür­gető a katonaság megerősíté­se, mint most. A fejlesztések végösszege 38 milliárd euró körül mozogna. Jaroslav Nad’ szerint Szlovákiában az elmúlt évtizedben a hadsereg fej­lesztése a perifériára szorult, amit jól bizonyít az elöregedett katonai felsze­relés és az elhanyagolt infrastruktúra. A védelmi minisztérium nemrégiben éppen azért adományozta Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rakétarend­szert, mert már több évtizedes felsze­relésről volt szó, amelyet a szlovák hadsereg nem tudott volna hatéko­nyan felhasználni. A hazai légteret most a nyugati szövetségesek által küldött jóval modernebb Patriot-ra­­kéták védik. Nad’ szerint azonban ez csak a kezdet, az Ukrajna elleni orosz invázió pedig rámutatott, hogy a felfegyverkezés sürgetőbb, mint valaha. „Az önálló Szlovákia meg­alakulása óta még sosem volt ennyi­re fontos, hogy a fegyveres erőink komplex módon legyenek képesek bebiztosítani a legfőbb feladatukat: megvédeni Szlovákiát a külső hatal­mak támadása ellen, megóvni a szu­verenitását, a területi integritását és a határai sérthetetlenségét, illetve telje­síteni a nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségeket” - vélekedett a védelmi miniszter. Három mérföldkő A kabinet által elfogadott doku­mentumban három mérföldkövet ha­tároztak meg. Az első a 2024-es év, ugyanis ekkor jár le a kormány hiva­tali ideje, illetve a parlament a tavaly elfogadott nemzetbiztonsági stratégi­ában vállalta, hogy a szlovák hadse­reg költségvetése 2024-re eléri majd a GDP 2 százalékát, ezzel teljesítve a NATO hadi fejlesztésekre vonatkozó elvárásait is. A most elfogadott stra­tégiai tervben azonban leszögezik, hogy az orosz háború kitörése miatt minél hamarabb szükséges lenne el­érni az említett 2 százalékos határt, akár már 2022 végére is. A 2035-ig tervezett fejlesztések mintegy 38 milliárd euróba kerülné­nek. A védelmi minisztérium állítja, ha az elkövetkező 13 évben a hadse­regnek nem különítik el az említett összeget, akkor a teljes terv végrehaj­tása veszélybe kerülhet. Ha viszont si­kerülne túllépni a 2 százalékos határt, akkor a fejlesztéseket már 2035 előtt is be lehetne fejezni. A második mérföldkőnek a 2026- os évet jelölték meg. Szlovákiának ek­korra kellene befejeznie a nehézgépe­­sitett egységek kialakítását, amelyhez új haditechnikára és több katonára lesz szükség. A harmadik mérföld­követ pedig a már említett 2035-ös év jelenti, a minisztérium szerint eddig érdemes előre tervezni, hiszen egy év­tized után már újabb típusú fenyege­tések jelenhetnek meg, így újabb terv kidolgozására lehet szükség. Felfegyverkezés A nehézgépesített hadosztály lét­rehozása érdekében a védelmi tárca elengedhetetlennek tartja a modern hadi eszközök beszerzését. Éppen ezért 2024-ig szeretnék megkötni az első, harckocsikkal kapcsolatos üzle­teket. A 8x8-as meghajtású páncélo­zott katonai csapatszállítókból például 76-ot szeretnénk beszerezni. A tárca célja, hogy 2035-ig legalább 500 ilyen harckocsival rendelkezzen a hadse­reg. Emellett lánctalpas páncélozott harckocsik beszerzését is tervezik, a minisztérium szerint legalább 152 ilyen eszközre lenne szükség, hogy hatékony nehézgépesített egységek jöhessenek létre. A földi egységek mellett a légierőt is jelentősen felfejlesztenék. Az egyik legfontosabb terv a 14 új F-16-os va­dászgép beszerzése, amihez szüksége lenne a katonai repterek infrastruktú­rájának fejlesztésére is. A tárca 2026- ig be akarja fejezni a repterek felújí­tását. Újabb tankok? Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a védelmi tárca a T-72- es tankok elajándékozásáról is tár­gyal Ukrajnával. Nad’ a tegnapi kor­mányülés után kijelentette, valóban egyeztetnek egy ilyen lehetőségről, de csak akkor jöhet szóba, ha min­den egyes elajándékozott tankért egy újabb, nyugati típusú tankot sikerül bebiztositani. „Olyan megoldásokat keresünk, amelyek Ukrajna számára hasznosak, ugyanakkor tiszteletben tartják Szlovákia védelmi igényeit” - mondta a tárcavezető. Továbbá el­árulta, az Ukrajnának eladott Zuzana 2 önjáró lövegek jelenleg a gyártóso­ron vannak. Hogy pontosan mikorra készülnek el, azt a tárcavezető nem tudta megmondani. 8 ezer új katona A hosszú távú tervek között a má­sik fontos célkitűzés a gyalogság megerősítése. A dokumentum alap­ján a szlovák hadsereg kötelékében jelenleg 14 100 kiképzett katona szol­gál. Nad’ azonban egyáltalán nem elé­gedett ezzel a számmal, s azt szeret­né, ha 2035-ig mintegy 8 ezer fővel bővülne a hadsereg. 2024-re 16 ezer, 2026-ra 18 ezer, 2035-re pedig 22 ezer katonát szeretne a fegyveres erők kö­telékében látni. A védelmi minisztérium két év kihagyás után újraindította az ön­kéntes katonai szolgálati programját is. Tavaly és tavalyelőtt a koronaví­­rus-járvány miatt elmaradt a kikép­zés, idén azonban ismét lehetett je­lentkezni. Martina Kovái’ Kakascí­­ková, a tárca szóvivője a TASR-nek elmondta, nagy volt a túljelentkezés, hiszen eddig 527 kérvényt regisztrál­tak, de legfeljebb csak 150 önkéntest tudnak kiképezni. „Összehasonlítás­képpen: 2019-ben 122, 2018-ban 180 kérelmet regisztráltunk” - jegyezte meg a szóvivő. A kiképzés elvégzése után a civileket a tartalékosok közé sorolják, akiket krízishelyzetben be lehetne hívni szolgálatra. A miniszté­rium a jövőben a tartalékosók számát is növelné. Egyre több a szakképzett munkaerőt igénylő betöltetlen állás A világjárvány idején sokan - különösen a szállodai és éttermi ágazatból - más ágazatokba mentekel dolgozni, és az így keletkező munkaerőhiányt nem könnyű pótolni (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN A munkapiaci helyzet mára stabilizálódott, az új alkalma­zottak iránti kereslet így visz­­szatért a világjárvány előtti szintre - derül ki a Manpower munkaerőpiaci társaság leg­frissebb felméréséből. Mely ágazatokban helyezkedhetünk el a legkönnyebben? Pozsony. A Manpower által meg­kérdezett 520 szlovákiai cégvezető 34 százaléka számol az idei harma­dik negyedévben, vagyis a júliustól szeptember végéig tartó időszakban új alkalmazottak felvételével, és 22 százalékuk tervez elbocsátásokat. A Manpower által bevezetett munka­erőpiaci index - vagyis az új alkal­mazottak felvételét és az elbocsátá­sokat tervező cégek közötti különb­ség - így +12 százalékponton áll. Zuzana Rumiz, a Manpower Group Slovensko vezérigazgatója szerint az előző negyedévhez képest ez 3, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pe­dig 1 százalékpontos javulás. Hiányos képzettség „A munkaerőpiac biztató fejlemé­nyeit azonban részben beárnyékol­ja az a tény, hogy azok az ágazatok, amelyeknek a leginkább szükségük lenne a foglalkoztatás megerősíté­sére, a szakképzett munkaerő akut hiányával küzdenek” - mondta el Rumiz. A szlovákiai cégek 56%-a számolt be arról, hogy csak nagy nehézségekkel talál az általa meg­követelt készségekkel rendelkező munkavállalókat, 13%-uk pedig a szakképzett munkaerő akut hiányá­ra panaszkodik. Ami a készségeket illeti, a munkáltatóknak a legnehe­zebb olyan alkalmazottakat találni, akik otthonosan mozognak az infor­matikában és adatfeldolgozásban. A felmérés szerint ezzel a vállalatok 27%-ának vannak problémái. Gon­dot okoz a szakképzett munkaerő felkeresése azonban a gyártásban, a logisztikában, az értékesítésben és az adminisztrációban is. Szociális készségek A vállalatok számára ugyanilyen nagy kihívást jelent a megfelelő szo­ciális készségekkel rendelkező mun­katársak felkutatása is. „A szlovákiai vállalatok negyede szerint a megbíz­hatóság, a felelősségtudat és a fegye­lem olyan tulajdonságok, amelyeket manapság nehéz megtalálni a jelöl­tekben. Minden negyedik cég számá­ra nehéz jó problémamegoldó kész­séggel rendelkező alkalmazottakat találni, de a kreativitás, a tanuláshoz való proaktív hozzáállás, valamint az analitikus gondolkodás is a legérté­kesebb alkalmazotti készségek közé tartozik” - tette hozzá a Manpower Group Slovensko vezérigazgatója. Szerinte a munkáltatók az elkövet­kező időszakban ugyan több embert kívánnak felvenni, sokan azonban egyre nehezebben találnak megfele­lő jelölteket az általuk meghirdetett állások betöltésére. Segíthet az étképzés A világjárvány idején sokan - kü­lönösen a szállodai és éttermi ága­zatból - más ágazatokba mentek el dolgozni, és az így keletkező mun­kaerőhiányt nem könnyű pótolni. „A szakképzett munkaerő hiányá­val párhuzamosan a munkáltatóknak meg kell küzdeniük az infláció bé­rekre gyakorolt hatásával, és a mun­kavállalókért folyó versenyben is helyt kell állniuk. A világjárvány és az ukrajnai konfliktus ráadásul nega­tívan hat az ellátási láncokra, tovább növelve a bizonytalanságot. Ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek az emberek átképzésére” - vallja Rumiz. Látványos különbségek Jelenleg a szolgáltatásokban (28%) és a vendéglátóiparban (24%) működő vállalkozások kere­sik a legtöbb alkalmazottat, de az informatikai, technológiai, távköz­lési, kommunikációs és médiaága­zat, valamint az építőipar is egy­re több munkavállalót igényel. Az előző negyedévhez képest a mun­káltatók az ország minden régiójá­ban több embert terveznek felven­ni, mint amennyit elbocsátanak. A legtöbb vállalat Pozsonyban tervezi új alkalmazottak felvételét. A po­zsonyi nettó munkaerőpiaci index így +19%. Szlovákia más régióiban a munkaadók ugyanakkor már ke­vésbé optimisták a felvételi terve­ket illetően. Nyugat-Szlovákiában a munkapiaci index 9, Közép-Szlo­­vákiában csupán 1, Kelet-Szlováki­­ában pedig 6 százalékpont. Látvá­nyos különbségek vannak a cégek nagyságát tekintve is. Míg a nagy, több mint 250 alkalmazottat foglal­koztató cégek esetében a munkapia­ci index +15 százalékpont körül mo­zog, a tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók esetében ez csupán 2 százalékpont. A védelmi minisztérium szerint sürgősen szükség van az új, modern harckocsik beszerzésére, illetve a katonák szá­mának növelésére is (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents