Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-02 / 100. szám

ííö GYÓGYHÍREK Egészség 2022. MÁJUS 2. www.ujszo.com Mire figyeljünk szívizomgyulladás után? A szívizomgyulladás (myocarditis) a szív izomzatúnak gyulladásos betegsége, melyet mindig komolyan kell venni. Lássuk, mi okozhat szívizomgyulladást, hogyan kezelhető és mik­re kell odafigyelni a gyógyulást követően! A gyulladás követ­keztében a szív­izom sejtjei káro­sodnak, ami a szív működésének kü­lönböző súlyosságú zavarához ve­zethet. A szívizomgyulladást kiválthatja • Fertőzés: leggyakrabban víru­sok okozzák (pl. Coxsackie-, adenovirus), de baktériumok, va­lamint ritkán parazita-, vagy gombafertőzések is állhatnak a háttérben. • Kémiai imitáció: gyógyszerek (pl. kemoterápiás szerek), kábító­szerek (pl. kokain). • Sugárkezelés. • Egyéb betegségek - pl.: autoim­mun betegségek, súlyos allergiás reakció. orvosi gondozásnak még nincs vége. Szerencsére az esetek több­ségében, időben megkezdett ke­zeléssel a szívizomgyulladás ma­radványtünetek nélkül gyógyul. Előfordulhatnak azonban olyan súlyos esetek, amikor a gyulladás nagyobb mértékben károsítja a szívizomsejteket, így a szív funkci­ója tartósan károsodik. Ilyen ese­tekben hosszútávú, komplex ke­zelés szükséges. Mire kell figyelni? • Fontos tudni, hogy a szívizom gyulladásának teljes gyógyulása sokszor hónapokat vesz igénybe, éppen ezért az intenzív fizikai ak­tivitást legalább 3 hónapig kerül­ni kell. • A fizikai terhelést érdemes foko­zatosan növelni. Hogyan kezelhető? • A tünetek súlyosságá­tól függően a szívizom gyulladás kezelhető ott­hon, de sok esetben szükséges kórházi megfigyelés is. • Fontos a kiváltó okot azonosítani és lehetőség sze­rint azt is kezel­ni.­• Az akut sza­kaszban mini­mum 2-3 hét ágy­nyugalom javasolt. • Gyógyszeres kezelés: gyulladáscsökkentők; bakteriális eredet esetén anti­biotikumok; a szív munkáját csökkentő gyógyszerek • Súlyos, ismédődő ritmuszava­rok esetén speciális ritmusszabá­lyozó eszköz (pacemaker) beülte­tésére is szükség lehet. • Extrém súlyos esetekben szük­ség lehet a keringés gyógyszeres­vagy eszközös támogatására, illet­ve szívátültetésre is. Hogyan tovább? Fontos tudni, hogy az akut gyul­ladás lecsengésével a kezelésnek és • Kerülni kell a na­gyobb mennyiségű al­koholfogyasztást és a do­hányzást. • Érdemes odafigyelni az étrend­re, limitálni a sóhevitelt. • Versenysportolók esetén a gyógyulást követően átfogó kardiológiai kivizsgálás szüksé­ges a testmozgáshoz köthető hirtelen szívhalál rizikójának felmérése céljából. A verseny­­sporthoz való visszatérés csak a kardiológus és sportorvos enge­délye után javasolt. • Fontos, hogy a szívizomgyulla­dáson átesett betegek rendszere­sen részt vegyenek kardiológiai szakvizsgálaton. (dgo) Ezt tegye, ha fél a jövőtől... Az a legfontosabb, hogy ne higgye el: a világon minden csak rossz. Ez még a jelen­legi helyzetre sem érvényes. A Live Science portál néhány jó ötletet gyűjtött össze arra, hogy oldjuk a szorongást és a félelmet. íme a legfontosabbak: Ne higgye, hogy a világ csak rossz! Néhány ember miatt nem rossz az egész emberiség. Higgyen a jóban, mert a népesség többsége jó. Az olyan helyzet, mint a mostani há­borús konfliktus, akár a legszebbet hozhatja ki belőlünk. Biztosan ta­pasztalta ezt már környezetében. Ne hagyja, hogy a gyűlölködők fél­revezessék önt. Menjen a természetbe! Amikor a világ a feje tetejére áll, a legjobb, amit tehet, hogy nyugal­mat adó normális dolgokat csinál. Az ébredező természet balzsamként fog a lelkére hami. Ezt az a kutatás is igazolta, amelynek eredméneit a Proceedings of the Scienses folyó­irat közölt. Eszerint a érzelmi start­hoz elég 90 perces séta, de a városi séta nem tartozik ide. Mozogjon! Bármilyen mozgás serkenti az an­­tidepresszáns endorfinokat. Egy 2007-es tanulmány szerint még az otthon végzett torna is úgy hat, mint a gyógyszer. Súlyos depresz­­sziósok egy csoportja 16 héten át tornázott, s 45 százalékuk megsza­badult a lelki betegségtől. Meditáljon! Ne akarjon azonnal a föld felett le­begni, barlangba zárkózni, vagy minden gondolatot kimosni a fejé­ből. Meditációnak minősül az is, ha maga elé „néz a semmibe”, esedeg álmodozik. Az agy ilyenkor megpi­hen a külső ingerektől. Egy 2007- ből származó tanulmány szerint a tudósok rájöttek, hogy ezzel csök­kenthető a vérnyomás és a kortizol nevű stresszhormon szintje. Tartson kapcsolatot az emberekkel! A közösen átélt félelem fél félelem. A kapcsolattartás lehetővé teszi, hogy más szemszögből tekintsünk érzéseinkre. Összpontosítson a szeretet és a hála apró megnyilvá­nulásaira, amelyek emberré tesz­nek bennünket. Hagyja abba a hírek figyelését! Rossz, ha reggel azonnal a hírekre kíváncsi. Kezdje úgy a napot, mint­ha semmi sem történt volna. A fé­lelem, hogy valami fontosról lema­rad, még nagyobb stresszt, depresz­­sziót, szorongást és alvási zavarokat vált ki. Elég, ha naponta egyszer­­kétszer meghallgatja a híreket. Legyen hálás! Azoknak, akik egy kísérletben rendszeresen felírták, miért hálásak, sokkal jobb volt a hangulatuk, ke­vesebb negatív érzésük volt, mint azoknak, akik nem éreztek semmi­ért hálát. Minden napra akad vala­mi megköszönni való. Aludjon! Gondolkodik, hogy mi minden vár másnap önre és nem tud elaludni? Este ne hallgasson híreket, esedeg olvasson semleges témájú könyvet. Ha keveset vagy rosszul alszik, a fé­lelem és a stressz másnap nagyobb lesz. A 2020-ban készült felmérés, aminek eredményeit a Sleep folyó­iratban közölték, megállapította, hogy a kialvadanok hajlamosabbak a haragra. Segítsen! Félelmet rendszerint olyan helyze­tek váltanak ki, amelyek tekinteté­ben tehetedenek vagyunk. De rit­kán vagyunk olyan tehetedenek, hogy másoknak ne tudjunk segíte­ni. A szenvedőknek nyújtott önzet­len segítség a legjobb, amit saját lel­kiállapotunkért tehetünk. Legyen készenlétben! A félelem a bizonytalanságból fa­kad. Ezért jó készenlétben lenni, de pánikba ne essünk. Az érzelmi ka­varodásba pragmatizmust visz. Nem árt, ha van némi tartalék vagy valami az esedeges rosszabb időkre, ami részben megnyugvást ad. Ez nem azt jelend, hogy feltédenül va­lami rossz fog történni. Tekintsük ezt inkább lelki ösztönzésnek. Dása Balogová, Zdravie Zsibbad a keze? Kérdése lenne? „Önnek is fáj, zsibbad a keze, ha elkezd a számítógéppel dolgozni? Mi lehet ennek az oka, és hogyan lehet kezelni?” - kérdezi olvasónk. Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI AZ ORVOS VÁLASZOL AZ ÚJ SZÓ STÚDIÓBAN ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. GaSpar Mária, ortopéd szakorvos Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról május 2-lg, hétfőig: (@) e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , (?) Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. V jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo ^ május 5-én, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on ► május 9-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. ÍRJA be a naptárjába: < változtatás jogát fenntartju

Next

/
Thumbnails
Contents