Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-31 / 125. szám

KÖZÉLET 2 2022. május 31. | www.ujszo.com Mennyire kell tartanunk a majomhimlőtől? Már 12 uniós tagországban azonosítottak majomhimlős eseteket, de Szlovákiában egyelőre egyetlen beteget sem regisztráltak (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ , Pozsony Egyre több európai országban azonosítanak ma­­jomhimlővel fertőzött bete­geket. A szakértők szerint elképzelhető, hogy Szlová­kiában is felbukkan a vírus, ugyanakkor a lapunk által megszólított virológus hang­súlyozta, nem kell hasonló jár­ványhelyzetre készülni, mint a koronavírus esetében. Alig csengett le a koronavírus-jár­­vány, a sajtóban máris egy újabb kór­okozó terjedéséről lehet olvasni. Má­jus elején érkeztek az első hírek ar­ról, hogy az Egyesült Királyságban azonosítottak egy majomhimlővel fertőzött beteget, aki Nigériából tért haza. Ezt követően egyre több uniós tagországban találtak fertőzötteket, az Európai Betegségmegelőzési és Jár­ványvédelmi Központ (ECDC) leg­frissebbjelentése alapján május 25-ig 12 tagországban összesen 118 esetet regisztráltak. Mi a majomhimlő? A majomhimlő egy úgynevezett zoonózisos megbetegedés, ami azt jelenti, hogy egy olyan vírus okoz­za, amely képes állatról emberre ter­jedni. A megnevezése kissé meg­tévesztő lehet, mert bár 1958-ban elsőként a majmok szervezetében azonosították, de a fertőzés fő köz­vetítői valójában a rágcsálók. Az első fertőzött személyt 1970-ben, a Kongói Demokratikus Köztár­saságban regisztrálták. Azóta több afrikai országban is felbukkantak esetek, de a védőoltás segítségével jelentősen sikerült visszaszorítani a terjedését. Tatiana Betáková, a Szlovák Tu­dományos Akadémia (SAV) Or­vosbiológiai Központjának és a Co­­menius Egyetem Természettudo­mányi Karának virológusa lapunk megkeresésére elmondta, a majom­himlő az utóbbi időben szórványo­san bukkant fel a kongói és a szub­­szaharai régióban. Éppen ezért is keltette fel a tudósok érdeklődését, hogy most Európában is nő az eset­szám. Betáková szerint ennek több oka is lehet. „Feltételezhető, hogy a terjedésben fontos szerepet játszik a közösségi immunitás gyengülé­se az ortopoxvírusokkal szemben, amelyek családjába ez a kórokozó is tartozik. Mindemellett a vírus felte­hetően alkalmazkodott is. Érdekes­ség, hogy a cseppfertőzés és a szeny­­nyezett ruhaneműk érintése mellett a vírus szexuális úton is terjed” - magyarázta lapunknak a virológus. Mik a tünetek? A majomhimlő lappangási ideje akár három hét is lehet. A tünete­ket két csoportba lehet sorolni. Az első tünetegyüttes az influenzához hasonlít: a betegek gyakran panasz­kodnak lázra, fejfájásra, fáradtság­ra és ízületi fájdalomra, valamint gyakori a nyirokcsomók megduz­­zadása is. Ezt követően legfeljebb 5 napon belül jelentkeznek a himlő ti­pikus ismertetőjelei, vagyis a kiüté­sek. Az esetek többségében először az arcon jelennek meg a kiütések, utána terjednek szét a teljes testen, még a nemi szervek környékén is. Ahogy Betáková is említette, a vírust szexuális úton is el lehet kap­ni, azonban tévesek azok az infor­mációk, hogy ez a megbetegedés el­sősorban a homoszexuálisok köré­ben terjed. Ez a nézet azért alakult ki, mert az újonnan azonosított pá­ciensek jelentős része az LMBT-kö­­zösségből került ki, de a vírust a ne­mi irányultságtól függetlenül bárki elkaphatja. Lesz-e világjárvány? A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírushoz képest jó­val kisebb az esély a megfertőző­­désre, hiszen ezen kórokozó eseté­ben szoros kapcsolatban kell lenni egy fertőzöttel, míg a Covidot úgy is el lehetett kapni, hogy nem vol­tunk az adott hordozóval közeli testi kapcsolatban. Szintén jelentős kü­lönbség, hogy a majomhimlős be­teg csak akkor lesz fertőző, ha már a kiütések is megjelentek a testén. Ha a kiütéses betegek megfelelően izolálják magukat, akkor a vírus to­vábbadására jelentősen csökken az esély. A koronavírus esetében vi­szont akkor is fertőzőek lehettek a betegek, amikor még nem is észlel­tek tüneteket magukon. Betáková emiatt sem tartja való­színűnek, hogy a majomhimlő hason­ló helyzetet teremt, mint a koronaví­rus. „Nem egy légúti megbetegedésről van szó, nem fenyeget újabb világjár­vány” - szögezte le a virológus. Boris Klempa, az SAV Orvosbioló­giai Központjának szakembere azon­ban úgy véli, hogy a biztonság ked­véért a fertőzöttekkel közeli kapcso­latban lévő személyeket is karanténba kellene helyezni. A karantén hosszá­nál a lappangási időt kell figyelembe venni, ami akár három hét is lehet. A majomhimlős betegek fertőzőké­pessége csak a kiütések eltűnése után szűnik meg. Hogy állunk a vakcinákkal? Ivan Bakoss, a Szlovák Közegész­ségügyi Hivatal (ÚVZ SR) munka­társa elmondta, a fekete himlő elleni vakcina, amit korábban Szlováki­ában is használtak, a majomhimlő ellen is hatékony védelmet nyújt. Ennek beadatása azonban már évek óta nem kötelező. A fekete himlőt 1980-ra ugyanis teljesen visszaszo­rították, Szlovákiában pedig utol­jára 1976-ban adtak be ilyen oltó­anyagot. Zuzana Kristúfková epi­­demiológus megjegyezte, nálunk már nincs is ilyen vakcina, szükség esetén meg kellene vásárolni. Ján Mikas országos tiszti főorvos azon­ban nem tartja valószínűnek, hogy országos szintű vakcinaprogramot kell elindítani. (nar, TASR, Denntk N) Több ezer tanár hiányozhat a következő években az iskolákból BUGÁRANNA Három éven belül 8600 ta­nár hiányozhat a hazai okta­tási intézményekből - figyel­meztetnek az Oktatáspoliti­kai Intézet (IVP) elemzői. Az oktatási tárca szerint az ala­csony bérek miatt még jobban csökkenni fog az érdeklődés a szakma iránt. Pozsony. Az intézet számításai alapján 2022-ben az előző évekhez képest 1300 tanár hiányzik az is­kolákból, a következő évben 3500, 2025-re pedig ez a szám eléri a 8600- at. „Szlovákia tanárhiánnyal küzd, és ez a probléma a következő évek­ben súlyosbodni fog” - állítja a mi­nisztérium. A szaktárca szerint ez a tanulók és a nyugdíjba vonuló ta­nárok számának növekedését egy­aránt tükrözi. „A becslés azon a feltételezésen alapul, hogy a tanári hivatás vonzereje 2020-hoz képest változatlan marad, a végzősök tehát ugyanolyan arányban lépnek be az iskolákba, mint 2020-ban. Elképzel­hető azonban, hogy az elmúlt idő­szakra jellemző lassú valorizációs tempó a jövőben tovább csökkenti a pedagógusok várható bérét, s ez­által csökken az érdeklődés a tanári pálya iránt, ami tovább súlyosbítja a pedagógushiányt” - közölte az ok­tatási tárca. Kiderült, régiókra lebontva nem rendelkeznek pontos áttekintéssel fejezte ki, hogy a kormány átértékeli álláspontját és előteremti a béreme­léshez szükséges pénzt. Harc a koalíción belül Branislav Gröhling (SaS) tárcave­zető korábban kijelentette, csatlako­zik a pedagógusok tüntetéséhez, mi­re Igor Matovic (OEaNO) pénzügy­­miniszter azzal vádolta Gröhlinget, hogy ő blokkolja a tanári fizetések emelését, az SaS ugyanis elutasít­ja az adóemelést és az újabb adók kivetését. Matovic a tervezett Slov­­naft-adóból származó bevételből fi­nanszírozná a tanárok, orvosok és egészségügyi dolgozok magasabb bérét. Richard Sulik (SaS) a Sme na­pilap online műsorában hétfőn cáfol­ta, hogy a pedagógusok és az egész­ségügyi dolgozók a liberális párt és Matovic közötti konfliktus túszai lennének. Hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, az állam mennyi pénzt szed be a különadónak köszönhető­en. „Egyszeri vagy rövid távú bevé­telekkel nem finanszírozhatunk hosz­­szú távú kiadásokat” - jegyezte meg azzal, hogy a pedagógusbérek eme­lésére a pénzügyminisztériumnak más forrást kell találnia. Gröhling élesen bírálta Matovic inflációelle­nes csomagját, fnely keretén belül évi 400 millió eurót hagytak jóvá szak­körök támogatására. Az iskolaügyi dolgozók 10%-os béremelése évente körülbelül 180 millió euróba kerül­ne, erre a célra azonban hónapok óta nem sikerült biztosítani a szükséges pénzkeretet. (ba, TASR) azzal kapcsolatban, hány betöltetlen tanári állás van az egyes járásokban, a munkaügyi hivatalok adatai alap­ján azonban megállapítható, Nagy­szombat megyében és Pozsony me­gyében lényegesen több szabad ta­nári állás van, mint az ország többi részén. Bár köztudott, hogy főként az informatika és az idegen nyelv je­lent gondot - az iskoláknak ezekre a tantárgyakra a legnehezebb biztosí­tani szakképzett munkaerőt - a tár­ca azonban e téren sem tud konkrét statisztikát felmutatni. Betelt a pohár Az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZ PSaV) június 15-én tüntetést szervez Po­zsonyban - a követelmények között szerepel a munkakörülmények javí­tása, valamint július 1-től 10 száza­lékos béremelést követelnek minden iskolaügyi alkalmazott számára. A szlovák Szakszervezetek Szövetsé­gének (KOZ) közgyűlése szintén tá­mogatásáról biztosította az oktatási szakszervezetet. „A pedagógusok és a nem pedagógiai alkalmazottak sem válhatnak az egyes miniszterek személyes vitáinak túszává. A KOZ támogatja az oktatásügyben kihirde­tett sztrájkkészültséget és a tiltakozó nagygyűlést” - tette közzé a KOZ közgyűlése. Pavel Ondek, az okta­tási szakszervezet elnöke reményét Az Oktatáspolitikai Intézet feltételezése szerint a tanári hivatás vonzereje 2020-hoz képest változatlan marad, a végzősök tehát ugyanolyan arányban lépnek be az iskolákba, mint 2020-ban (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents