Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-06 / 130. szám

Mi állhat az izomfájdalom hátterében? IQ, oldal 2022. június 6., hétfő, 28. évfolyam, 22. szám Nem készültünk fel Védőoltás, lelki egészség, klímaváltozás A közegészségügy idei európai hetén a fő téma a védőoltás, a lelki egészség és a klímaváltozás volt. A Hogyan érzi magát Szlovákia? elnevezésű exkluzív felmérés során a szervezők arra voltak kíváncsiak, hogy Szlovákia lakosságának mi a véleménye az említett témákról. A pandémia óta először próbáltak adatokat gyűjteni a lakosság véle­ményéről és azokról a lehetőségekről, hogy hogyan lehetne a felmérés eredményeit beépíteni abba a stratégiai kommunikációba, amely jobban figyelembe venné az emberek szükségleteit és véleményét. eredmények azt mutatják, hogy a lakos­ság látja, érzi a szűrővizs­gálatok értelmét. A megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért azzal, a szűrővizsgálatok fontosak, mert a betegségeket korai stádiu­mukban mutathatják ki. Az is kide­rült: nagyobb az esély arra, hogy a betegek részt vesznek a törvény ál­tal előírt kétévenkénti vizsgálaton, ha az orvos hívja őket. Nagy előny, hogy csak az általános orvoshoz kell menni, ott végzik el a legfontosabb kivizsgálásokat, de az is növeli a részvétek arányt, ha pontos idő­pontot kap a beteg. A kötelező védőoltások tekinteté­ben is fontos szerepet játszanak az orvosok. Az emberek több mint 75 százaléka számára az orvos ajánlása a döntő akkor, ha nem kötelező ol­tásról van szó. Bár a pandémia ide­jén nagyon megoszlottak a vélemé­nyek az oltásról, e felmérés szerint az emberek csaknem 70 százaléká­nak még mindig nincs egyértelmű véleménye erről a kérdésről. A fel­mérés készítői számára ezért egyér­telmű, hogy a védőoltás fontossá­gáról, előnyeiről a folytatott vitá­nak épp erre a csoportra, a 70 szá­zalékra kell összpontosítani a figyelmet. „Az adatok azonban azt is megmutatták, hogy nem elég csak tájékoztatni. Az emberek fon­tosnak tartják a szűrővizsgálatokat és az oltás. A jövőben ezért - figye­lembe véve az említett felismerése­ket - át kell értékelni a beteggel va­ló kommunikációt a megelőzésről és a védőoltásról” - mondta Zuzana Katreniaková, a felmérés szervezé­sében részt vett Szlovák Közegés­zségügyi Szövetség munkatársa. Romlott a lelki egészség Az adatok szerint a Covid-19- járvány és az ukrajnai háború rend­kívül felértékelte a lelki egészség vé­delmének szükségességét. A meg­kérdezettek több mint egyötöde azt mondta, úgy érzi, hogy járvány kö­vetkeztében romlott a lelki állapo­ta, és a megkérdezettek több mint 70 százalékának az ukrajnai háború kitörése után két hónappal is dep­­resszív hangulata van és stresszben él. A szakemberek néhány konkrét javaslatot és gyakorlati útmutatást is adtak: „Mivel még áprilisban is a megkérdezettek 74 százaléka félel­met érzett az ukrajnai háború miatt és több mint egyharmaduk dep­­resszív hangulatról számolt be, a munkaadóknak és az illetékes álla­mi szerveknek hozzá kellene hozzá­járulniuk a lelkiállapot javításához” - teszi hozzá Kamik Urban, a SZTA Kommunikációs Kutatóin­tézetének munkatársa. Ha valaki­nek romlik az egészségi állapota, a többség leggyakrabban a családra és a barátokra támaszkodik. A szak­emberek véleménye megegyezik abban, hogy a jövőben fejleszteni kell a közösségi gondoskodást. A klímaváltozás egyre jobban ve­szélyezteti a közegészségügyet. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a szlovákiai lakosság problé­mának tartja a klímaváltozást, s ezt nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb generáció is így látja. Azt is tapasztalják, hogy ezek a válto­zások az egészségre is hatnak, mégpedig negatív értelemben. A megkérdezettek csaknem 70 százaléka úgy érzi, hogy a globális felmelegedés már most is rontja az általános egészségi állapotot. Úgy tűnik, lassan erejét veszíti az a ko­rábbi érv, miszerint a klímaválság következményei időben és a föld­rajzi távolságot tekintve tőlünk tá­vol vannak, bennünket nem érin­tenek. A többség azonban kétli, hogy a betegellátás felkészült erre a válságra. A megkérdezettek több mint 60 százaléka azt mondja, semmilyen vagy nagyon kevés információk­kal rendelkeznek arról, mit kelle­ne tenniük, ha a klímaválság mi­att megromlana az egészségi álla­potuk. „Az emberek problémának tartják a klímaválságot, de ami a tájékozottságot illeti, nagy az az űr. Sok tennivaló van, s közben figyelembe kell venni az emberek különféle igényeit és megoldáso­kat kell mutatni” - értékel Ka­tarina Strapcová, a SZTA Szociá­lis Intézetének munkatársa. A munkaadó kötelessége A munkaadók fontos szerepet ját­szanak az alkalmazottak egészsé­gének megóvásában. Az alkalma­zottak több mint 80 százaléka fontosnak tartja és elvárná, hogy a munkaadó egészségi előnyöket biztosítson neki. Ennek ellenére a dolgozók csaknem fele úgy érzi, semmilyen, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előnye nincs. A mun­kaadó fontos információforrás az egészséggel kapcsolatos kérdések tekintetében is. Az alapvető in­formációkon kívül azonban fon­tosak például a megelőzés terén nyújtott különféle előnyök is. Re­ménykedjünk, hogy hasonló elő­nyei a jövőben mindenkinek lesz, nem csak az egészségügyben dol­gozóknak. Az alkalmazottak a pihenésre és a kiégés megakadályozására fordí­tott különféle juttatásnak örülné­nek a legjobban. Bebizonyoso­dott, hogy az alkalmazottak bizo­nyos pénzbeli juttatást várnak, amelyet lelki egészségük erősítésé­re fordíthatnának. Az egyik szlo­vákiai óriásvállalat például a pandémia alatt pszichológust al­kalmazott, akinek szolgáltatásait szükség szerint minden alkalma­zott igénybe vehetett. Ezt az ötle­tet más vállalatok is nyugodtan „lekoppinthatnák”. (kovács) Az „ ^Beßizonjosodott, ßogj a ßemizaft és gépesített mezőgazdaság áftaímas azegészségünpge és a ßöfnjezetfe, de ma máf ßiftoßaßan vagjunßa tudásnagjsazopnaßa tecßnißjßnaß^ameCjekrévén a ßagjomdnjos mezőgazdaság /j ßgpes Ceszmegfefefően tápCáCniazjsmőeríségetúgy, ßogj ßj^ßen megóvja a őotygót. ” cTYÍafc^ufitmief

Next

/
Thumbnails
Contents