Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-04 / 102. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 4. | www.ujszo.com Putyin hivatalosan is bejelentheti a háborút újabb holttesteket. Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz agresszorok porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. A több mint százéves műemlék épület túlélt két világháborút. Moszkva azt állítja, hogy Onyx nagy pontosságú rakétákkal csapást mért egy katonai repülőtérre a déli kikötőváros, Odessza közelében. A területet a Nyugat által Ukrajnának adományozott fegyverek szál-Mariupoli életkép. Minden képzeletet felülmúl az orosz pusztítás. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után - jelentette ki az ukrán elnök. Orosz rakéták csapódtak be a Fekete-tenger partján található Odesszába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ÉRT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. „Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” - hangsúlyozta az államfő. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014- es önkényes bekebelezése után sem állt meg. „Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2-3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” - szögezte le. Nyomás alatt Odessza Orosz rakéták csapódtak be a Fekete-tenger partján található Odeszszába. A helyi katonai igazgatás vezetője szerint több halott (köztük egy 15 éves fiú is) és sérült is van, és egy „vallási célra használt épületet” szintén találat ért. Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőjét Oroszország az invázió első csapásával be akarta venni, azonban a Krím félsziget felől előrenyomuló csapatokat már 130 kilométerre keletre, Mikolajivnél sikerült megállítani. A békeidőben egymilliós város ostroma eleve Mariupol-szintű kihívást jelentene Putyinnak, hiszen Odessza védelme készen állt a harcra - és akár egy tengeri deszanttámadás visszaverésére is. Ráadásul szakértői vélekedés szerint valószínűtlen, hogy a kimerítő kelet-ukrajnai harcok után az orosz hadseregnek lenne elég pihent katonája és bevethető járműve a déli frontra történő gyors átcsoportosításhoz, majd egy Odessza elleni támadáshoz. A deszanttámadás esélyét pedig jelentősen csökkentette a Moszkva rakétás cirkáló - Odeszsza közeléből indított hajók elleni rakétákkal történt - elsüllyesztése, mely demonstrálta Ukrajna partvédelmi képességeit is. Ennek ellenére Odessza térségét az utóbbi napokban több rakétatámadás is érte; a hétvégén egy orosz állítás szerint amerikai és európai katonai segélyeket fogadó repteret, illetve találat ért egy stratégiailag kiemelten fontos vasúti hidat a Dnyeszter folyó torkolatánál, mely az Odesszából Moldova felé vezető vasútvonal részét képzi. A városban a fokozódó orosz katonai aktivitás, illetve a Moldova és Ukrajna között fekvő orosz vazallusállam, a Dnyeszter Menti Köztársaságból jelentett incidensek miatt meghosszabbították a kijárási tilalmat. Orosz rémtettek sora A mariupoli városi tanács arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. Az orosz erők ostromolni kezdték az Azovsztal acélművet, bevetették a légierőt is. Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint még mindig több mint 200 civil rejtőzik a harcosokkal együtt az Azovsztal acélgyárban. Rajtuk kívül összesen 100 ezer civil lehet még az orosz erők által megszállt városban. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Szinte minden nap találnak újabb és lítására használták az orosz védelmi minisztérium szerint. Az ukránok 24 200 fős orosz veszteségről számoltak be, ezt az adatot sem az orosz fél, sem a nyugati hírszerzések nem erősítették meg. Kijev szerint hétfőn 14 tankot semmisítettek meg, ezzel 1062 tanknál jár az oroszok (nem hivatalos) vesztesége. Emellett 2567 páncélos szállítót, 194 repülőt és 155 helikoptert vesztettek. Újabb orosz üzemben történt robbanás: ezúttal egy rakétákhoz, tankokhoz, tüzérségi egységekhez robbanószereket előállító gyárban történt hatalmas detonáció. Maga a gyár Ukrajnától távol esik, Perm régióban, Moszkvától ezer kilométerre keleten található, vagyis nehezen elképzelhető, hogy az ukránok rakétázták volna le. Moszkva szerint Izrael a neonácik mellé állt Ukrajnában, és már a NATO felé igyekvő Svédország is náci. Egyre súlyosabb szinteket ér el az orosz propagandakampány, amiben lényegében kivétel nélkül mindenkit lenáciznak, akik nem az ő oldalukra állnak, hanem Ukrajna mellé. Hamis népszavazások Michael Carpenter, az Egyesült Államok az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) delegált nagykövete szerint Oroszország még ebben a hónapban látszatválasztásokkal annektálhatja a kelet-ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot. Állítólag Oroszország valamikor május közepére népszavazást szervez. Carpenter szerint hasonlót terveznek a Fekete-tenger parti Herszonban is, ahol Moszkva nemrég megszilárdította ellenőrzését és bevezette a rubel használatát. Carpenter hozzátette: „Az ilyen látszatnépszavazásokat nem tekintjük legitimnek, ahogyan a további ukrán területek annektálására irányuló kísérleteket sem”. Szerinte elképzelhető, hogy Oroszország vezetői Ukrajna más részeit is megpróbálják átvenni, „bábokat” ültetve a helyi önkormányzatokba, és kiszorítva a demokratikusan megválasztott tisztségviselőket. Úgy gondolja, Oroszország eredeti célja ez volt Kijevben is, de végül nem tudták elfoglalni a fővárost. Johnson kijevi beszéde Tegnap - egy előre rögzített videóüzenetben - Boris Johnson brit miniszterelnök is felszólalt az ukrán parlamentben, ahol az ukrán ellenállást méltatta a brit második világháborús erőfeszítésekkel párhuzamba állítva. Johnson az első fontos nyugati vezető, aki közvetlenül beszélt az ukrán parlamenthez a háború óta. Johnson április elején személyesen is ellátogatott Kijevbe. Ami a 300 millió fontos - 375 millió eurós - brit segélyt illeti, abban elektronikai hadviseléshez szükséges felszereléseket és egy légvédelmi radarrendszert küldenek, az eddigi 200 millió fontnyi támogatáson felül. London több mint 5000 páncéltörő rakétát és öt légvédelmi rendszert, valamint egyéb robbanóanyagokat küldött Ukrajnának Oroszország február 24-i inváziója óta. A német kancellár továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, ezért egyelőre nem tervezi, hogy felkeresi a német támogatással is védekező Ukrajnát. Frank-Walter Steinmeier német elnök szoros orosz kapcsolatokat ápolt, ezért nem szimpatizálnak vele Kijevben. (MTI, Tx, 444) Május 9-én orosz hadüzenet? Hivatalosan is háborús formát ölthet a Vlagyimir Putyin orosz elnök által eddig csak különleges katonai műveletként emlegetett ukrajnai invázió, legalábbis a CNN arról ír, hogy amerikai és nyugati tisztviselők úgy számolnak, május 9-én, vagyis a győzelem napján hadat üzenhet Putyin Ukrajnának. Nyugati tisztviselők régóta úgy vélik, hogy Putyin kihasználja ennek a napnak a szimbolikus jelentőségét és propagandaértékét, hogy bejelentse az ukrajnai katonai eredményt, az ellenségeskedések jelentős fokozását - vagy mindkettőt. Az utóbbi napokban viszont arra hajlanak, hogy inkább az utóbbira készülhet Putyin. (Tx) Rendkívül kemény vádakkal illeti Ukrajna Magyarországot Az elnöki hivatal részeként működő Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára, Olekszij Danyilov szerint Vlagyimir Putyin előre tájékoztatta a magyar kormányt Ukrajna megtámadásárál. Kijev/Budapest. „Magyarország nyíltan deklarálta, hogy együttműködik Oroszországgal. Putyin előre figyelmeztette Magyarországot, hogy megtámad bennünket” - mondta Danyilov a YouTube-on élőben közvetített nyilatkozatban. A politikus arra reagált, hogy az orosz gáz és olaj európai embargóját Magyarország akadályozza. „Magyarország valamiért azt hitte, megszerezheti a területünk egy részét. De ez sosem történhet meg. Meglátjuk majd, milyen konzekvenciái lesznek ennek Magyarországra nézve a háború után” - tette hozzá Danyilov. Azok a pletykák és spekulációk, amelyek szerint Putyin valamilyen módon fölajánlotta volna Magyarországnak Kárpátalját, nem először kerülnek elő az európai sajtóban, orosz politikusok is tettek ilyen értelmű célzásokat, de ilyen direkt módon most először hangzott el fontos beosztásban lévő ukrán politikus szájából. Az elhangzottakra Menczer Tamás külügyi államtitkár reagált a Facebookon: „Döntésünk világos: nem szállítunk fegyvereket az Ukrajnában zajló háborúba. Ezt a kérdést a magyar emberek április 3-án meglehetősen világosan eldöntötték. Értjük, hogy ennek a döntésnek az ukrán kormány nem örül, de ezen a döntésen akkor sem fogunk változtatni, ha durvábbnál durvább hazugságokat, nonszensz történeteket találnak ki nap mint nap.” Felvette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt honlapjára az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet. A magyar kormányfő azért került fel, mert „az orosz háborús bűnösök cinkosa, bűntárs az orosz hatóságok Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeiben, részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agressziós cselekményekben, ukránellenes propagandista és együttműködik az orosz agresszorral”. A honlapon Orbán személyes adatainál születésének dátuma is szerepel. Ukrán hírportálokon megjelent beszámolókra, valamint a YouTube videomegosztón nyilvánosságra hozott felvételekre hivatkozva főként azt vetik a szemére, az egyetlen az Európai Unióban, aki megtagadja, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek áthaladjanak országa területén, és „még hosszú távon is ellenzi” az orosz gázimport leállítását. A Mirotvorec állítása szerint az orosz-ukrán háború témáját aktívan felhasználta saját választási programjához, állami szinten terjesztve az orosz narratívákat, miszerint a demokratikus ellenzék Magyarországot be akarja vonni a háborúba Ukrajna oldalán. (MTI, 444, Tx) Padok és diákok helyett páncéltörő rakéták egy ukrán iskolában (TASR/AP)
