Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-31 / 125. szám
www.ujszo.coml 2022. május 31. Stabilizálódott a CZlMER GÁBOR Pozsony. Az oroszok ukrajnai inváziójának kezdete óta közel 460 ezer személy lépett be a háború sújtotta országból Szlovákiába. Fordított irányban pedig több mint 200 ezren lépték át a határt. Szlovákiában több mint 78 ezer személy kapott már átmeneti menekültstátuszt. Már három hónapnál is hosszabb idő telt el azóta, hogy az orosz hadsereg betört Ukrajnába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint február 24-e óta több mint 6,7 millió ember hagyta el Ukrajnát és valamivel 2,2 millió felett van azoknak a száma, akik az országba beléptek. Nem tudni pontosan, hányán vannak azok, akik először elmenekültek Ukrajnából, majd visszatértek oda. A háború sújtotta országból a legtöbben, közel 3,6 millióan, Lengyelországba mentek. A szlovákiai belügyminisztérium pedig még a múlt hét végén tájékoztatott arról, hogy a konfliktus kitörése óta május 25-ig hozzánk összesen közel 460 ezer személy lépett be Ukrajnából és több mint 200 ezren lépték át a határt az ellenkező irányban. A menekülthullám a fegyveres konfliktus kitörését követő 25 napban volt a legnagyobb. A csúcsot február 27-én érte el, ezen a napon majdnem 16 ezer ember érkezett Ukrajnából Szlovákiába. Március végétől azonban lényegében napi 2-4 ezer személy között stabilizálódott a Szlovákiába érkezők száma. Sőt, az elmúlt napokban többször is : volt arra példa, hogy többen lépték át a szlovák határt Ukrajna irányába, mint fordítva. A menekülők Az Ukrajnából Szlovákiába érkezett közel 460 ezer személyből majdnem 146 ezer volt a gyermek, 234 ezer a nő és 79 ezer a felnőtt férfi. Ukrajnában a mozgósítás miatt a 18—60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot. A hozzánk érkező emberek 89,07 százaléka ukrán, 3,61 százaléka szlovák, 2,79 százaléka magyar állampolgárságú, a más állampolgársággal rendelkezők pedig 3,02- százalékot tesznek ki. Ahogy arról a menekülthullám csúcsán helyszíni riportunkban beszámoltunk, a Szlovákia irányába tartó emberek között sok volt az olyan afrikai vagy indiai diák, aki valamelyik ukrajnai egyetemen tanult. A határon mi elsősorban orvostanhallgatókkal találkoztunk. A menekültstátusz A hozzánk érkezett személyek közül több mint 78 ezren kaptak már átmeneti menekültstátuszt, ebből közel 32 ezer gyermek, 38 ezer nő és valamivel több mint 8 ezer férfi. A határátlépések számához hasonlóan, a legtöbb menekültkérelmet is a háború első hónapjában adták be, jelenleg naponta néhány száz ilyen kérvényt kapnak a szlovákiai hatóságok. A munkaügyi minisztérium hétfőn azt közölte, az átmeneti menekültstátusszal rendelkező személyeknek járó támogatást júniustól a nemzetközi szervezetek, így az UNHCR, az UNICEF, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) folyósítja. Roman Mikulec (OEaNO) belügy-KÖZÉLET menekültek száma A menekülthullám a fegyveres konfliktus kitörését követő 25 napban volt a legnagyobb. A csúcsot február 27-én érte el, ezen a napon majdnem 16 ezer ember érkezett Ukrajnából Szlovákiába. (Fotó: Branislav Bibel) miniszter a múlt héten arról tájékoztatott, a menekülthullám kezelésében nagy számban vettek részt a szlovákiai hatóságok munkatársai és az önkéntesek is. Közel 4500 tűzoltó, majdnem 10 ezer rendőr és több mint 13 ezer hivatalnok, valamint 9 ezer önkéntes dolgozott ezen. Szállástámogatás A kormány korábbi döntése értelmében az ukrajnai menekülteket elszállásoló személyek, hotelek, panziók állami támogatást igényelhetnek. Mikulec elmondta, a februári és márciusi hónapért 6648 szállásadónak eddig összesen 2,5 millió eurót fizettek ki. Ok összesen 24 463 menekültet fogadtak be. „Már most tudjuk, hogy ez az összeg növekedni fog, hiszen a következő időszakért 4,6 millió eurót fizetünk majd ki a szállásadóknak” - tette hozzá azzal, hogy a szállások állami támogatását valószínűleg a nyári szezon végéig meghosszabbítják. Elmondta azt is, az ukrajnai menekülteket elszállásoló személyek, panziók, hotelek júniustól majd a befogadottak étkeztetésére is igényelhetnek támogatást. Ehhez újabb törvénycsomagot és kormányrendeletet fogadnak majd el. Ezenkívül a járási hivatalok és a belügyminisztérium ún. Szükségszállásokat is fenntart, ahol a menekültek legfeljebb 10 napot tölthetnek. A múlt hét végén például a Kassa megyében lévő ilyen szállásokon 313 személy, a Ny itra megyében lévőkön 200 személy, a Nagyszombat megyeieken pedig 50 személy tartózkodott, míg a Pozsony megyei szükségszállásokon 147 személyt fogadtak be. Biztonsági kérdések A miniszter arról is beszélt, a háború kitörése óta törekednek a biztonsági kockázatok minimalizálására. Két személyt embercsempészetért, egy illetőt pedig okirathamisításért tartóztattak le. 32 olyan esetet is jelentettek, ahol felmerült az embercsempészet gyanúja. „Ez egyik ügyben sem igazolódott be” - tette hozzá Mikulec. Elmondta, a háború kitörése óta 25 032 tonna humanitárius segélyt juttattak a szlovák-ukrán határ túloldalára. Heger az unió bővítésében látja Európa jövőjét Eduard Heger (OLaNO) kormányfő szerint lehetővé kell tenni az európai uniós tagságot minden olyan európai országnak, amely megfelel a kritériumoknak (Fotó: TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz-ukrán háborúról és az uniós alapszerződés felülvizsgálatáról is szó esett az Európa jövőjéről szóló konferencia (CoFoE) zárórendezvényén, amelyen többek közt Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök és Ivan Koröok (SaS) külügyminiszter is beszédet mondott. Pozsony. Heger szerint lehetővé kell tenni az európai uniós tagságot minden olyan európai országnak, amely megfelel a kritériumoknak. „Szerintem abban rejlik Európa jövője, hogy olyan országok, mint Ukrajna, a Nyugat-Balkán országai, de Grúzia és Moldova is az Európai Unió része lesz. Nagyszerűnek látom az együttműködést az EU és az Egyesült Királyság között is” - mondta Heger. Egységben Putyin ellen A kormányfő szerint az uniónak „késedelem nélkül” segítő kezet kell nyújtania az országoknak ahhoz, hogy teljesíthessék a szükséges kritériumokat. A kormányfő mindemellett hangsúlyozta az egység fontosságát is. „Az egységtől még Vlagyimir Putyin orosz elnök is fél. Ez az, ami valójában nagy nyomást gyakorol rá, meg kell ezt őriznünk” - hangsúlyozta. Továbbá elmondta, lényegesnek tartja, hogy az emberek megértsék, mit jelent a demokrácia, a szabadság vagy az emberi jogok tiszteletben tartása. Úgy véli, Ukrajna meg fogja nyerni az Oroszországgal vívott háborút, az orosz energiaforrásoktól való függetlenséget pedig elengedhetetlennek nevezte. A héború a fordulópont Ivan Korcok a záróbeszédében rámutatott, a CoFoE, a brexit és a nemzetközi fejlemények hatására indult el, de az ukrajnai események is fordulópontot jelentettek a konferenciasorozat lezajlásában. „Ami az ukrajnai háború előtt néha közhelynek hangzott, nevezetesen hogy az EU mindenekelőtt békeprojekt, az mostanra nagyon konkrét körvonalakat öltött. Mindenki számára teljesen világos, mindenki érti, mi a háború, és mit jelent, ha nincs béke” - tette hozzá. Megjegyezte, az EU válaszúihoz érkezett, és olyan egzisztenciális kérdésekkel kell szembenéznie, mint például az alapszerződés módosítása. A külügyminiszter szerint Szlovákia ebben a kérdésben is egyértelmű álláspontot képvisel. „Egyáltalán nem tartunk a vitától, feltéve ha meghatározzuk azokat a területeket, amelyeket érintően meg kell változtatni az alapszerződést. De nem szabad, hogy a dokumentum megnyitásáról csupán politikai-akadémiai vita folyjon. Ennek a vitának a politikáról kell szólnia, ahol világosan meghatározzuk, melyek azok a hozzáadott értékek, amelyek a lakosságot szolgálják, és ha szükséges, nyissuk meg a szerződéseket” - magyarázta a tárcavezető. Továbbá kiemelte annak jelentőségét, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia a lakosokkal folytatott konzultáción alapult. (tasr) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
