Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-04 / 102. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.coml 2022. május 4. 9 Szlovákia is felmentést kér az embargó alól Kadri Simson energiaügyi biztos szerint az EU-nak hallgatnia kellene az uniós cégek felhívására, mihamarabb tisztázva, hogy az orosz gázszállltások rubelben történő kifizetése sérti-e az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókat vagy sem (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Az Európai Bizottság nem sieti el az orosz gáz- és olajszállításokkal kapcsolatos iránymutatás közzétételét, továbbra is bizonytalanságban hagyva az uniós cégeket. Milyen lépésekre számíthatunk ezzel kapcsolatban Szlovákia és Magyarország részéről? Az Európai Unió (EU) az elkövetkező napokban ad részletesebb iránymutatást arról, mit tehetnek az európai vállalatok annak érdekében, hogy eleget tegyenek Moszkva követelésének, amely kötelezővé tenné a rubelben történő fizetéseket az orosz gázszállításokért - adta hírül a Bloomberg hírügynökség. Kadri Simson energiaügyi biztos szerint az EU-nak mihamarabb tisztáznia kell az uniós vállalatok számára, hogy a Kreml követelése sérti-e az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókat vagy sem. Homályos nyilatkozatok Az orosz rendelet kimondja, hogy a vállalatoknak két számlát kell nyitniuk a Gazprombanknál, egyet devizában, egyet pedig rubelben, és a szállításokat Moszkva csak akkor tekinti kifizetettnek, ha a befizetett összeget rubelre váltják át, és a második számlán helyezik el. A Gazpromnak így gyakorlatilag már rubelben fizetnek. Az EU szerint egy ilyen mechanizmus a szankciók megsértését jelentené. A vállalatok azonban továbbra is fizethetnének euróbán, ha Moszkva lehetővé tenné, hogy az euró vagy dollár bankban történő elhelyezését követően a tranzakciót befejezettnek tekintenék. Ez utóbbival kapcsolatban már számos vállalat és kormány jelezte, a .jelenlegi uniós iránymutatások túlságosan homályosak”. „Az Európai Bizottságnak egyértelmű jogi véleményt kellene adnia arról, hogy a rubelben történő fizetés sérti-e a szankciókat” - mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök. Barbara Pompili, Franciaország ökológiai átalakításért felelős minisztere szerint minden uniós tagállam jelezte, hogy hajlandó megfelelni a gázkifizetésekre vonatkozó uniós iránymutatásoknak, egyedül Magyarország figyelmeztetett arra, hogy nyitott a rubelben történő fizetésre. Anna Moskwa lengyel éghajlatvédelmi miniszter szerint azonban Olaszország és Ausztria is aggódik az orosz gázszállítások esetleges leállítása miatt. Pár napunk maradt „Szlovákia nem fogja megbontani az uniós országok egységét, ha megállapodás születik az orosz gáz rubelben történő kifizetésének a tilalmáról” - mondta el Karol Galek gazdasági államtitkár az uniós energiaügyi miniszterek hétfő esti lapzártánkat követően véget ért brüszszeli tanácskozása után. Galek emlékeztetett arra, hogy az orosz fél - Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeleté alapján - a Gazprombankban minden uniós ország számára nyitott rubelszámlát, és most már csak az egyes számlák aktiválásáról van szó. „Szlovákiának május 20-áig kellene fizetnie az áprilisi gázszállításokért, ami azt jelenti, hogy mi leszünk az egyik utolsó ország, amelynek döntenie kell a fizetés módjáról. Egyes uniós országok nyilatkozataiból ítélve, amelyek szerint a gázszállításaik probléma nélkül folytatódnak, arra következtethetünk, hogy elfogadták a Gazprombankon keresztüli átutalásos rendszert” — véli Galek. Szlovák érdekek Az államtitkár szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott ki egyértelmű állásfoglalást arról, hogy az egyes tagállamoknak hogyan kellene eljárniuk. „Először arról beszéltek Brüsszelben, hogy az oroszok által kínált fizetési mód az uniós szankciók lehetséges megsértésének számíthat, pillanatnyilag azonban ez egyáltalán nem így tűnik, hiszen a kifizetések euróbán történnek, és csak a Gazprom számláján kellene rubelre váltani őket” - tette hozzá Galek. „Számunkra azonban rendkívül fontos, hogy a gázszállítás fennmaradjon, és a gáz elérhető legyen Európában. Minden egyes szankciónak, amelyet Oroszországgal szemben alkalmaznak, elsősorban Oroszországnak kellene ártania, és nem annak, aki a szankciókat kiveti” - mondta az államtitkár. Richard Sulik gazdasági miniszter szerint Szlovákiának nincs problémája az egységes európai fellépéssel, nem szabadna megfeledkezni azonban Szlovákia érdekeiről sem. Fia a közös fellépés ártana nekünk, vannak fontosabb dolgok is a világon, például elegendő gáz, olaj és nukleáris fűtőanyag biztosítása a szlovák gazdaság és a háztartások számára - magyarázta a miniszter, aki szerint Szlovákia mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint Lengyelország és Bulgária, és ne szakadjon el az orosz gázszállításoktól. Mentesség a kőolajra? „Ami az orosz kőolajszállításokat illeti, Szlovákia ragaszkodni fog ahhoz, hogy mentesüljön az orosz olajvásárlási embargó alól, ha ez benne lesz az új szankciós csomagban” - mondta el Sulik. Az általa felvetett lehetőségre már hétfőn utalt a Reuters hírügynökség és a Politico című hetilap is, amelyek szerint az Európai Bizottság (EB) kihagyhatja Magyarországot és Szlovákiát az orosz olajvásárlásrá vonatkozó közelgő embargóból, mivel mindkét EU-tagállam nagymértékben függ az orosz importtól. Oroszország az EU kőolajimportjának 25%-át adja, de ez az arány tagállamonként igen eltérő. Míg például Belgiumban az orosz olaj aránya 8 százalék körül mozog, Szlovákia 100 százalékban függ Oroszországtól. „Ez egy rendkívül fontos pont számunkra, mivel nem tudunk olyan gyorsan alkalmazkodni a könnyebb olaj feldolgozásához. A pozsonyi Slovnaft nehéz orosz olajat dolgoz fel, a teljes csere előkészítése több évet vesz igénybe, ezért biztosan ragaszkodni fogok a mentességhez” - mondta Sulik. Magyar ellenállás Hasonló véleményen van Magyarország is. „A magyar kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát” - közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” - állítja Szijjártó. A miniszter szerint jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására. Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint azonban a kőolajszállítások témáját nem vitatták meg a hétfői brüsszeli tárgyalásokon, és nem tárgyaltak a kivételekről sem. Az uniós tagállamok nagykövetei az előzetes hírek szerint szerdán (május 4-én) Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák az Európai Bizottság által kidolgozott, immár hatodik szankciócsomagot. (mi, TASR, MTI) Újra régiós sereghajtók vagyunk a munkanélküliség szempontjából A szlovákiai munkaügyi központok arányaiban nagyjából kétszer annyi állástalant regisztrálnak, mint a szomszédos országok hasonló hivatalai (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Idén márciusban rekordalacsony szintre csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban (EU), míg azonban Szlovákia az uniós átlagnál is rosszabbul teljesít, a szomszédos országoknak nincs mire panaszkodniuk. Luxembourg. „A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az euróövezetben 2022 márciusában 6,8%-ra csökkent a februári 6,9 és a márciusi 8,2 százalékról. Uniós szinten a munkanélküliségi ráta márciusban 6,2%-ra zsugorodott a februári 6,3 és a márciusi 7,5 százalékról” - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat kedden közzétett felméréséből. Eszerint márciusban 13,374 millió állástalan volt az EU-ban, ebből 11,274 millió az euróövezetben. A munkanélküliek száma 2022 februárjához képest az EU-ban 85 ezerrel, az euróövezetben 76 ezerrel csökkent. Az előző év azonos időszakához képest az EU-ban 2,359 millióval, az euróövezetben pedig 1,931 millióval esett vissza az állástalanok száma. Márciusban a legalacsonyabb munkanélküliséget - 2,3 százalékosat - Csehországban mérték, amit Németország (2,9%), Lengyelország (3%), Málta (3%) és Magyarország (3,2%) követett. Ausztria a 8. helyen van, 4,2 százalékos munkanélküliséggel. Szlovákia ezzel szemben az uniós átlagnál is rosszabbul teljesít, az Eurostat adatai szerint márciusban itt 6,5 százalékos volt az állástalanok aránya, ami a 10. legrosszabb adat az EU-ban. A legnagyobb munkanélküliséggel azonban továbbra is Spanyolország (13,5%), Görögország (12,9%) és Olaszország (8,3%) kénytelen megküzdeni. A 25 év alatti korcsoportban márciusban 2,579 millió fiatal volt munkanélküli az EU-ban, ebből 2,098 millió az euróövezetben. A fiatalok munkanélküliségi rátája mind az EU-ban, mind az euróövezetben 13,9%-ra csökkent, az előző havi 14%-kal szemben. 2021 márciusához képest a munkanélküli fiatalok száma 623 ezer fővel csökkent az EU- ban és 507 ezerrel az euróövezetben. Az Eurostat arról is beszámolt, hogy a női munkanélküliségi ráta az EU- ban márciusban is a februári szinten, 6,6%-on maradt. A férfiak esetében az uniós munkanélküliségi ráta márciusban, az előző havi 6-ról 5,9 százalékra csökkent. (mi, TASR) Európát nem fenyegeti tojáshiány Buda past/Brüsszel. Az Ukrajnában zajló háború ellenére várhatóan a jövőben sem lesz hiány tojásból az Európai Unió országaiban - állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amely szerint Ukrajna az európai tojástermelésben és -ellátásban is jelentős szerepet tölt be, ugyanis a tojóállomány és a tojás egyaránt fontos exporttermékük. A szomszédunkban zajló "háború súlyos következményekkel jár az ottani tojástermelésre nézve is, többek között milliós nagyságrendben vágtak le tojóállományt az élelmiszer-ellátási problémákkal küszködő lakosság étkeztetéséhez, illetve pusztultak el állományok takarmányhiány miatt. Mindezek mellett az Európai Unióban az önellátottság továbbra is biztosított, mivel a termelés évek óta stabilan néhány százalékkal meghaladja a fogyasztást és az exportot. Statisztikai adatok szerint tavaly az EU 18 ezer tonna tojást importált, míg a kivitel 28 ezer tonna volt. Az uniós tagállamok a legutolsó, 2021-es felmérés alapján mintegy 372,4 millió tyúkférőhellyel rendelkeztek, amely közel 2%-os növekedés az előző évhez képest. (nak.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8413 Lengyel zloty 4,6925 Cseh korona 24,662 CT Magyar forint 382,15 Horvát kuna 7,5555 Román lej 4,9475 Japán jen 137,06 Svájci frank 1,0272 Kanadai dollár 1,3570 Q USA-dollár 1,0556 Privatbanka 1,08-1,02 25,30—24,06 — Postabank 1,08-1,02 25,66-23,68 395,32-364,92 Szí. Takarékpénztár 1,09-1,01 25,34-23,94 399,58-365,17 Tatra banka 1,09-1,02 25,54-23,81 399,11-361,09 ÖSOB 1,08-1,02 25,30-24,04 Általános Hltslbank 1,09-1,02 25,47-23,89 397,94-363,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
