Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-09 / 133. szám

RÉGIÓ 4 2022. június 9. lwww.ujszo.com Cseperedő családi nap Diósförgepatonyban VATAŐClN PÉTER A szlovákiai Cseperedő prog­ram keretében családi napot tartottak a csallóközi község labdarúgópályáján, ahol önfe ledt játékkal, tartalmas szó­rakozással és edukációval várták az érdeklődőket. DIÖSFÖRGEPATONY Az egész délutános program gyor­san megtöltötte a diósförgepatonyi sportpályát emberekkel, akik nem­csak a községből, hanem a szélesebb környékről is kíváncsiak voltak az eseményekre. Aki akart, különféle kézműves termékeket is vásárolha­tott a fajátékoktól kezdve a különle­ges termelői mézekig. A gyerekek leginkább a széles vá­lasztékban kipakolt kreatív játékokra voltak kíváncsiak, valamint a nagy­színpadon zajló eseményekre. Kor­pás Éva és zenekara vezette fel a dél­utánt, s már ez is nagyszámú gyere­ket és szülőt szegezett a színpad elé. A közönség aztán nem hiányzott a Babszem Jankó Gyermekszínház előadásáról, a Gróh Ilona által adott Ringató-koncertről és a Pósfa zene­kar, illetve Mihálka Linda és Tibor táncházáról sem. Kiterjedt hálózat A szlovákiai Cseperedő baba-ma­ma hálózat országos kiterjedésű, amely 2015-ös létrejötte óta ma már 68 helyszínen működik. Berky An­gelika, a program koordinátora la­punknak elmondta, rendszeresen háromféle programmal szólítják meg az érdeklődőket: ezek a heti szintű Ringató-foglalkozások, a babáknak, illetve az óvodásoknak szóló színhá­zak, valamint a szülők iskolája. „A családi napunk ezt a hármas irányvo­nalat ötvözi” - tette hozzá. Az egész programot - így ezt az eseményt is - a magyar Nemzetpolitikai Állam­titkárság támogatja, helyben pedig az önkormányzat volt készséges abban, hogy a helyszínt ingyen a rendelke­zésükre bocsájtotta. Az első hasonló eseményt pár éve Galántán rendez­ték meg. „Ügy tervezzük, ha minden évben lesz lehetőségünk rá, akkor a családi napot más-más helyszíneken szervezzük meg a tágabb környéken, ahol működnek a Cseperedő-prog­­ramjaink” - mondta Berky Angelika. Diósförgepatonyban is van bázisa a Cseperedőnek. A kultúrházban tart­ják a foglalkozásokat, minden héten egyszer, felváltva délelőttönként és délutánonként, ahogy arról lapunk­nak Kecskés Márta helyi óvodape­dagógus, a Cseperedő foglalkozás­vezetője beszámolt. „Dunaszerdahe­­lyen szintén hetente találkozom az anyukákkal, Kisudvarnokon pedig kéthetente. 80-90 anyukáról beszé­lünk” - fejtette ki. Lényeg: az információ A „Lótusz” és az „Ökomami” sát­rakban különféle termékbemutatók, beszélgetések, előadások várták az érdeklődőket. Streicher Anita a mos­ható pelenkák használatáról, Csiba Klaudia a gyermek természetes láb­fejlődéséről és a cipőválasztásról, Szegi Aranka pedig a természetkö­zeli nevelésről osztotta meg a gon­dolatait. Streicher Anita lapunknak elmond­ta, három éve foglalkozik intenzíven és kereskedik mosható pelenkákkal, betétekkel. „Úgy látom, nem nagy réteg az, akik erre nyitottak” - ál­lapítja meg illúziók nélkül, ám sze­rinte ugyanez vonatkozik például a puhatalpú lábbelikre, a természetes szülésre és még több más hasonló témára és jelenségre is. Hozzátette: „Egyre fontosabb azért a környezet­tudatosság, s egyre nyitottabbak efelé a fiatalabbak. De van olyan is, hogy egy nagymama jön oda hozzám, s azt mondja a mosható pelenkáról: de jó, hogy ez visszajön”. „Az utóbbi pár évben van egyfajta trendje a puhatal­pú cipőknek az országban, ám úgy látom, hogy nagyon kevés vásárló­nak van erről tudása” - mondta Csiba Klaudia. Mindketten úgy látják, hogy nagyon fontos az, hogy a megfelelő információk eljussanak a szülőkig. A másik sátornál a felvidéki dúlák csoportja mutatkozott be, akik gya­korlatilag az elmúlt hetekben kezd­tek el közösséggé kovácsolódni. „Azt látom, hogy egyre tudatosabbak a mostani édesanyák. A legfontosabb, hogy jusson el az információ hozzá­juk” - fejtette ki Ilka Viktória dúla, aki egyben szoptatási és hordozási tanácsadó is. Kevesebb ukrán tanuló maradt az iskolában TORNYAI BIANKA Március elején kezdtek isko­lába járni az ukrajnai hábo­rúból elmenekült gyerekek a helyi szlovák alapiskolában. A létszámuk azóta csökkent, ketten elvándoroltak, mások online oktatásra tértek át. NAGYFÖDÉMES Az ukrajnai menekült gyerekek beiskolázásáról márciusban tudósí­tottunk. Akkor a kilencedikes tanu­lókat a nyolcadik osztályban helyez­ték el, hogy jobban tudjanak a szlo­vák nyelv tanulására koncentrálni. „Közülük hárman kijelentkeztek és már nem járnak iskolába, mert csat­lakozni tudtak jó színvonalú online oktatáshoz Ukrajnából. Amiatt vá­lasztották ezt a megoldást, mert így év végén tudnak majd vizsgát tenni, és kaphatnak bizonyítványt. Ők to­vábbra is Nagyfödémesen élnek, ket­ten viszont Spanyolországba költöztek családjukkal, így összesen hatan ma­radtak az iskolánkban” - tájékozta­tott Monika Snohová, a nagy fodéme­­si szlovák tannyelvű alapiskola igaz­gatója. A végzősök a tervek szerint ukrajnai középiskolákban folytatják a tanulmányaikat, tehát itt már kike­rültek az oktatási rendszerből, de a helyi iskola továbbra is tartja velük, illetve az őket befogadó családokkal a kapcsolatot. Az iskola vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az idősebb tanu­lók jó szinten megtanultak szlovákul, azok is, akik elmentek. „A fiatalabbak számára, akik még mindig az iskolát látogatják, folytatódik a felkészülés, az adaptációs időszak. Némelyikük­nek könnyebben megy, másoknak to­vább tart a beilleszkedés, felzárkózás, de mindenkiről elmondhatom, hogy igyekszik, és nemcsak az ő, hanem a mi részünkről is maximális a törekvés arra, hogy helytálljanak” - tette hozzá az igazgató. Amennyiben a menekültek úgy döntenek, hogy továbbra is marad­nak, akkor szeptembertől már a he­lyiekhez hasonlóan bekerülnek az ok­tatási rendszerbe és ugyanúgy részt kell venniük az oktatásban, mint a szlovák állampolgároknak. Monika Snohová szerint egyelőre nehéz meg­mondani, hogyan alakul a következő tanév, hiszen vannak a menekültek között olyanok, akiknek az ideigle­nes menedékkérelme december vé­gén, míg másoknak március végén jár le. „Attól függően tudunk majd lépni az ügyükben, hogy ők hogyan döntenek, hosszabb időre maradnak, vagy itt hagyják Szlovákiát, illetve, hogy a minisztérium milyen döntést hoz, milyen támogatást nyújt. A leg­fontosabb számunkra még mindig az, hogy a lehető legjobban elsajátítsák az államnyelvet, hogy amennyiben itt folytatják az iskolát, szeptembertől már rendesen be tudjanak kapcsolód­ni az oktatásba és értékelni is lehes­sen őket. Nekünk az iskola fenntartá­sa szempontjából az is lényeges, hogy milyen státuszt kapnak, továbbra is menedékkérőként lesznek nyilván­tartva, ideiglenes tartózkodási enge­délyt, vagy állampolgárságot kapnak. Egyelőre a bel- és az oktatási minisz­térium utasításaira várunk” - zárta a beszélgetést az iskolaigazgató. Közadakozásból állítottak Szent István-szobrot Gútoron SOMOGYI KATALIN A gyűjtés négy éven át folyt, sok helyi lakos is bekapcsolódott. A napokban felavathatták az új Szent István-szobrot Gútoron. mm Az első Szent István-szobor fából készült, egész alakos volt és éveken át ez volt Gútoron a nemzeti ünne­pek idején a megemlékezések helye. Idővel azonban elkorhadt, széteső­ben volt, sőt, veszélyessé is vált a templomkertben játszadozó gyere­kek számára. Ám a mintegy 400 lel­ket számláló gútori magyarság szá­mára ez egy fontos kegyhely, ame­lyet mindenképpen szerettek volna megőrizni. Bognár Zsuzsa akko­ri Csemadok-elnök kézbe fogta a történéseket és elindult a gyűjtés. „A helyi szervezetnek 180 tagja van, ha mindenki csak 10 euróval járul hozzá a szobor finanszírozásához, már lesz egy kiindulási összegünk, gondoltuk. Közeli rokonom, Czin­­gel Róbert fiatal szobrászművész, aki szívesen vállalta a szobor elké­szítését. Rendszeresen jártam hozzá a műhelybe megnézni, hogyan halad a munka. A tavalyi augusztus 20- ai ünnepség volt az utolsó, amelyet még a régi szobornál tartottunk, de már tudtuk, hamarosan meglesz az új” - meséli Bognár Zsuzsa jelenlegi Csemadok-alelnök. A gyűjtés négy éven át folyt, végül nemcsak a Csem­­adok, de sok helyi lakos is bekapcso­lódott. Jelentős összegeket sikerült a vállalkozói kétszázalékos adóbeadá­sokból is összegyűjteni. De segített az Apáczai Kiadó és Könyvterjesz­tő Kft. Celldömölkről és a Csema­dok Szenei Területi Választmánya is. Nem utolsósorban valamennyi ren­dezvény bevételét is a szobor megva­lósítására alapított kasszába gyűjtöt­ték a helyiek. A helyi önkormányzat 500 euróval támogatta a projektet, amit a terület rendezésére és szépíté­sére használtak fel. A szobrot ünne­pélyesen pünkösdvasárnap leplezték le, mintegy 150 vendég részvételével. Ez is szép példája annak, hogy egy kis akarat is elég és meg lehet valósí­tani az álmokat. Gútoron a magyar­ság éppen csak eléri a húszszázalé­kos lakossági arányt, nincs már ma­gyar oktatási intézmény sem, elvileg a Csemadok az egyetlen összetartó erő. A tagság többsége már idősebb, de lelkesedésükkel, változatos prog­ramjaikkal és érdekes rendezvénye­ikkel nagyon sok fiatalt is megszólí­tanak, akik egyre többen bekapcso­lódnak. Czingel Róbert szobrászművész alkotása (Képarchívum) Korpás Éva és zenekara sok gyereket és szülőt szegezett a színpad elé (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents