Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-28 / 123. szám
4 KÜLFÖLD 2022. május 28. | www.ujszo.com Szeverodonyeck már romokban hever Orosz belövés után Irpinyben. Az agresszorok teljesen élhetetlenné teszik a keleti Donbaszt, és tudatosan pusztítják az ukránokat. (TASR/AP) RÖVIDEN Orbán Viktor Marine Le Pennél Párizs. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke tegnap Párizsban tárgyalást folyatott Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A megbeszélésen az Európa előtt álló veszélyekről volt szó, így az ukrajnai háborúról és gazdasági következményeiről, az árak példátlan emelkedéséről, Brüsszel elhibázott és veszélyes szankciós politikájáról, valamint a migrációs válság fokozódásáról. A Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló Le Pen és Orbán „egyetértettek abban, hogy a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a brüsszeli bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani”. (MTI, 444) USA: fegyvertartás megreformálása Washington. Tíztagú csoport alakult demokrata és republikánus párti politikusokból az elmúlt hetek fegyveres tragédiáira reagálva az amerikai szenátusban, amelynek tagjai június elején tervezik a felsőház elé terjeszteni a lövöldözéseket megakadályozni hivatott törvényjavaslatukat. A csoport által tárgyalt témakörök között szerepel az iskolák biztonságának növelése, a fegyvervásárlásokhoz kapcsolódó fokozott háttérellenőrzés, valamint az úgynevezett vészcsengő törvény, amely lehetővé tenné a fegyverek ideiglenes elkobzását a hatóságoknak, amennyiben az adott személy esetében orvosi vélemény ön- vagy közveszélyesnek nyilvánítja a fegyver birtokosát. (MTI) Skandinávia: nem kell amerikai katona Washington. Nem lesz szükséges további amerikai szárazföldi csapatokat telepíteni Svédországba és Finnországba azután sem, hogy belépnek a NATO-ba —mondta Christopher Cavoli amerikai tábornok az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságában tartott meghallgatásán. Cavoli, akit az amerikai hadsereg európai főparancsnokának jelöltek, azt is elmondta, hogy a két skandináv ország várható tagságának következtében több hadgyakorlatot tarthatnak majd ott, és gyakrabban fogják átvezényelni az amerikai katonákat. Az Egyesült Államok Európában állomásozó katonáinak számát alig 80 ezerről nagyjából 102 ezerre növelték Oroszország február végén indított háborúja óta. A Pentagon szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok vezetésével június 5. és 17. között Svédországban megtartják a NATO éves Baltops fedőnevű hadgyakorlatát a Balti-tengeren. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz erők rakétacsapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére. Harkivot újra lövik az oroszok, kilencen meghaltak, köztük egy csecsemő is. Szeverodonyeck városának kétharmadát már körbevették az oroszok. A kelet-ukrajnai Szeverodonyeck polgármestere szerint a várost szinte folyamatosan lövik az oroszok - a lakásállomány 60%-a megsemmisült, az épületek csaknem 90%-a sérült, nagy javításokat igényel - mondta Olekszandr Sztrjuk. Szerinte a 100 ezres városból kivezető utak rendkívül veszélyesek az orosz ágyúzás miatt, a maradék civil lakosság nehezen tud kijutni, de az ukrán hadsereg „mindent megtesz, hogy az útvonalat biztonságossá tegye”. Sztrjuk szerint körülbelül 12- 13 ezer ember maradt a városban, és eddig legalább 1500-an haltak meg. Szerhij Hajdaj, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeck kétharmadát már körbevették az oroszok. Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint Oroszország belgorodi és voronyezsi területein tartalékosokat készítenek fel az ukrán területek elleni offenzíva újraindítása érdekében. Donyeck irányában az orosz csapatok az ukrán katonák állásait lövik, rakétacsapásokat hajtanak végre, felderítést végeznek, légi támogatást építenek ki, csapatokat csoportosítanak át. Az ukrán állások elleni heves támadásokról számolt be a vezérkar Liszicsanszk és Szeverodonyeck körzetében. Keleten drámai a helyzet A kelet-ukrajnai helyzet még annál is rosszabb, amit az emberek mondanak, Kijevnek sürgősen nehézfegyverekre van szüksége, hogy hatékonyan felvehesse a harcot Oroszországgal - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az ukrán tárcavezető egyben hangsúlyozta, hogy valójában nem is folynak béketárgyalások Oroszországgal. Beszélt arról is, hogy amennyiben Oroszország valaha is tűzszünetet kér, akkor kétszer, vagy akár háromszor is meg fogják fontolni-annak elfogadását. Áz egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút' Ukrajna győzelme Oroszország felett, állítja Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Ha Oroszország nyeri a háborút, akkor újabb világháború kezdődik. „Ha Oroszország nem veszít, akkor a revansizmus és a sovinizmus még nagyobb méreteket ölthet” - fejtegette a tanácsadó. Csecsemőhalál Harkivban Az orosz erők tegnap rakétacsapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője azt mondta, tízen vesztették életüket és körülbelül 35-en sebesültek meg. Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északkeleti Szúrni megyét, részben oroszországi területről, személyi sérülés viszont ott nem történt. A kelet-ukrajnai Harkivot újra lövik az oroszok, egy lakónegyedet ért támadásban kilencen meghaltak, köztük egy 5 hónapos csecsemő is - mondta Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai közigazgatás vezetője. Szinyehubov szerint egy család csak sétált az: utcán, az apa a kezében tartotta 5 hónapos kisgyerekét, aki ott halt meg. A csecsemő édesanyja súlyosan megsebesült, kórházban van. A vezető beszélt arról is, hogy a Szmercs és Uragan típusú rakétákat, lövedékeket olyan területre lőtték az oroszok a városban, ahol kizárólag lakóépületek vannak. A támadásban megsérült 19 ember között egy 9 éves gyerek is van - tette hozzá. Szovjet aknák a tengeren Az ukránok szerint Oroszország 400-500 régi szovjet aknát szórt szét a Fekete-tengeren, amelyek a viharok során kiszakadnak horgonyaikból, és elsodródnak, ezzel lehetetlenné téve az áruexportot az ukrán kikötőkből. Szerhij Bratcsuk, az odesszai területi katonai közigazgatás szóvivője szerint Oroszország a kikötők blokkolásával globális élelmiszerválságot idézett elő, amiért alaptalanul okolják Ukrajnát. Az ukránok állításait független forrásból nem tudták megerősíteni. Ukrajna fekete-tengeri kikötői a háború február 24-i kezdete óta le vannak zárva. A globális élelmiszer-ellátási lánc szempontjából nélkülözhetetlen gabonaexport azóta fel van függesztve: a tisztviselők szerint 20 millió tonna gabona rekedt az országban. Az ENSZ szerint egyes országokban hosszú távon éhínséggel kell szembenézniük, ha Ukrajna exportja nem áll vissza a háború előtti szintre. Oroszország felajánlotta, hogy a szankciók enyhítéséért cserébe megnyitja a Fekete-tengeren keresztül vezető folyosót az élelmiszer-szállítmányok számára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai háborút meg lehetne állítani, ha „a világ nagyhatalmai nem flörtölnének Oroszországgal, hanem valóban megszorongatnák”, hogy véget vessen az agressziónak. Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij nehezményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyezni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. „Hány hete már, hogy a világ nem meri blokkolni az orosz bankrendszert” - tette hozzá. Rámutatott arra is: Ukrajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert megkapjon, és azokkal „megváltoztathassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”. Élve elégő emberek Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb hagyományos, vagyis nem nukleáris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partnerországokat, hogy adjanak rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy videófelvételt, amelyen egy TOSz- 1-es típusú orosz tüzérségi nehézfegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlépcsős robbanólőszere a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához. „Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkalációtól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nukleáris fegyvereket veti be az ukránok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” - emelte ki a tanácsadó. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elhúzódó háborút folytatni Ukrajna ellen, legalább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szakasza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről. Rettegett rakétarendszer Az Egyesült Államok arra készül, hogy fejlett, nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldjön Ukrajnának, ami figyelemre méltó előrelépés az általa biztosított fegyverek fajtájában - jelentette a CNN. A hírek azután érkeztek, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ilyen, több száz kilométeres rakétatűzre képes rendszereket kért. A rakéta-sorozatvető rendszerek (MLRS) drámaian megnövelnék az ukrán fegyveres erők hatótávolságát. A Biden-kormányzat hajlik arra, hogy ezeket egy nagyobb katonai csomag részeként küldje, amit akár már a jövő héten bejelenthetnek. Egyesek attól tartanak, az oroszországi célpontok elleni támadásra is felhasználhatók, ami az eszkaláció kockázatát rejti magában. Habár még semmi sem hivatalos, hogy érkeznének a több száz kilométer távolságot áthidaló többszörös rakétakilövő rendszerek, a Kremlhez becsatornázott orosz tévé már választ is adott erre az eshetőségre: ha az USA ilyen rendszereket ad Ukrajnának, azzal át fog lépni egy vörös vonalat. Moszkva követelőzik Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követeléseit és józan mérlegelést követően felfogja a valós, létező helyzetet” - mondta a Kreml szóvivője. Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár „köztársaságának” függetlenségét. (MTI, 444, Tx, Portf.) Svenja Schulze német fejlesztési miniszter nézi a pusztítást (TASR/AP)
