Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-28 / 123. szám
www.ujszo.coml 2022. május 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Amerikai tápszerválság Miért kell katonai gépekkel babatápszert reptetni az USA-ba? Törökországba űz az infláció RONALD l2lP lovákia régen nem az az ország, ami volt. És ez már abf~"m ból a szempontból is leszögezhető, hogy mennyibe ke. M rülnek a hazai rekreációk. Az egész a méregdrága té- W ÉLjk li kirándulásokkal kezdődött, melyek már az Alpokba szervezett sítúrák árával vetekednek. A Covid után ehhez igazodtak a szlovákiai nyári üdülések is, melyek költségei megközelítik a tengerparti üdülések árát. Az óriási szlovákiai infláció, az alacsony munkanélküliségi arány és a fizetések folyamatos emelkedése azt eredményezi, hogy a szlovákiai polgárok egyre gyakrabban utaznak a tengerhez. Főleg két év hazai szobafogság után. Míg Szlovákiában az infláció továbbra is viszonylag elfogadható, addig Törökországban romboló jellegűvé vált. A 70%-os áremelkedés következtében a török líra árfolyama összeomlott. Minden, ami török, nagyon olcsó lett. Néhány hotel ára euróbán kifejezve akár a harmadával is csökkent. Ezt - a gyenge lírán kívül - az is előidézte, hogy több millió turistát veszítettek Ukrajnából és Oroszországból, amit lehetetlenség lesz pótolni. Nem segít az a tény sem, hogy az előző évhez képest a törökországi kirándulások iránti érdeklődés a háromszorosára nőtt, és az ország a negyedik legnépszerűbb európai desztinációvá vált. Az utóbbi hónapokban nem csak a tengerparti üdülőhelyek iránti viszonylag nagyobb érdeklődés az egyedüli trend. Az elmúlt évben több szlovákiai polgár életszínvonala emelkedett, akik egyre magasabb standardra, luxuskörnyezetre vágynak. így aztán megnövekedett a kereslet a drágább helyek iránt. Ez viszont részleges ellentétben áll a populáció többségével, akiket a» infláció megfoszt a reális bevételektől. így aztán a szlovákok nagy része olcsóbb desztinációkra fanyalodik majd - olyanokra, mint Bulgária, Románia, Görögország. A nyári kirándulást tanácsos minél hamarább megvenni. Az utazási irodák most óvatosabbak voltak a kapacitások megrendelésekor, és a lefoglalt helyek száma jóval kevesebb, mint az előző években. Ez azt jelenti, hogy a last minute ajánlatokból az idén érezhetően kevesebb lesz, vagyis nem biztos, hogy megéri az utolsó pillanatban összehozható üdülésben bízni. Ugyancsak érvényes, hogy az utazási irodák a kapacitásaikat még tavaly év végén rezerválták, amikor az infláció még jóval alacsonyabb volt, vagyis a külföldi üdülések magasabb árai ebben az évben egyelőre nem mutatkoznak meg teljesen. Az előre le nem foglalt kapacitások azonban máris drágábbak, és az áruk még tovább fog emelkedni. Az olcsóbb kirándulások megvásárlására már nem marad sok idő. A szerző a Trend főszerkesztője FIGYELŐ CSATÁRI FLÓRADÓRA Az Egyesült Államok szinte teljesen önellátó babatápszerből, de a piac most elóggó összeomlott: hozzájárult ehhez a koronavírus-járvány is, de a rendszerszintű bajok akkor kezdtek kibukni, amikor a legnagyobb amerikai gyártó termókei egy halálos csecsemőbetegség gyanúja miatt eltűntek a polcokról. „Ez egy rémálom” - így jellemezte a babatápszerhiány miatt kialakult, kétségbeejtő helyzetét a New York Timesnak néhány hete egy amerikai anyuka. Mindkét gyermekének olyan speciális tápszerre lenne szüksége, aminek a beszerzése szinte lehetetlenné vált az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban. Mivel az Abbott nevű amerikai gyártó honlapja szerint a készletek teljesen kifogytak, a 35 éves hölgy kétségbeesetten kereste az EleCare nevű tápszert az eBayen, ahol egyetlen dobozért akár 120 dollárt is elkérhetnek mostanában. Végül talált egy online hirdetést, ahol 40 dollárért kínáltak 10 dobozt, ami nagyjából 4-5 hétre megoldást jelentett a gyerekei számára, de hogy ezután mit ad nekik enni, még nem tudja. Az eset nem egyedi. Az Egyesült Államok egésze súlyos tápszerhiánynyal küszködik, május eleji adatok szerint a babatápszerek 43 százalékából nem volt raktáron a kiskereskedőknél. A válság már ott tart, hogy Joe Biden katonai repülőkkel hozatott babatápszert külföldről, annak ellenére, hogy ezeknek a termékeknek az importját az ország szigorú szabályozása eddig alig tette lehetővé. Miért lett hiánycikk? Az egész a globális ellátási láncok problémáival kezdődött, amit a pandémia okozott. Amikor 2020-ban őrületesen emelkedtek az árak, aki csak tehette, megpróbált nagyobb készletet felhalmozni csecsemőtápszerből. A készletfelhalmozások és a járvány egyéb hatásai miatt rövid távon visszaesett a fogyasztás. Például azért, mert a Covid idején sok újszülöttet nevelő anya is otthonról dolgozott, így volt lehetősége szoptatni (az Egyesült Államok az egyetlen fejlett ipari ország, ahol az anyák nem kapnak szülés utáni fizetett szabadságot). így aztán a csökkent kereslet 2021-ben arra késztette az amerikai tápszerbeszállítókat, hogy csökkentsék a termelést. Ezzel párhuzamosan a járványügyi lezárások következtében, bizonyos összetevők hiánya miatt Amerika-szerte kifogytak a készletek egyes tápszerekből. 2022 elejére azonban enyhült a Covid-helyzet, miközben megugrott a szülések száma, így a tápszerigény lényegesen nagyobb lett. Ám ezt a keresletnövekedést nem tudta kellő sebességgel követni a kínálat. Főleg azért, mert a legnagyobb babatápszergyártónak számító Abbott Nutrition egy bakteriális fertőzéses botrány miatt az idén februárban úgy döntött, hogy visszahívja három különböző babatápszermárkájának több tucat, különböző típusú babatápszerét. Az Abbott-botrány Az Egyesült Államokban piacra kerülő babatápszerek csaknem fele az Abbott Nutritiontől származik, a cég 43 százalékos részesedéssel uralja az amerikai piacot. 2021 októberében egy névtelen forrástól érkezett panasz az Abbott egyik legnagyobb, Michiganben található üzemének gyártási körülményei miatt az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalához (FDA). A panasz kivizsgálása azonban csak decemberben kezdődött meg, az FDA első, helyszíni vizsgálatára pedig csak 2022 januárban került sor. Időközben viszont négy különböző esetben jelentettek olyan bakteriális csecsemőmegbetegedést, amelyeknél felmerült, hogy a fertőzés forrása az Abbott által gyártott babatápszer is lehet. Az Abbott azt állította, hogy nincs kapcsolat az általa gyártott tápszerek és a megbetegedések között. A cég azonban 2022 februárjában - még az FDA vizsgálatának lezárulta előtt - mégis úgy döntött, hoj>y visszahívja a boltokból a Similac, Alimentum és EleCare por alakú tápszerek különböző típusait, illetve a Similac PM 60/40 orvosi tápszert. Ezek mindegyikét abban a michigani Sturgisban található Abbott-üzemben gyártották, amire 2021-ben névtelen panasz érkezett az élelmiszer-felügyelethez. Az FDA márciusban publikált, előzetes eredményei több szabálytalanságot is feltártak, többek között azt is megállapították, hogy a michigani tápszergyárban nem tettek megfelelő óvintézkedéseket a fertőzés lehetőségének megakadályozása érdekében, az üzemet ezért ideiglenesen bezárták. Négy cégtől függ az ország A Covid-járvány és az Abbott-botrány nyomán kialakuló jelenlegi tápszerhiány önmagában is elég súlyos, de egy mélyebb problémára is felhívta a figyelmet. A szakértők szerint ugyanis rendkívül sebezhetővé teszi az Egyesült Államok ellátását az, hogy egy alapvető élelmiszernek számító termékből gyakorlatilag nem importálnak más országból. Az Egyesült Államokban forgalmazott csecsemőtápszerek 98 százalékát az országban gyártják, ennek pedig részben az az oka, hogy az FDA formai (elsősorban a csomagolásra és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó) előírásai megnehezítik a külföldi gyártók számára a megjelenést az amerikai piácon. Pedig az EU-ban gyártott tápszerek nagy része összetétel alapján megfelel az amerikai előírásoknak, sőt egyes szakértők szerint egészségesebbek is. A súlyos készlethiány miatt ideiglenesen engedélyezik bizonyos európai tápszerek behozatalát, de számottevő import nélkül Amerika tápszerpiacát eddig elképesztő mértékben, több mint 90 százalékos részesedéssel fedi le négy nagy cég: a legnagyobb szereplőnek számító Abbott mellett a Mead Johnson, a Nestlé-utód Gerber és a Perrigo. Márpedig, ha egy piac ennyire kevés cégtől függ, akkor egyetlen gyár bezárása is lavinát indíthat el. „Ez a kérdés azonnali monopóliumellenes felülvizsgálatot érdemel” - írja nyolc szenátor (többek között Elizabeth Warren), akik nyílt levélben fordultak a mezőgazdasági miniszterhez, Tom Vilsackhoz, tőle remélve a helyzet megoldását. Mi a megoldás? A jelenlegi válságban a legsürgősebb feladat a tápszerhiány csökkentése, hiszen a tápszer az egyetlen biztonságos és megfelelő opció azoknak a csecsemőknek, akiket valamilyen okból nem tudnak szoptatni, és azoknak a babáknak, akik egészségi okokból nem képesek az anyatejet megemészteni. Ebből a szempontból a szakértők szerint a tápszerhiány súlyosabb csapás, mint amekkora szinte bármely más alapvető élelmiszer hiánya lenne. Azoknak az anyáknak, akik képesek lehetnek szoptatással (is) táplálni a gyermekeiket, most laktációs szakértői tanácsokkal igyekeznek segíteni. Emellett 31 amerikai és kanadai tejbank gyűjti szoptató nőktől az anyatejet, amit aztán pasztörizálva osztanak tovább. A következő hetekben némi javulás várható az amerikai tápszerpiacon is. Az Abbott ugyanis megállapodott az FDA-vel a michigani üzemében felvetődő gondok megoldásáról, és arra számít, hogy két héten belül újraindulhat ott a termelés. De még legalább nyolc hétbe telik, amíg az ott gyártott új tápszerek a boltok polcaira kerülnek. (telex) Mészáros Lőrinc a leggazdagabb 480 milliárd forintos vagyonával Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok friss listáját, akinek 60 milliárddal több a vagyona, mint egy évvel ezelőtt. Mészáros Lőrincet Csányi Sándor OTP-vezér követi a második helyen 420 milliárddal, az ő vagyona nem gyarapodott tavaly, elsősorban az OTP részvényárfolyamának gyengélkedésének köszönhetően. Idén először került fel a dobogóra Felcsuti Zsolt - a géptartozékgyártó MPF Holding többségi tulajdonosa Gattyán Györgyöt szorította egy hellyel hátrébb: Felcsuti vagyonát 345 milliárdra, Gattyánét pedig 320 milliárdra becsülték. A kiadvány becslései szerint az ország első 100 emberének összvagyona a válság és a pandémia ellenére sem csökkent, 2021-ben elérte a 6223,5 milliárdot, és a növekedés egy év alatt majdnem 637 milliárd forint. Érdekesség, hogy míg két évtizeddel ezelőtt a „bekerülési küszöb” mindössze 2,3 milliárd forint volt, az idei első százba viszont már legkevesebb 12,7 milliárd forinttal lehetett csak bekerülni. Idén mindössze négy új szereplőjelent meg a listán. Á hazai létesítmény fenntartási piacon ismert Kis-Szölgyémi Ferenc, a naperőmű üzletben érdekelt Lugos Roland, a Masterplast társtulajdonosa, Ács Balázs és az Indotek résztulajdonosa, Hermann Kamilla. (portfolio) Északkelet-Európa az új éléskamra? Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem, az ELTE és a BME közös tanulmányából. Az elemzés rámutat: a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész-Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot -jelezték. (MTI) Az Abbott tápszerei leghamarább a nyár végén kerülhetnek ismét az amerikai ; boltok polcaira (Shutterstock-felvétel)
