Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-25 / 120. szám

www.ujszo.comj 2022. május 25. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Áruhiány és rég nem látott drágulás a kikötőkben rekedt konténerhajók miatt A Kínából érkező szabálytalan áruszállítás már korábban problémát okozott, amit az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciók tovább súlyosbítottak: több ezer konténer volt úton Oroszországba és Oroszországból, amikor a szankci­ókat bevezették - (TASR/AP-felvétel) TOMÁS MIKULÍK Pozsony. A konténerszállító hajók a koronavírus-járvány •lőtt áruk tömkelegével látták el gyorsan, olcsón ás bizton­ságosan a nyugati országok­ban élőket, a kibocsátó országoknak pedig hatalmas bevételeket biztosítottak. Mára minden megváltozott, ami senkinek sem jó hír. Mire számíthatunk? A hajózási útvonalak precízen szőtt globális hálózata, amely embe­rek millióit húzta ki a szegénység­ből, és további milliók számára tette lehetővé, hogy könnyen, gyorsan és olcsón hozzájussanak a bolygó másik felén előállított termékekhez, soká­ig láthatatlan volt. Senkit sem érde­kelt. Kivéve talán azokat a társasá­gokat, amelyek felosztották egymás között a globális teherszállítás pia­cát, és amelyek még ma is jó pénzt keresnek rajta. Az ágazat azonban a koronavírus-járvány és az ukraj­nai háborúval kapcsolatos szankci­ók miatt gyökeres változáson esett át. Egyre több konténerszállító ha­jó vesztegel a kikötők körül, a kon­ténerek pedig hegyekben állnak. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos folyamatos zárlatok teljesen szétzi­lálták a rendszert, és a koronavírust sokan ugyan már szinte elfelejtették, az örökségét máig nyögjük. A glo­bális ellátási láncok a káosz harma­dik évébe léptek, ami áruhiányhoz és magas árakhoz vezetett. Hatalmas dugó A közlekedési csomópontok, ame­lyeken keresztül az üzletekbe jutnak a termékek, általában olyanok, mint a méhkas. Ide-oda úszó hajók, len­gő daruk, amelyek a konténereket a vonatokra és teherautókra rakják át. Minden gyönyörűen és pontosan il­leszkedik egymáshoz. Naponta több tucat hajó fut be, és több tízezer kon­ténert kell áthelyezni. A gazdaság jö­vője függ ettől. Pár éve azonban min­den megváltozott. Egy hajó késéssel' érkezik a kikötőbe, mert a rakodó­dokknál keletkezett dugóban várako­zott. Amikor végre megérkezik, egy következő sorban kezd el várakozni. Heteken át, mert a várólistán több tucat hajó található. Amikor végre a dokkhoz ér, megkezdődik a kirako­dás, amelynek a sebessége attól függ, van-e elég hely a kikötőben, van-e a közelben elegendő szabad tárolóka­pacitás és elegendő teherautó. Hogyan keletkezett? A koronavírus-járvány lecsengé­sét követő hirtelen keresletnöveke­dés alaposan túlterhelte a kikötőket, nem volt elég teherautó és sofőr, a környékbeli raktárak megteltek, az üres konténerek pedig ott kezdtek el felhalmozódni, ahol a frissen beér­kezetteket kellett volna elhelyezni. Azok a konténerek, amelyek a szo­kásos esetben azonnal elhagyták vol­na a kikötőt, most hetekig ott állnak. Nincs hová tenni őket, mivel a táro­lási kapacitás nem elegendő, miköz­ben tele vannak olyan áruval, ame­lyet egy évvel ezelőtt rendeltek, és csak most érkezett meg. A just-in­­time raktárak azonban nem ehhez voltak szokva, a raktározás ára ezért csak az elmúlt egy évben a harma­dával emelkedett. A vállalatoknak pedig nincs más választásuk, mint megemelni az árakat a vásárlóknak is. Nem engedhetik meg maguknak, hogy hónapokat várjanak a szállít­mányokra. Inkább többet rendelnek, és fizetnek a tárolásért, vagy saját tárolókapacitást építenek. Az egész felfordulás azzal az áru­­cunamival kezdődött, amelyet az emberek 2020 első világjárványos tavaszán rendeltek az interneten. A járványügyi lezárások miatt renge­teg idejük volt, így hatalmas meny­­nyiségű árut rendeltek, amelyeket konténerhajók hada hozott be. Az árut kirakták, ám rengeteg konténer maradt a kikötőkben, amelyekre ak­koriban senkinek sem volt szüksé­ge, a kikötői személyzet fele ráadá­sul karanténban volt. Azóta ezek az acélhegyek kész rémálommá váltak a kikötői személyzet számára, mert akadályozzák az áru kirakodását. A problémán azonban már dolgoznak, és jelenleg a szállítmányozók bírsá­got fizetnek, ha nem viszik ki időben az üres konténereiket a kikötőkből. Beindult a levegőexport Az Egyesült Államokban is többlet van az üres konténerekből, amelye­ket a világjárvány idején halmoztak fel. Ezek elzárják a kikötőket, és a szabályozó hatóságok máris bírsá­gokkal próbálják meg rávenni a szál­lítókat, hogy minél hamarabb ürít­sék ki őket. Ennek eredményeként az Egyesült Államokból Ázsiába tartó minden öt konténerből négy üres. A szállítmányozók megpróbálják elke­rülni az üres konténerek várakozta­tása miatt kiszabott bírságokat, hogy aztán pénzt keressenek a következő, Ázsiából az Egyesült Államokba tar­tó útjukon. A világ kilencedik legnagyobb kikötőjében, a Los Angelestől dél­re fekvő Long Beachen azonban az üres konténerek száma még mindig meghaladja a 100 ezret, és csak las­san csökken. A helyhiány pedig az amerikai kivitelnek tetemes károkat okoz. Míg az exportőrök gyászolnak, a kamionosok nem tudják, hol áll a fejük. Teherautók ezrei torlaszolták el a kikötőbe vezető, kizárólag teher­forgalom számára fenntartott bekö­tőutat. Időnként pedig egész egysze­rűen az utcán hagyják a konténere­ket, mert nincs hová tenniük. Inkább megfizetik a bírságot, az üzletnek azonban mennie kell. Ráadásul min­denből hiány van - a sofőrökből és a speciális pótkocsikból is, amelyekre a konténereket daruval helyezik fel. Akinek van egy teherautója, egy pót­kocsija, és tud dolgozni, aranyat ér a kikötőnek. Eltömített kikötők Az észak-európai kikötök ugyan­olyan problémákkal küzdenek, mint a kínaiak és az amerikaiak. A Kíná­ból érkező szabálytalan áruszállítás már korábban problémákat okozott, amit az ukrajnai háborúval kapcsola­tos szankciók tovább súlyosbítottak. Több ezer konténer volt úton Orosz­országba és Oroszországból, amikor a szankciókat bevezették. Ezt az árut most ideiglenesen a kikötőkben tá­rolják, amelyek azonban hamarosan elérik a kapacitásaik határát. A fel­fordulás miatt a Kínából Észak-Eu­­rópába tartó hajók most átlagosan 20 napot veszítenek, a februári 17 nappal szemben. Már most 101 nap­ba telik, amíg visszaérnek Kínából. A legtovább ugyanakkor Európában vesztegelnek, ahol szabad kikötő­helyre várnak. Franciaország legna­gyobb konténerszállító vállalata, a Maersk például már nem használja a franciaországi Le Havre kikötő­jét, mivel a zsúfoltság miatt a szállít­mányok teljesen kiszámíthatatlanná váltak. Mindennek tetejébe a szál­lítmányozók elkezdtek improvizál­ni, például az utolsó pillanatban úgy döntenek, hogy kihagynak egy-egy kikötőt az útjukon, mert már túlsá­gosan le vannak maradva a menet­rendtől. Ráadásul nem szólnak idő­ben a kikötői munkásoknak, akik a teherautókról már lerakták az árut, amelyet fel akartak rakni a hajóra. * Megugrik az infláció A hajózási társaságok és a kikötők kapacitásai nem végtelenek, és má­ra elérték a végső határaikat, a fu­vardíjak ezért meredeken emelked­nek. Ez utóbbiak így ma már több­szörösei a 2020 nyaráig felszámított áraknak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint, ha a fuvar­díjak megduplázódnak, az infláció 0,7 százalékponttal emelkedik. Ami még rosszabb, hogy ennek a hatását még 18 hónappal az árak csökkenése után is megérezzük. Mivel az átlagos szállítási díjak 2021-ben megnégy­szereződtek az előző évhez képest, az infláció idén 1,5 százalékponttal nő­het csak a magasabb szállítási díjak miatt. A központi bankok ezzel nem tudnak mit kezdeni, hacsak nem ala­pítanak hajózási társaságokat. Újabb jórványhullám A helyzetet tovább rontja, hogy Kína a koronavírus-járvány újabb ottani hulláma miatt nemrég további gyárakat zárt be, ami jelentősen le­lassította a gazdaságát. Ennek a ha­tását már Németországban és Szlo­vákiában is megérezzük. Kína ve­zetői mostanra belátták, hogy hibát követtek el, és azt ígérik, júniusban újraindul a termelés. Ez utóbbi mi­att azonban hamarosan a konténerek újabb cunamija fog áthaladni a lo­gisztikai láncon. A sanghaji kikötő máris eltömődött, és a szállítmá­nyok 40 százalékkal csökkentek. A nyugati kikötők most mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy mi­nél nagyobb kapacitást szabadítsa­nak fel, amikor júniusban beindul a Kínából érkező kereskedelem. Mert bár a vállalatok örülnek, hogy a várt alkatrészek végre megérkeznek Kí­nából, könnyen előfordulhat, hogy a szállítmányok megint hónapok­ra a kikötőben ragadnak. A szak­emberek szerint a globális ellátási lánc idővel ugyan helyreállhat, az új egyensúly elérése azonbán nem kis összegbe kerül, az áruszállítás díjszabása így tartósan magas szin­teken ragadhat. A szerző a Trend gazdasági hetilap külső munkatársa A jövő év végéig folytatódhat a nagy uniós pénzszórás Az Európai Bizottság - tekin­tettel az ukrajnai háború gaz­dasági következményeire - az uniós költsógvetósi szabályok felfüggesztésót javasolja egé­szen 2023 végéig. Brüsszel. A lazább költségvetési szabályok fenntartásával Brüsszel az ukrajnai háború okozta problémákra reagál. „A javaslat célja, hogy segítse az európai gazdaságokat az ukrajnai háború által okozott gazdasági ne­hézségek átvészelésében” - mondta el Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint az államháztartási hiánynak a brut­tó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia, miközben az ál­lamadósság nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé, vagy folyamatosan csökkenő pályán kell lennie. A pak­tum szabályait 2020 márciusában füg­gesztette fel a Bizottság egészen 2023 elejéig, a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokat enyhíten­dő. A testület úgy véli, hogy a példát­lan energiaár-emelkedés és az ellátá­si láncok folyamatos zavarai miatt a gazdasági kilátásokat érintő fokozott bizonytalanság és erős lefelé muta­tó kockázatok indokolják a szabályok felfüggesztésének meghosszabbítását a jövő év végéig. Az Európai Bizottság a fentiekkel párhuzamosan nem kötelező jellegű országspecifikus ajánlásokat is köz­zétett. Szlovákiára vonatkozóan a tes­tület felhívta a figyelmet arra, hogy az országnak jobban fel kell készülnie a zöld és digitális gazdaságra való átál­lásra. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy miután Szlovákia számos terü­leten gyorsan felzárkózott az EU-hoz, Valdis Dombrovskis, az Európai Bi­zottság alelnöke (TASR/AP-felvétel) az elmúlt években lelassult a felzárkó­zás üteme, és az ország hosszú távú strukturális kihívásokkal néz szem­be. Az ország gazdasági stabilitását a háztartások eladósodottságának a látványos növekedése és a népesség elöregedésének az államháztartásra gyakorolt negatív hatása fenyegeti. A Bizottság rámutatott arra is, hogy az alacsonyan képzett munkaválla­lók, különösen az alacsony képzett­ségű fiatalok munkanélküliségi rátá­ja az egyik legmagasabb az EU-ban, és ugyanez érvényes a nemek közötti bérszakadékra is. (TASR, MTI, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents