Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-25 / 120. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 25. | www.ujszo.com Három hónapja folyik az oroszok inváziója ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Továbbra is brutális harcok folynak Donbaszban, szüntelenül ágyúzzák a bekerítés által fenyegetett Szeverodonyecket az oroszok. Egy orosz veteránszervezet nyílt háborút követel Putyintól. Mintegy 20 ország ígárt újabb fegyverszállítmányokat Ukrajnának. A február 24-én indított orosz agresszió ma a negyedik hónapjába lépett. A Donbaszra fókuszálja az erőket Oroszország, azon belül is Szeverodonyecknek van most stratégiai fontossága, mert ha azt elfoglalják, akkor majdnem egész Luhanszkot kontrollálják majd. A helyi kormányzó, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok 25 tüzérosztállyal lövik a várost, „öszszevissza, szakadatlanul” ágyúzzák a központot, miközben csaták dúlnak a közeli falvakban is, mondta. Állítása szerint hétfőn négy civil halt meg egy toronyházban az ágyúzásokban, és nagyon nehéz kimenekíteni embereket a harcokból. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a donbaszi orosz támadás a második világháború óta a legnagyobb támadás európai földön. Romokban hever Donbasz „Most a Donbaszban, Bahmutnál, Popasznánál, Szeverodonyecknél a legbonyolultabb a harci helyzet” - közölte szokásos éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint az oroszok „mészárlást szerveztek, és megpróbálnak elpusztítani ott mindent, ami él. Szó szerint. Senki se pusztította el anynyira a Donbaszt, mint most az orosz hadsereg”. „A háború következő hetei nehezek lesznek. De nincs más választásunk, harcolnunk kell. Harcolnunk és győznünk. Felszabadítanunk földjeinket és népünket. Mert a megszálló nemcsak valamit, hanem mindent el akar venni tőlünk, így az ukránok élethez való jogát is” - mondta. Oroszország Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Rubizsnye városokat próbálja meg éppen körbekeríteni abban a műveletben, amelynek célja, hogy elfoglalja egész Luhanszkot, közölte a brit védelmi tárca a hírszerzési öszszefoglalójában. Valószínű, hogy a Szeverodonyeck városa körül védekező ukrán erőket bekerítik az orosz csapatok. Nem egyértelmű, mekkora ukrán kontingenst fenyeget a bekerítés veszélye, azonban a csapatok folyamatos ellenállása létfontosságú funkciót lát el, mert felőrli az oroszokat, és időt nyer a Donbaszban máshol tartózkodó ukrán erők számára, hogy felkészüljenek és megerősítsék a védelmet. Luhanszk teljes elfoglalása pedig az egész Donbasz elfoglalását célzó művelet része. A megyében az északi és a déli orosz egységeket egy körülbelül 25 kilométeres, ukrán kézen lévő terület választja el egymástól. Az ukrán ellenállás továbbra is erős, de az oroszok is érnek el kisebb sikereket, főként a tüzérségi egységek koncentrálásával. Mintegy 200 holttestet találtak Mariupolban egy lerombolt lakóépület romjai alatt. A halottak a pincében hevertek a Mir (Béke) sugárúton... Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági szolgálat egykori vezetője szerint Oroszország „nem üldöz határidőket”, idővel minden célját el fogja érni Ukrajnában. Szerinte „nem is lehet másként, mert az igazság, a történelmi igazságot is beleértve, a mi oldalunkon áll”. Történelmi igazság alatt bizonyára Vlagyimir Putyin kitalált történelmét érti, amely szerint ukrán nép, nemzet nem is létezik. Morgó orosz veteránok Hiába mozdult meg az elmúlt napokban a front, és értek el részsikereket az orosz erők Luhanszk megyében, az Institute for the Study of War elemzői szerint nem csitul a morgolódás Oroszországban a nagy keleti offenzíva elakadása miatt. Elemzésük szerint egy befolyásos orosz veteránszervezet, a Katonatisztek Összoroszországi Tanácsa azt követeli, hogy Vlagyimir Putyin hirdessen végre háborút Ukrajna ellen, lehetővé téve legalább a részleges mozgósítást. Ez az a szervezet, amely 3 héttel azelőtt követelte a donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerését, hogy azt Putyin hivatalosan meglépte volna. Az orosz haderő az elmúlt hetekben nyilvánvalóan felélte embertartalékait, a keleti offenzívában olyan alakulatokat volt kénytelen gyors újjászervezés után bevetni, melyeket az ukrán erők előzőleg a kijevi csatában szétvertek. Az ilyen kapkodva újjászervezett, kimerült csapatok harcértéke összeszokottság híján erősen csökkent, ami tükröződik az eredmények elmaradásában is. Az is kérdéses, hogy ezen egy mozgósítás segítene-e, Oroszországnak ugyanis nincs igazi tartalékos rendszere, az újonnan besorozottak kiképzése pedig hoszszadalmas folyamat, még az egyéves sorkatonai szolgálatukat jelenleg töltők harcértéke is igen alacsony. Ezen csak a teljes mozgósítás segíthetne. 20 ország küld fegyvert Egy virtuális találkozó alkalmával mintegy 20 ország ígéretet tett arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat juttat el Ukrajnába - jelentette be sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. „Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozottjárműveket adományoz” - mondta Austin a Pentagonban. „Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban” - tette hozzá a tárcavezető. Az ún. Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot a német Ramsteinben található bázison áprilisban hozta létre az USA, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteit. Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is. A védelmi miniszter kiemelte, Dánia hajók ellen bevethető rakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel. „Itt mindenki megérti a háború tétjét” - fogalmazott. Austin, aki háláját fejezte ki minden országnak, amely támogatást ajánlott fel, elmondta, a csoport megalakulása óta eltelt 4 hétben folyamatosan nő az adományozási kedv. A háború 3 hónapja alatt a Forbes öszszesítése szerint 13 milliárd dollárnyi orosz haditechnika semmisült meg Ukrajnában. Ezek közül a repülőgépek és helikopterek tették ki a legnagyobb összeget, ott 6 milliárd dollárra rúg a veszteség. (MTI, Tx, 24,hu) Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter fegyverküldésre biztat (TASR/AP) Közel a kőolaj uniós embargója Elérhető közelségbe került a megállapodás az orosz kőolaj európai uniós embargójáról Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerint. A Zöldek politikusa elmondta, hogy az Európai Bizottság folyamatosan tárgyal a tagországokkal, és napokon belül áttörés történhet. Már csak néhány tagállam, „mindenekelőtt Magyarország jelez problémákat" - tette hozzá a német alkancellár, kiemelve: tudomásul kell venni, hogy országonként eltérő a függőség az orosz kőolajimporttól. Mint mondta, lehetséges olyan megoldás, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, de ehhez „Magyarországon is történnie kell valaminek". Orbán Viktor viszont azt javasolta tegnap, ne kerüljön napirendre a Moszkva elleni szankciós javaslat az Európai Tanács következő, május végi ülésén. (mti) Felesküdött a magyar kabinet, háborús veszélyhelyzetet hirdetett A magyar kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetón is. Budapest. A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő alkotmánymódosítást. Az alaptörvény tegnapi 10. módosítása felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. Az orosz-ukrán háborúra hivatkozva már idén november 1-jén hatályba léptetik a különlegesjogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány 9., 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Orbán, Novák, Semjén. Átvették kinevezési okmányukat a kormánytagok. (MTI) A kormány nem habozott: kedd éjféltől azonnal veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 10. módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres öszszetüzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból - például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt - kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít. A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. Tegnap megkezdte a munkát Orbán Viktor következő kormánya, miután a parlament tegnapi ülésnapján az új kabinet tagjai esküt tettek az Országgyűlésben. Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben. A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait. Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a mostani kabinet mögé sorakozott föl. (MTI, ú) A Kijev közeli utakat kilőtt orosz tankok sora szegélyezi (TASR/AP)
